Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Én egészen más irányból szeretnék részt venni ennek a törvénynek a vitájában. Ugyanakkor előtte szeretnék reagálni a kormánypárti képviselőtársaim felvezetésére. Nacsa képviselő úr említette a fenntarthatóság társadalmi igénye kielégítésének fogalmait. Pont ez a törvényjavaslat szembemegy ezekkel, tehát ez a törvényjavaslat ebben a formájában borzalmas környezeti károkat, kockázatokat fog okozni. Erre részletesebben kitérek. Azzal viszont tökéletesen egyetértek, hogy törekedni kell arra, hogy az ország gazdasági kitettsége csökkenjen külföldhöz képest. Ezért nem kellene olyan projekteket elindítani, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, amikor magyar emberek ezermilliárdját költik el, és egy ilyen  képviselőtársam beszélt róla  válság sújtotta évben ezt a projektet nem leállítják, nem munkahelyteremtésre, gazdaságfejlesztésre fordítják ezt a pénzt, hanem még titkosítják is a dokumentumokat. De még egy problémát szeretnék említeni. Ez Bánki Erik képviselő úrnak nem lehet idegen, ugye, baranyai illetőségű képviselő úr. Nacsa képviselő úr beszélt arról, hogy a gyalázatos trianoni békediktátum nyomán mennyire lecsökkentek természeti kincseink, energiahordozóink, s a többi, ebben teljesen egyetértek. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy Baranya megyében néhány éve az elmúlt harminc év legnagyobb kőolajmezőjét találták meg. És nézzék meg, hogy ennek mi lett a hatása. Konkrétan az lett a hatása, tisztelt államtitkár úr, hogy ott elkezdődött a kitermelés, és úgy tudom, hogy most 6 ezer hordó/nap környéki a kitermelés, és ezt 11 ezer hordóra fel akarják futtatni. Ezt a kitermelést a 30 év megtalált legnagyobb magyar kőolajmezején egy amerikai-magyar magáncég végzi. És amit ebből látnak  az ország egyik legszegényebb térsége, nyilván tudja Bánki Erik képviselő úr , az az, hogy konkrétan három helyrajzi szám szerint érintett településnek megnövekedett az iparűzésiadó-bevétele.

A másik oldalról viszont brutális terhelést kap az a rendkívül szegény térség, rengeteg kamion jelent meg, tönkremennek az utak, megrepedtek házak, zajterhelés, porterhelés; ez az, amit kaptak ebből. Itt arról beszéltek, hogy ez egy ilyen magyar Texas lehet, hogy baranyai Texas alakulhat ki. Ebből semmit nem érez az ország egyik legszegényebb térsége. És ez a tragédia, hogy amikor találunk egy ilyen kincset, találunk egy ilyen mezőt, abból sem részesülhet szinte semmilyen módon a térség lakossága. Én azt gondolom, ha ez megtörténhet Magyarországon, akkor itt nagyon-nagyon súlyos rendszerproblémák vannak, hogy egy ilyen feltárt mező sem tud egy ilyen szegény térségnek segíteni. És a környező polgármesterek megerősítették, hogy konkrétan még munkahelyeket teremtett, mert egy-két éjjeliőrre volt szükség ott a térségben. Tehát minden, ami rossz, azt megkapta a térség, és ami pedig haszon, nyilván a megfelelő bányajáradékok levonása mellett, azt pedig magáncégek fogják elvinni. Ez tragédia.

A másik oldalról viszont, áttérve a törvényre: én azt gondolom, hogy ez teljesen rossz szemléletet tükröz, és szembemegy azzal, amiről mostanában beszél a kormány, hogy mennyire fontos, ahogy Nacsa Lőrinc képviselőtársam megfogalmazza, a teremtett világ, a természeti környezet. Ebből is látszik, hogy ez igazából csak retorika szintjén jelent meg még a kormányzat munkájában, ugyanis nem a zöldgazdaságra akarnak átállni, nem arra állnak át, hogy az építési hulladékot felhasználják nyersanyagként, hanem a kitermelést helyezik előtérbe, és ebbe az irányba mozdulnak el ismét.

