Felszólalás adatai

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha már az előbbi vitában benne voltunk, akkor elmondom, hogy konkrétabban mit is mondtak a külföldi befektetők, amikor a Smart Hungary szubjektív elbírálási rendszerét kritizálták. Nagyjából azt mondták el, hogy ez okot, terepet ad a korrupcióra.

De én most nem erről szeretnék beszélni, hanem a mezőgazdaság helyzetéről. Ha megnézzük a költségvetési törvény tervezetét, azt láthatjuk, hogy jövőre a mezőgazdaság és a földművelésügyi miniszter nem lesz könnyű helyzetben, mert a gazdaság rosszul teljesít, és nincs elegendő pénz a költségvetésben ahhoz, hogy minden szükséges feladatot finanszírozzanak. Ha megnézzük, hogy a kormánypártok és az ellenzék, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontja között mi az alapvető különbség, akkor szerintem ezt úgy foglalhatjuk össze, hogy míg a kormányoldal a mezőgazdaságról úgy vélekedik, hogy ott nagyjából minden rendben van, a dolgok nagyjából jól mennek, sőt nagyon is jól mennek, sokkal jobban, mint korábban, addig a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség inkább a különböző szakmai szervezetek, érdekképviseletek álláspontját osztja, miszerint a magyar mezőgazdaság olyan súlyos válságba került az elmúlt egy évben, amilyenben még nem volt a rendszerváltás óta, és a helyzete napról napra romlik.

Ma Németh Imre elmondta itt a parlamentben is, hogy szerinte adottak a fejlesztés feltételei a jövő évben. Egy évvel ezelőtt ugyanezt mondta - fejlesztésről beszéltek, arról, hogy milyen jó lesz a magyar mezőgazdaságnak. Ehhez képest ha megnézzük, hogy a Magyar Statisztikai Hivatal szerint 2003 augusztusa, illetve az azt megelőző év között mi történt - tehát 2002 augusztusa és 2003 augusztusa között -, akkor azt látjuk, hogy óriási mértékű leépülés ment végbe, hiszen a szarvasmarhák száma 17 ezerrel csökkent, a sertésállomány 117 ezer darabbal csökkent. A különböző érdek-képviseleti szervezetek pedig arról beszélnek, hogy milyen mértékű veszteséget szenvednek el azok az ágazatok, amelyekben tevékenykednek. A sertéstenyésztők már idén július végén azt mondták, hogy a sertéságazat előreláthatólag 8,5 milliárd forint veszteséget szenved el az első félévben. Most a baromfitenyésztők azt mondják, hogy minden idők legrosszabb évét élik meg, és az év végi veszteségük el fogja érni a 20 milliárd forintot. Nyáron sokat beszéltünk arról, hogy a gabonaágazat nem fedezett aszálykárai és egyéb veszteségei 100 milliárd forintra fognak rúgni - mindez az EU-csatlakozás előtt.

Én azt gondolom, hogy ebből a helyzetértékelésből, vagyis hogy a magyar mezőgazdaság súlyos válságban van, és ez idáig nem tudott sikeresen felkészülni, éppen emiatt, az Európai Unióhoz való csatlakozásra, másfajta költségvetésnek kellene következnie, mint amilyet a kormány benyújtott.

Ráadásul vitathatatlan, hogy a koppenhágai megállapodás, amely mezőgazdaságunk csatlakozási feltételeit rögzíti, nem előnyös a magyar mezőgazdaság számára. Így tehát sokkal többet kellene tenni a felkészülésért. A mi megítélésünk szerint, mivel jövő május 1-jéig nem vagyunk az Európai Unió tagjai, még az év első felében egy intenzív felkészítési programot kellene végrehajtani, amelyik anyagilag is megerősítené a magyar mezőgazdákat.

Az egyik legfontosabb kérdés, amiről a költségvetés kapcsán beszélünk, hogy vajon a 30 százalékos nemzeti kiegészítés benne van-e a költségvetésben. Tudják, itt arról van szó, Koppenhágában úgy döntöttek, hogy a csatlakozás első évében egy magyar gazda csak negyedannyi támogatást fog kapni az Európai Uniótól, mint a régi tagállamok gazdái, vagyis jelentős versenyhátrányba kerülnek, de a nemzeti tagállamok, így Magyarország is, akár 30 százalékkal kiegészíthetik ezt a forrást, és így a hátrány csak feleakkora lesz, nem pedig négyszeres.

