Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném leszögezni és kiemelni azt a nagyon komoly vállalást, amiről az expozéjában államtitkár úr is beszélt, miszerint Magyarország azt a vállalást tette, hogy 2050-re teljesen karbonsemlegessé teszi az energiaszektort. Mindamellett azt is vállalta, hogy egy olyan beruházási ütemezést indít el egy olyan stratégia mentén, amelynek köszönhetően 2030-ra a szén-dioxid-mentes villamos energia részaránya 90 százalékra fog emelkedni a mostani 60 százalékról, ami, azt gondolom, szintén egy ambiciózus cél. Ezeket a vállalásokat tekintve abszolút Európa élvonalába tartozik Magyarország, nagyon helyesen. Emellett ne feledkezzünk meg a másik komoly vállalásunkról a megújuló energia területén, ahol szintén azt vállaltuk, hogy 20 százalék fölé emeljük a megújuló energia arányát 2030-ra, ami megint számos olyan innovatív technológia magyarországi alkalmazását fogja elősegíteni, és reményeink szerint minél több olyan magyar vállalkozásnak és háztartásnak ad befektetési lehetőséget is egy ilyen impozáns szektorban, ami a hazai gazdaság teljesítményét is növelni fogja.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat  céljait tekintve  elsődleges célja az energiahatékonyságról szóló törvény, a távhőszolgáltatásról szóló törvény, a villamos energiáról szóló törvény, valamint a földgázellátásról szóló törvény jogharmonizációs célú, az alábbi európai uniós jogi aktusoknak megfelelően történő megvalósítása. A törvényjavaslat célja továbbá a Magyarország nemzeti energia- és klímatervében rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszer létrehozása az energiahatékonyságról szóló törvény módosításával. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével és az alternatív szakpolitikai intézkedések ellenőrzésének és nyomon követésének újraszabályozásával a jogszabály egy olyan keretrendszert hoz létre, amelynek célja és érdeke, hogy az Európai Unió 2030-ig elérendő legalább 32,5 százalékos kiemelt energiahatékonysági célkitűzései teljesüljenek, és ezt követően is lehessen előrelépéseket tenni ezen a területen.

Nézzük, hogy mik a leglényegesebb tartalmi elemei az előttünk fekvő törvényjavaslatnak! Az energiahatékonyságról szóló törvényben kerül rögzítésre a hosszú távú felújítási stratégia jogszabályi megalapozása.

Uniós előírás ugyanis egy olyan stratégia nemzeti kidolgozása, melynek célja, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakás célú épületek nemzeti állománya felújítása révén 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá váljon, megkönnyítve így a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való költséghatékony átalakítását.

A stratégia törvényi szintű szabályozása a téma fontossága miatt, azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, elengedhetetlen. A stratégiának a jelenlegi hazai épületállomány végső energiafelhasználásának bemutatását kell tartalmaznia azzal, hogy a 2050-ig vállalt kötelezettségek teljesítéséhez intézkedésicsomag-javaslatokat is be kell mutatnia.

Be kell továbbá mutatnia már folyamatban lévő intézkedéseket, például a CSOK rendszerét Magyarországon, illetve azokat az intézkedési terveket, amelyek a kormány döntésének függvényében megvalósíthatók és hozzájárulhatnak a vállalt számok teljesítéséhez.

Az energiahatékonyságról szóló törvény rögzítené azt a tagállami kötelezettséget is, miszerint 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben az éves végső energiafogyasztás 0,8 százalékának megfelelő új halmozott végfelhasználási energiamegtakarítást érnek el a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagához képest.

Az energiahatékonyságról szóló törvény fontos módosítása a kormány, az energiapolitikáért felelős miniszter és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatainak meghatározása az energiahatékonysági célkitűzések megvalósítása érdekében.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata a továbbiakban az egyes szakpolitikai intézkedésekből és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből eredő megtakarítások reprezentatív szintű hitelesítése, a miniszter úr feladata a megtakarítások számbavételéhez és hitelesítéséhez szükséges adatszolgáltatás biztosítása, a kormány feladata pedig az egész rendszer folyamatos irányítása, az előrehaladás függvényében a szakpolitikák vagy a kötelezettség mértékének módosítása a bizottsági jelentéstétellel.

(15.40)

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetését először a 2020. január 16-án publikált „Nemzeti energia- és klímaterv” végleges szövege rögzítette, mely hivatalos dokumentumként Magyarország legfőbb energiahatékonysági vállalása is egyben a 2020-2030 közötti kötelezettségi időszakban.

A kötelezettségi rendszer eredményeképpen ebben az időszakban 90 petajoule új energiamegtakarítás keletkezik, amely az alábbi fő társadalmi hasznokkal jár. Egyrészt erősödik Magyarország energiaszuverenitása, mivel 2,7 milliárd köbméter gázimport kiváltására kerül sor az energiamegtakarítási beruházások révén. A lakossági és az ipari fogyasztóknál, ahogy ezt államtitkár úr is említette, 270 milliárd forint hosszú távú fenntartható fogyasztói rezsicsökkentés következik be, azaz ennyivel kevesebb energiaszámlát kell majd fizetniük a végfogyasztóknak. A megtakarítások 70-80 százalékának elköltése így jelentős további gazdaságélénkítő hatást fog biztosítani.

Az energiahatékonyság hazai háttéripara  ideértve az építőipart, az épületgépészeti ipart, az okosmérés háttériparát, illetve az energetikaiberendezés-gyártást  körülbelül 1000 milliárd forintnyi új beruházáshoz jut a felmerülő keresletek révén. Az energiamegtakarítást eredményező beruházások legalább 520 milliárd forint hazai hozzáadott értéket hoznak majd létre, és segítenek ezzel a magyar munkahelyek megtartásában.

A kötelezettségi rendszer keretében megvalósuló beruházások több mint 220 milliárd forintnyi adóbevételt eredményeznek a költségvetés részére, illetve 4,95 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülése révén segítik a klímavédelmet.

A magas hazai hozzáadott érték mellett az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatása is jelentős, hiszen, ahogy említettem, egy komoly energiaimport-csökkenést fog okozni ennek a bevezetése és megvalósítása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megállapíthatjuk tehát összességében, hogy azok az intézkedések, amelyeket az egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat is tartalmaz, mind a hazai klímaváltozás szempontjából, a klímaterhelés csökkenése szempontjából, illetve a hazai gazdaság élénkítése szempontjából és a lakosság terheinek csökkentése szempontjából is előremutató intézkedéseket tartalmaznak, ezért azt javaslom önöknek is, a Fidesz-frakció tagjaihoz hasonlóan, támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)