Egy döbbenetes statisztikát szeretnék önökkel megosztani. Az építési és bontási hulladékok nagyarányú növekedése volt megfigyelhető az elmúlt időszakban, 2017-ben a keletkezett hulladékok legnagyobb része, 39 százaléka építési és bontási hulladékból származott, 2004-ben ez csak 16 százalék volt. És rengeteg példát láthatunk akár az Unió országaiban, ahol ezeknek a hulladékoknak az anyagában történő felhasználása történik meg, tehát erre iparágat lehet építeni, és 60-80 százalékban lehet hasznosítani ezeket az anyagokat, ahelyett, hogy környezetromboló módon elszállítják, és ki tudja, milyen ellenőrizetlen körülmények között lerakják. Éppen egyébként döbbenetes módon Pécs városában történt nemrég egy olyan eset  erről talán hallott államtitkár úr is , amikor egy bontásból egy természeti környezet mellé lehelyeztek belterületen nagy mennyiségű építési törmeléket. Ez minden szempontból törvénysértés, feljelentést is tettem az ügyben, másik oldalról viszont egy rendszerprobléma is van, hogy ezeknek az építési törmelékeknek a feldolgozása, felhasználása mögött nincs iparág Magyarországon, vagy nem megfelelők a kapacitások, holott ez önmagában egy nagyon komoly gazdasági lehetőség lenne. És önök mégis a másik irányba mennek, hogyan lehet fokozni a kitermelést.

Egészen döbbenetes egyébként, hogy nem is engedték, hogy ezt a javaslatot megvitassa a Fenntartható fejlődés bizottsága; és pontosan azért nem tudom komolyan venni azt, hogy minden érintettel megtörténtek a megfelelő egyeztetések. Nem történtek meg. És főleg környezeti szempontból ezt a kérdést, én úgy látom, hogy érdemben nem vizsgálták meg.

(13.00)

Tehát az is elfogadhatatlan, Nunkovics képviselő úr említette, hogy volt egy javaslata, hogy a helyi érintettség érvényesülni tudjon a jogszabályok alapján  ezt a javaslatot is lesöpörték. Tehát konkrétan meg is fogalmazza a javaslat, hogy a kitermelés támogatása érdekében nagyon-nagyon brutális szabályokat ír át. És a legdöbbenetesebb az, hogy a tervezet szerint a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében végzett mederanyag-eltávolítás a továbbiakban nem minősülne bányászati tevékenységnek. Ez egészen extrém és elképesztően felelőtlen módosítás, és döbbenetes, hogy erről a környezetvédelemben illetékes szakbizottság még csak tárgyalni sem tudott!

Nyilván tudják, képviselőtársaim, hogy a korábbi kotrások, az elmúlt évtizedekben felépült műtárgyak alapvető problémákat okoztak az érintett folyók esetében, medermélyülést és a környező területeken talajvízsüllyedést értek el ezek a beavatkozások. És azt is nyilván tudják, képviselőtársaim, hogy Magyarországon a folyók menti kavicsrétegeknek mi a jelentősége; ugye, jelentős részben, a lakosság 40 százalékának parti szűrésű kutakból biztosítják az ivóvízellátást. Ez Budapest esetében szinte teljes egészében így van, és az ilyen jellegű kotrások óriási kockázatot hordoznak, és ha bármilyen módon ezek a természetes szűrőrétegek megsérülnek, akkor veszélybe kerülhet az ivóvízellátás is. De egyébként hosszan sorolhatnám, hogy még milyen jellegű kockázatokat okozhat ez, leszívó hatás, sebességnövekedés, hordalékkal feltöltött meder megbomlása, de ha már erről úgyis fogunk vitatkozni eleget, én azt gondolom, a következő napirendi pontnál, a vízszintcsökkenés még a Paksi Atomerőmű hűtővízellátása kapcsán is jelenthet problémákat. Én azt gondolom, hogy ez egészen extrém módon felelőtlenül előkészített törvénymódosítás, és semmilyen módon nem a jövőbe mutat, tehát nem a brutális mennyiségű keletkező építési törmelék újrahasznosítására próbál egy iparágat fejleszteni, ezzel próbálja a magyar gazdaságot fejleszteni, hanem az újabb kitermeléssel rendkívül komoly környezeti kockázatokat ébreszt. Természetesen ez a törvényjavaslat számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan.

És akkor a témához kapcsolódóan azért még néhány megjegyzést szeretnék tenni. Egyrészt szeretném megköszönni államtitkár úrnak, itt a külszíni fejtések rekultivációja kapcsán már nem egy alkalommal leveleztünk a pécsi Karolina-külfejtés rendkívül elhúzódó rekultivációja kapcsán. Egy nagyon pozitív levelet kaptam államtitkár úrtól, azt köszönettel vettem. Ennek az volt a lényege, hogy egy helyszíni bejárást az érintettekkel tudunk szervezni a környéken. Nyilván most a járványügyi helyzet és a korlátozások ezt egy picit halasztják, de én nagyon számítok rá, hogy akkor erre minél előbb, mondjuk, a jövő év elején sort tudunk keríteni, és el tudjuk érni, hogy ennek a nagyon-nagyon komoly tájsebnek a rekultivációja fel tudjon gyorsulni, és ne húzódjon a 2030-as évekig, mert ez önmagában jelentős környezeti kockázatot hordoz. Én azt gondolom, hogy azzal együtt is, hogy még az idei költségvetésben is volt erre forrás, az államnak is részt kéne venni a munkában, mert párhuzamosan az érintett céggel ezt abszolút meg lehetne csinálni. Helyszín, hely van, fel lehetne gyorsítani ezt a kapacitások növelésével, és akkor ez a kockázat ilyen módon csökkenne.