Jó, hogy ez megtörténik - jó lenne, ha megtörténne. Korábban, még áprilisban számos ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy ezt a 30 százalékos összeget még jövőre meg fogják kapni a gazdálkodók. Maga a miniszterelnök úr is megígérte ezt. Sőt mi több, egy országgyűlési határozat született, amelyik azt mondta ki, hogy ennek a pénznek benne kell lennie a 2004-es költségvetésben - benne kell lennie a 2004-es költségvetésben. Ha megnézzük a költségvetést, akkor azt látjuk, hogy nincsen benne ez a pénz, megsérült a miniszterelnök ígérete, nem tartották be az országgyűlési határozatot sem. Ugyanis, ahogy a kormány tisztviselői a bizottság ülésén fogalmaztak, ennek a 30 százalékos támogatásnak csak egy töredékét fogják jövőre kifizetni; a kifizetések decemberben indulnak el, és a java, közel 90 százaléka pedig majd csak 2005-ben fog teljesülni, át fog csúszni. És azt mondják, hogy ez a pénz majd benne lesz a 2005-ös költségvetésben - ez helyes. Reméljük, hogy legalább ez az ígéret majd betartásra kerül.

Ellenben ha egyszer megígértük a gazdáknak, hogy jövőre megkapják a pénzt, nem nyugtathatjuk meg őket azzal, hogy majd egy évvel később fogják megkapni, mert ők ezzel a pénzzel jövőre már terveztek. Ráadásul, hogy néz az ki, hogy valaki megdolgozik a pénzéért, de nem akkor kapja meg, amikor az jár neki, hanem csak egy évvel később? Ez szerintem éppen úgy elfogadhatatlan a gazdák számára, ahogy elfogadhatatlan lenne bárki más számára.

Korábban, még a választásokat megelőzően ígéretek hangzottak el arra vonatkozóan, hogy nem szűnnek meg a családi gazdaságok támogatásai. A miniszter úr azt mondja, hogy ez ténylegesen nem szűnt meg. Nézzük a költségvetési törvényt, amit a kormány benyújtott - elő kell venni, meg kell nézni, van egy külön sor a részletes mellékletben, amelyiken az szerepel, hogy családi gazdaságok. 2002-ben ezen a soron még találunk 7 milliárd 992 millió forintot; 2003-ban, az idei évben nulla forintot, vagyis már ténylegesen megszűnt.

(13.30)

És mit gondolnak, mennyi van a 2004-es évben? Ugyanúgy nulla forint van ezen a soron. Akkor ne mondjuk azt, hogy nem szűnt meg ez a támogatás, és jövőre sem fog megszűnni, mert már régen megszűnt, és jövőre sem fognak ilyen célra egyetlenegy fillért sem adni!

Szerintünk ahhoz, hogy sikeresen felkészüljünk, intenzív nemzeti programokra lenne szükség. Több ilyen nemzeti programpont szerepel a költségvetésben, ennek örülünk, ezt támogatjuk, de jó néhány programpont hiányzik. Nem mondhatunk le arról, hogy az év első felében a magyar mezőgazdáknak a mezőgazdasági gépberuházásaikhoz az eddigi években megszokott gyakorlat szerint gépberuházási támogatásokat adjunk. Erre módunk és lehetőségünk van május 1-je előtt, adjuk ezt meg nekik!

Ami különös gondot okoz, egyáltalán nem világos a költségvetési törvény alapján, hogy jövő január 1-je és május 1-je között - ez négy hónapot jelent egyébként - lesz-e bármifajta nemzeti piacszabályozási gyakorlat, mert addig az Európai Unió biztosan nem terjeszti ki ránk a saját piacszabályozási gyakorlatát. De a magyar piacszabályozási gyakorlat folytatásának van egy nagyon fontos akadálya, hogy erre a célra egyetlenegy fillér nincs a költségvetésben. Ha legalább egy kisebb összeg szerepelne ott, hogy néhány, mondjuk, exporttámogatást adhassunk vagy a készleteket finanszírozhassuk, azon lehetne vitatkozni, hogy az vajon elegendő-e vagy sem. De nincsen rajta, a piaci támogatások soron egyetlenegy fillér támogatást nem találunk. Szerintem itt valamifajta hiba történhetett, amit ki kell javítani.

2002-ben, amikor a költségvetés módosítását tárgyaltuk, akkor a kormánytöbbség megszüntette az osztatlan közös földek kimérésére szánt forrásokat, 7 milliárd forint volt ilyen célra betervezve. Akkor azt mondták, hogy majd 2004. január 1-jétől fogják biztosítani az osztatlan közös földek kimérésének a költségvetési támogatását. Kérdezem, eltalálják-e, vajon benne van-e ez a 7 milliárd forint a költségvetési törvénytervezetben. Nincsen benne; összességében, ha jól emlékszem, 100 millió forint van erre a célra biztosítva.

Amikor a szocialista-szabad demokrata kormány hivatalba lépett, megszüntette az iskolatejprogramot. Ez egy korábban néhány megyére kiterjedő program volt, azzal a céllal indult el, hogy majd az egész országra kiterjesszük. 1 millió 400 ezer gyerek kaphatna így tejet. Ennek a költsége, ahogy maguk a szocialisták és a kormány is megállapította az egyik szocialista országgyűlési határozati javaslat kapcsán, egy évre mintegy 7 milliárd forintra rúgna. Most azt mondják, hogy újra fogják indítani ezt a programot, de a költségvetési törvénytervezetben a szükséges költségeknek csak az egytizede, 800 millió forint szerepel. Ebből egész biztos, hogy nem lehet egy éven keresztül 1 millió 400 ezer gyermek iskolatejhez juttatását finanszírozni, pedig erre szükség lenne.

