Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán mindenki előtt jól ismert, hogy a magyar turizmus milyen fontos szerepet is tölt be a hazai gazdaságban. A 2022-es évben ez az érték a GDP 6 százalékát tette ki.

Ez a szektor talán azért is különösen fontos számunkra, mert ez az egyik olyan szektor a magyar gazdaságon belül, ahol a hazai tulajdonosok részaránya meghatározó, közel 90 százalékot ér el. Ez több ezer hazai kis- és középvállalkozást jelent, sok esetben családi kis- és közepes vállalkozást.

A benyújtott törvényjavaslat konkrét előzménye a nyáron kirobbant úgymond Booking-ügy. Mint ismeretes, a booking.com szállásközvetítő cég pénzvisszatartása következtében a hazai kis- és középvállalkozások hónapokig nem jutottak hozzá a jogos bevételeikhez.

Számunkra, kormánypárti képviselők számára, de talán mondhatom azt, hogy ebben a tekintetben minden parlamenti párt is osztozik abban a véleményünkben, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások védelme a törvényhozás szempontjából is elsődleges számunkra. Ez a védelem különösen fontos akkor, amikor a hazai vállalkozásokat egy külföldi multi tevékenysége hozza nehéz helyzetbe. A nyáron kialakult helyzet éppen ilyen volt.

Az online szálláshely-közvetítő részéről olyan piaci magatartás volt tapasztalható, ami több ezer hazai vállalkozást hozott nagyon-nagyon nehéz helyzetbe. Történt ugyanis, hogy azok a hazai szálláshelyadók, akik a Bookinggal olyan szerződésben, olyan fizetési szerződésben voltak, hogy az online szálláshely-közvetítőn keresztül történt a fizetés, ők hosszú hónapokig nem kapták meg a nekik járó bevételeket. A felmérések szerint a visszatartott pénzösszeg mértéke több milliárd forintra rúgott. Egy kis cég esetében el tudjuk képzelni, hogy ez milyen komoly problémákat is jelentett. Az esetet a nyár folyamán a Gazdasági Bizottság Turisztikai Albizottsága, majd később maga a bizottság is a Gazdasági Versenyhivatal hathatós segítségével tárgyalta és vizsgálta.

Valószínűleg egyébként ennek köszönhető az is, hogy nyár végére, valamikor augusztus végére ez a nemfizetési probléma  legalábbis a mi ismereteink szerint  a hazai vállalkozások 99 százalékának esetében megszűnt. Ez arra tekintettel különösen nagy eredmény, hogy ez a nemfizetési probléma a szálláshely-szolgáltatónál egyébként egész Európában jelentős volt, tehát nem egy magyar specifikum volt, de itt Magyarországon sikerült legelőször az európai országok közül ezt a problémát egyébként kezelnie a szálláshely-közvetítő cégnek.

Az ügy vizsgálata azonban ennél mélyebb problémákra és szabályozási hiányosságokra is rámutatott. Az alap egyébként abban keresendő, hogy az európai uniós szabályozás nem egy olyan viszonyrendszerre lett megalkotva, amely egyenlőtlen helyzetben lévő piaci szereplők között alakul ki. Kijelenthetjük, hogy a hazai kkv-kat az EU-s szabályok nem kellőképpen védik a mondhatni, monopolhelyzetben lévő szereplőkkel szemben, ezért vagyunk kénytelenek hazai jogalkotással szabályozni ezt a piacot, védve ezzel a hazai szereplőket a nagy nemzetközi multikkal szemben.

A benyújtott javaslatnak egyébként két alapvető része van. Az egyik általánosan szabályozza a nagy internetes szolgáltatókat, és ez önmagában is egy nóvum a magyar szabályozás tekintetében, hogy megpróbálkozunk azzal, amivel egyébként az Unió is már bizonyos szempontból elindult, hogy a nagy internetes online szolgáltatókat nemcsak a fogyasztókkal, hanem magukkal a velük szerződésben lévő kis- és középvállalkozásokkal szemben is szabályozza. Az EU-ban ezt a gondolkodást az úgynevezett kapuőr cégek megfogalmazásával illetik. Ezek a 7,5 milliárd euró éves forgalom feletti cégek, de ebbe beletartozik az Amazontól az Apple-ön keresztül a Microsoftig több cég egyébként.

A törvényjavaslat első részében rájuk próbálunk általános jelleggel szabályozást hozni. Egyébként ezek a legnagyobb digitális szolgáltatók gyakorlatilag összeköttetést jelentenek az üzleti felhasználókon keresztül a végfogyasztókkal. A jelenlegi uniós szabályozás a fogyasztók jogait és érdekeit sok esetben egyébként megfelelően védik, de a probléma az, hogy a kis nemzeti vállalkozások jogait és védelmét a multikkal szemben nem kellőképpen szabályozza, ezért ezt nekünk kell megtenni.