Még egy dologra szeretném felhívni államtitkár úrnak a figyelmét, illetve a segítségét is szeretném kérni. Engem konkrétan Baranya megyéből megkerestek azzal, hogy a jelét látták engedély nélküli bányászati tevékenységnek. Én rögtön megkerestem a bányakapitányságot, bányafelügyeletet, a kormányhivatalon belül működik, és hivatalosan kértem tőlük információt, és rendkívül lassan kaptam választ erre, tehát közel egy hónap elteltével, mire visszajelezték, hogy igen, folyamatban van az ügy feltárása, helyszíni szemle volt, jegyzőkönyvet vettek föl.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ez szeptember végén volt, és október 5-én ismét küldtem egy levelet, és nemcsak hogy levelet küldtem a bányakapitányságnak, illetve a kormánymegbízottnak, hanem konkrétan közérdekű adatigénylést nyújtottam be. És döbbenetes számomra, hogy több mint 1,5 hónap után semmiféle választ nem kaptam erre, tehát amikor konkrétan kértem ezt a bizonyos jegyzőkönyvet, amikor az ügynek néztem utána. És azt elképesztőnek tartom, hogy a hatóságok egy ilyen fontos ügyben ilyen lassú ügymenettel dolgoznak, és hogy egyébként szinte már nem lehet közvetlenül kommunikálni a bányakapitánysággal, minden valahogy ki van szignálva a kormánymegbízotthoz, és bármilyen ügyben, ami olyan hatóságot érint, ami be van szuszakolva a kormányhivatal alá, ilyen módon ezek szerint ez lelassítja az ügymenetet. Én kérném államtitkár urat, hogy nézzen utána ennek a kérdésnek, és próbáljon ráhatást gyakorolni, hogy ezek a kommunikációs csatornák működjenek, és lehessen ezekben az ügyekben érdemben fellépni.

És még egy kérdésem lenne, bár lehet, hogy ezt inkább a következő napirendi pontnál kellett volna feltennem. Pécsett nemcsak az atomtemető közelsége jelent komoly kihívást, hanem itt nagyon-nagyon régóta dédelgetnek olyan terveket, hogy az egykori uránbányászati tevékenységet újraindítsák. És azt tudjuk, akik ott élnek Pécsett vagy Pécs környékén, hogy milyen brutális környezetpusztítással járt ez az egykori uránbányászati tevékenység ott Kővágószőlős térségében, olyan környezetpusztítást okozott, amit soha nem lehet helyrehozni, több tíz milliárd forint ment már el a rekultivációra, és ennek az állapotnak a fenntartása évente százmilliós nagyságrendű összeget emészt fel. És mégis vannak igények, amelyek gazdaságfejlesztés hamis ígéretével, nyilván vállalati érdekekből, vagy akár még ennél magasabb érdekekből, az uránkészletnek az úgynevezett birtokba vonása szempontjából, de akár geopolitikai szempontokból is, érdekeltek abban, hogy itt ez a bányaújranyitási folyamat elindulhasson. Nagyon-nagyon ritkán kapunk erről híreket; milyen információja van államtitkár úrnak, hogy hogyan áll ez az ügy, folyamatban vane, bányatelek-alakítás ebben az ügyben megye, vagy megrekedt a folyamat, és hogy milyen módon működnek az aktorok?

Láthatjuk egyébként, hogy időnként megváltozott nevű cégek, de hasonló szereplőkkel megjelennek ebben az ügyben, megpróbálnak különböző eljárásokat elindítani, és sajnálattal tapasztaltam, hogy ehhez mindig szolgai módon asszisztáltak a környező önkormányzatok. Például a pécsi önkormányzat annak idején szinte ingyen rendelkezésre bocsátott utat mindenféle kutatófúrásokhoz. És azt tudni kell, hogy ez a tervezett bányanyitás Pécs lakott területei alatt is működne, ez nyilván teljes mértékben elfogadhatatlan, és nyilvánvalóan érdemi gazdaságfejlesztési hatást nem generálna.

Úgyhogy a törvényjavaslattal kapcsolatban az a véleményünk, hogy ez lesújtó, elfogadhatatlan, erre nemmel szavazunk. Egyéb ügyekben pedig remélem, hogy államtitkár úrtól kapok választ. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)