Amikor tavaly tárgyaltuk a drogtörvényt, mi magunk is benyújtottunk egy ilyen országgyűlési határozati javaslatot, és azt mondtuk, hogy a füvet a teheneknek, a tejet a gyerekeknek. Akkor azért kellett ezt elmondanunk, mert ebben az időben mondta azt Németh Imre a tejfeleslegekkel összefüggésben, hogy a fölösleges tejet a disznókkal kell megitatni. Mi úgy gondoljuk, hogy sokkal helyesebb lenne, ha a felesleges tejmennyiséget inkább a gyerekeknek adnánk oda az iskolában.

Sajnos a költségvetés Földművelésügyi Minisztériumot érintő fejezete nagyon nagy mértékben megterheli, föléli a jövőt is. Hiszen, ha megnézzük, hogy mi fontos a jövő szempontjából: oktatás, kutatás, gyerekek tanítása, szaktanácsadás, illetve a különböző intézményi beruházások, hogy ezek teljesen ne romoljanak le, az állaguk fenntartható legyen. Most mind a két területen drámaian rossz a helyzet, az oktatás, a kutatás és a szaktanácsadás területén 2 milliárd forinttal - ez mintegy 15 százalékos csökkenést jelent - csökkennek a kiadások, és az itt dolgozók béreit befagyasztják, társadalmi megbecsülésük csökken, az infláció elviszi nemcsak a pénzük jelentős részét, de bizony ez a megbecsülésük hiányát is jelenti.

A különböző intézményi beruházásokra, fejlesztésekre szánt források is 4 milliárd forinttal csökkennek, és ez is egy 10 százalékos csökkenés, miközben az infláció miatt valószínűleg a beruházások egyébként drágábbá válnának. Ennek az a következménye, hogy nyilvánvalóan egyszer majd el kell végezni a felújítási munkákat, ezt nem lehet örökké halasztani, mert különben összerogynak ezek az épületek, ezeket fizikailag fenn kell tartani. Tehát sajnos ezeknek a költségeit úgy tűnik, ez a költségvetés a jövőre terheli.

Ha megnézzük, hogy mi van az EU-s pénzek fogadására szakosodott intézmények fejlesztésével, akkor itt mindenképpen eszünkbe kell jussanak azok a rossz hírek, amelyek az elmúlt napokban láttak napvilágot számos napilapban, miszerint az Európai Unió legújabb jelentésében azt kívánja kimondani, hogy Magyarország ezen a téren felkészültségét tekintve lecsúszott, és sereghajtóvá vált. Én azt remélem, hogy ez a hír nem igaz. Bízunk abban, hogy az újságok tévednek, és végül kedvezőbb értékelést kapunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokszor az Európai Unió megállapításai túlzóak, az Európai Unió sokszor kritizál olyasmit a tagjelölt országoknál, amihez joga sem lenne, és a kritikái is alaptalanok. Reméljük, hogy most ebben a helyzetben is erről van szó.

Viszont nem tartjuk helyesnek, hogy állami támogatást akarnak arra fordítani, hogy az államigazgatás jelentős részét privatizálják. Mert majdnem 800 millió forintot kapna a Magyar Agrárkamara arra a célra, hogy számunkra nem ismert módon az európai uniós kérdésekkel foglalkozzon. Ez nagyjából azt jelenti, hogy az államigazgatásnak egy jelentős részét, olyan feladatokat, amiket egyébként az államigazgatás keretében is el lehetne végezni, privatizálnak, ráadásul még ezért az államnak a költségvetésen keresztül fizetnie is kell. Ahelyett, hogy ezen nyernénk vagy megtakarítanánk, nekünk ez pénzbe kerül. Szerintem ez nincs így jól.

Tehát mi azt javasoljuk a költségvetés tárgyalásakor, hogy ezeket a forrásokat - ez majdnem 800 millió forint - fordítsuk inkább az európai uniós felkészülésre, az intézmények fejlesztésére. Talán ezzel jobban el tudjuk érni azt, hogy a gazdák biztosan hozzájussanak majd az európai uniós pénzekhez, és ne kelljen attól félnünk, hogy az Európai Uniótól akár jogosan vagy jogtalanul, de olyan kritikákban részesüljünk, mint amelyekről néhány napilap az elmúlt napokban cikkezett, amelyekről még egyszer mondom, remélem, hogy nem igazak, és ezek csak légből kapott hírek, és sikerül az ilyen kritikát Magyarországnak és a Földművelésügyi Minisztériumnak elhárítani.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)