Csak felsorolásjelleggel: a javaslatban például olyan alapkikötések vannak, hogy magyar nyelven alkalmazandó joggal kapcsolatos jogi tanácsadást kell biztosítaniuk ezeknek a cégeknek, fizetési határidőt, ugye, ez az egyik legfőbb probléma volt a nyári ügyben.

(13.20)

45 napnál hosszabb fizetési határidőt az úgymond általános szerződési feltételekben nem szabhatnak ezek a nagy cégek. Megtiltja egyébként az árfolyamkockázat egyoldalú áthárítását is, előírja magyar nyelven, személyesen, telefonos és elektronikus eléréssel rendelkező ügyfélszolgálat fenntartását, nemcsak a fogyasztóknak, hanem a velük szerződésben lévő kkv-k számára is, és nem utolsósorban arra tesz javaslatot, hogy a beérkező panaszokat 30 napon belül kötelesek ezek a nagy úgymond kapuőr cégek elvégezni.

A másik része a törvényjavaslatnak specifikusan az online szálláshely-közvetítőket szabályozza. Itt nagyon sok észrevétel érkezett a hazai szereplőktől, a Gazdasági Versenyhivataltól kezdve a Turisztikai Ügynökségen át a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaráig, amely egyébként aktívan részt vett ennek a törvényjavaslatnak az előkészítésében és szakmai egyeztetésében.

Itt gyakorlatilag a tisztességtelen piaci magatartás kategóriáját bővítjük ki, vagy arra tesz javaslatot a jogszabálytervezet. Például ilyen az, ami érdekes volt és tapasztalnunk kellett úgymond a Booking-ügy kapcsán, hogy ezen túl tisztességtelen piaci magatartásnak bizonyul például a magyarországi közigazgatási bíróságok kizárása az általános szerződési feltételek keretében. Ilyennel is találkoztunk, hogy a multik egyszerűen kizárták a magyar bírósághoz való fordulás jogát. Ez a későbbiekben a törvényjavaslat alapján tisztességtelen piaci magatartásnak minősül. Ugyanitt beemeljük  még egyszer  a 45 napos fizetési határidőt.

De szerintem ugyanilyen fontos szabályozás lesz az, hogy tisztességtelen piaci magatartásnak minősülne a jövőben a szálláshely-szolgáltatásoknál az, amikor a szálláshely-szolgáltató kiköti a szerződésben, az általános szerződési feltételekben, hogy az őáltala kínált árnál olcsóbban nem lehet a szálláshelyet hirdetni. Nem mennék bele ennek a részleteibe, aki ismeri a piacot, ez egy nagyon komoly problémát és nagyon komoly bevételkiesést okozott a hazai cégeknél. Illetve a további fizetési előírások egyoldalú megkötését is egyébként más szabályozásoknál  amit most nem sorolok fel részletesen, a törvényjavaslatban megtalálható  szabályozza és beemeli a tisztességtelen piaci magatartás kategóriájába.

Ami generálisan lényeges a törvényjavaslatnak ennél a részénél, az pedig az, hogy ezt az egész részt azzal, hogy a tisztességtelen piaci magatartások között felsorolja ezeket a tételeket, gyakorlatilag kibővíti a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét ezen szerződések vizsgálatánál. Ez azért lényeges, mert abban talán egyetérthetünk, hogy a magyar piacot szabályozó szereplők közül a leghatékonyabb, főleg ilyen nagy cégekkel szemben a leghatékonyabb fellépést és a bírság mértékét is ilyen értelemben gazdasági versenyhivatali eljárás keretében lehet kiszabni. Egyébként ennek az említett cégnek van is nagyon komoly gazdasági versenyhivatali bírsága, az még nem a kis- és középvállalkozásokkal szembeni magatartása, hanem a fogyasztókkal szembeni magatartása miatt.

A törvényjavaslathoz tudni kell, hogy mivel uniós jogszabályt érint, ezért a notifikációs eljárás egyébként már a benyújtás után megindult, tehát valamikor ennek a lezárta után tudunk majd végszavazást hozni róla. De összességében azt gondolom, hogy egy előremutató és reményeim szerint talán az összes parlamenti párt által támogatható javaslatot sikerült a sok szereplő segítségével összehozni.

Mi azt tudjuk, hogy itt a Fidesz-frakcióban a hazai kis- és középvállalkozások érdekében ezt a javaslatot mindenképpen támogatni szeretnénk, és ez annak bizonyítéka, hogy lehet olyan kompromisszumot találni, amellyel az Országgyűlés egységesen tudja védeni a hazai jogszabályi keretek között a kis- és közepes vállalkozásokat.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem a törvényjavaslattal kapcsolatos támogatásukat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)