Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormánya 2010-es megválasztásakor céljaként tűzte ki, határozta meg, hogy a foglalkoztatottak népességen belüli aránya számottevően növekedjen, a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Európában, a vállalkozások pedig minél nagyobb számban foglalkoztathassanak munkavállalókat és teremtsenek új munkahelyeket.

A törvénykönyv szabályainak hatékony működésére, a gyakorlati alkalmazásra vonatkozó tapasztalatokat a kormány a munkavállalók és a munkáltatók bevonásával folyamatosan vizsgálja. Mint ahogy az expozéban is elhangzott, jelen javaslat is a meglévő problémákra, jelzésekre kíván választ adni. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltatóknak lehetősége van a munkaidőnek egy meghatározott időszakon belüli egyenlőtlen beosztására, és ezzel párhuzamosan a pihenőidők részleges összevonására. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazását részletszabályok rendezik, amelyeket a munkáltatóknak a munkaidőkeret alkalmazásakor kötelezően be kell tartaniuk.

A hatályos szabályok alapján a munkaidőkeret tartalma legfeljebb négy, bizonyos munkarendek esetén hat hónap lehet, de kollektív szerződéssel is maximum egy évre alakítható ki. Az utóbbi évek jelzései, ahogy elhangzott, azt mutatják, ez az időkorlát nem igazodik a hosszabb termelési ciklusokhoz, amelyek például a modern termékgyártást jellemzik. A változó intenzitású üzemműködés során jelenleg előfordulhat, hogy felfutó termelési szakaszban egy feladat ellátására nem állnak megfelelő óraszámban rendelkezésre a munkavállalók, lefelé futó időszakban pedig megtörténhet, hogy a munkáltatók nem tudnak számukra elegendő munkát biztosítani. Az ingadozó termelési ciklussal működő vállalkozások a helyzethez jelenleg úgy alkalmazkodnak vagy alkalmazkodhatnak, hogy az átmenetileg feleslegessé váló munkavállalóiknak felmondanak, felmondhatnak, és közben reménykednek abban, hogy a későbbiekben, a munkaigényesebb időszakokban újra megfelelő számú és képzettségű munkaerőt tudnak majd felvenni.

Ez a javaslat mindkét fél számára hosszú távú kiegyensúlyozott munkafeltételek kialakítására ad lehetőséget. A munka törvénykönyvének ez a módosítása a munkarendnek az eddiginél hosszabb távú, a termeléshez rugalmasan igazodó megszervezését szol­gálja. A bevezetésre javasolt szabály 36 havi mun­kaidőkeretben teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását, ahogy elhangzott az expozéban is, számtalan nyugat-európai országban ezt már használják. A javaslatnak tehát nem célja a munkavégzés mennyiségének emelése.

A hosszabb munkaidőkeretben a munkavállalók védelme érdekében garanciális munkáltatói kötelezettségek kerültek az előterjesztők által a javaslatba beépítésre. Ilyen kötelezettségek, mint ahogy elhangzott, hogy a 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a heti 48 órát. További ilyen garanciák és kötelezettségek lehetnek még, amit felsorolok. A munkáltató eddigi tájékoztatási kötelezettsége, amely a keret kezdő és befejező időpontjára vonatkozott, kiegészül azzal, hogy a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mennyiségéről is tájékoztatást kell adni a munkavállaló részére.

További biztosíték az, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a javaslat a hosszabb munkaidőkeret kapcsán is megerősíti a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. További kötelezettség, hogy a javaslat a hosszabb keret alkalmazása esetén arról is rendelkezik, hogy a munkavállaló havonta egyenletes bérezésben részesüljön, így a teljes időszak alatt az általános munkarend alapulvételével folyamatosan a szerződésben meghatározott munkabérét kapja akkor is, amikor nem dolgozza le valamennyi munkaóráját, és akkor is, amikor a meghatározott munkaóráknál többet rendel számára a munkáltatója. Számára a túlmunkáért bérpótlék csak a beosztástól eltérő, rendkívüli munkaidőre jár, amely egyéb pótlékokkal együtt az adott hónapban kerül kifizetésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat legfontosabb eleme mindazonáltal az, amit én is szeretnék hangsúlyozni, hogy a fent vázolt lehetőség csak akkor válik szabállyá, ha erre vonatkozóan a munkaadók és a munkavállalók erről egymással megállapodnak. A hosszabb munkaidőkeret kizárólag erre vonatkozó kollektív szerződés esetén biztosít eltérést a munkaidő-szervezés általános szabályaitól, így a törvény csak azoknak a vállalkozásoknak a számára teszi elérhetővé a hosszabb munkaidőkeret eszközét, ahol a szociális partnerek kollektív szerződéssel szabályozzák a munkakörülményeket.

A rugalmas foglalkoztatás szabályozásában a kormányzat feladata a munkavégzés kereteinek rögzítése és a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, a szabályozás további alakításában azonban teret kell engedni a felek megállapodásainak, bővíteni kell az egyéni és kollektív autonómia lehetőségeit, azaz erősíteni kell a felek megállapodásainak szabályozó szerepét. Magyarországon a kollektív megállapodások szerepe viszonylag korlátozott, ezért a kormány az ösztönző rendelkezésekre vonatkozó javaslatokat kiemelten támogatja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslattal összefüggésben elmondható, a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás területén a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel az eddiginél rugalmasabb megoldást nyújt ez a tervezet, amely ugyanakkor figyelembe veszi a munkavállalói érdekeket is. A benyújtott törvényjavaslat kibővíti a munkarend alakítására vonatkozó szabályokat, de mindezt úgy, hogy a közvetlenül érintett felek hatáskörébe utalja ezt.

(18.30)

Ezek biztosítják azt, hogy a rugalmas munkaidő-beosztás mellett nagyon fontos garanciákat kapnak a munkavállalók és a munkavállalókat képviselő érdekvédelmi szervezetek arra, hogy a munka törvénykönyve és a munkaadók és a munkavállalók megállapodása betartásra kerüljön. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)