Készült: 2024.04.29.11:56:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

213. ülésnap (2017.04.18.), 70. felszólalás
Felszólaló Csepreghy Nándor
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:06


Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Örömmel fogadtam azt, hogy az LMP lényegében csak kezdi elfogadni a tényeket, és elismeri azt, amit az Európai Bizottság is állít, hogy a magyar államnak, illetve Magyarországnak jelentős hasznot fog termelni a paksi atomerőmű-beruházás. Ezért is látjuk azt, hogy az elmúlt hetekben változott a párt kommunikációja, és részletkérdéseken próbálnak fogást találni, habár ezt rosszul teszik.

Engedje meg, képviselő asszony, hogy némelyik tárgybeli tévedéséről felvilágosítsam. Egyrészt arról beszélünk, hogy a Paksi Atomerőmű fejlesztése elsődlegesen nem egy munkahelyteremtő projekt. A Paksi Atomerőmű fejlesztése és az atomerőművi kapa­citások magyarországi megtartása alapvetően arról szól, hogy a magyar energiatermelés hogyan maradhat szuverén, hogyan tudja diverzifikálni energiafüggőségét Magyarország egy ilyen kitett helyzetben.

A Paksi Atomerőmű, nagyon röviden, ahogy azt képviselő asszony is tudja, arról szól, hogy a magyar állam hogyan lesz képes garantálni az olcsó és kiszámítható árú elektromos áramot a magyar fogyasztók és a magyar ipar számára. Tehát ha ennek vannak egyéb járulékos hasznai is, mint például a munkahelyteremtés, az mindenképpen csak másodlagos az energiaszuverenitás kérdése mellett. De hogy a já­rulékos hasznokról is beszéljünk, engedje meg, hogy hármat ezek közül mindenképpen megemlítsek.

(15.10)

Az első, hogy a Paksi Atomerőmű fejlesztése és a kapacitásfenntartó beruházások során a beszállítói kör 40 százaléka magyar vállalkozásokból fog kikerülni, tehát annak a beruházási összegnek, amit Magyarországon elköltünk, jelentős részét magyar vállalkozások, magyar adófizetők fogják felhasználni, és ebből fakadóan is rengeteg új munkahely jön létre.

A tízezres szám, amit ön kritizál, több tételből áll össze. Egyes tanulmányok szerint magában az építési folyamatban nagyjából 7-8 ezer munkavállaló tud részt venni, de ez csak azokat a munkavállalókat érinti, akik magán a telephelyen fognak fejlesztő munkát végezni, az ehhez kapcsolódó, az ezeket kiszolgáló járulékos munkavállalói szám növekedésével ezek a tanulmányok általában nem számolnak.

A Paksi Atomerőmű új blokkjának átadását követően nagyjából 1100, üzemeltetésben részt vevő kollégára lesz szükség, ami ugyancsak hozzáadódik ehhez a számhoz, és mivel az atomenergia egy magas K+F igényű, hozzáadottérték-igényű ágazat, ezért itt is több száz új munkahely létrejöttével lehet kalkulálni.

Képviselő asszony és az LMP azonban csúsztat akkor, amikor a paksi atomerőmű-beruházást az energiahatékonysági lakossági beruházásokkal kapcsolja össze, hiszen önnek tudnia kell, hogy a Magyarországon mintegy 3,3 millió háztartás jelentős részének fűtésigénye és fűtés-korszerűsítése nem az ország elektromosáram-szükségleteit csökkenti, hanem a földgázszükségletet tudja csökkenteni. Az elektromosáram-termelést, illetve az elektro­mos­áram-felhasználást nem csökkenti, amennyiben azon­ban nincs Paks, még több földgázimportra szorulna Magyarország, amelyből hosszú távon elektromos áramot lehet előállítani.

Ön is természetesen tudja, képviselő asszony, hiszen ismeri azokat a tanulmányokat és azokat a kormányzati döntéseket, amelyek arról szólnak, hogy ettől függetlenül, hogy a paksi beruházás hitet tesz az ország energiafüggetlenségének megtartása vagy erő­sítése mellett, a kormány jelentős összegeket fordít akár a lakosság, akár pedig az ipari felhasz­nálók energia-korszerűsítésére, így 2020-ig 760 milliárd forint értékben tervez a kormány különböző energiahatékonysági beruházásokat megvalósítani. Amennyiben azok az iparágai becslések, amelyeket önök számtalan alkalommal hangoztattak, valóban beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, akkor hosszú távon az ország földgázfüggősége tud csökkenni, hiszen Paks megtermeli 40, csökkenő fogyasztás esetén akár az 50 százalékát a hazai elektro­mos­áram-felhasználásnak, és lesz lehetőség arra, hogy akár ebből a 760 milliárd forintból olyan mennyiségű zöldáram keletkezzen Magyarországon, ami közép- és hosszú távon Magyarországnak a földgázfüggőségét tudja csökkenteni.

A paksi beruházás tehát ‑ engedje meg, hogy ismételten elmondjam ‑ annak garanciája, hogy a mindenkori magyar kormány kiszámítható és olcsó árat tudjon adni az elektromos áram tekintetében a hazai fogyasztóknak, legyenek azok ipari vagy lakossági felhasználók.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai