Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az idegenrendészeti törvény módosítása előtt engedjék meg, hogy néhány értelmező megjegyzést tegyek.

Migránsoknak nevezzük azokat az embereket, akik döntő többségükben  ez 99,9 százalék  hivatalos okiratok nélkül, illegálisan, döntően embercsempészek szervezésében, jogosulatlanul lépnek be az adott területre, most jelen esetben az Európai Unió területére. Ezeket hívjuk migránsoknak. A migránsok jellemzője az, hogy integrációjuk lényegében megoldatlan, sem rövid, sem közép-, sem hosszú távon nem tudnak beilleszkedni, nem dolgoznak, alapvetően az adott terület jóléti ellátására támaszkodva látják el magukat, ami egyébként sokszorosan meghaladja az otthoni ellátásokat, tehát ilyen értelemben nem nagyon keresik a munkát. Németországban hatalmas diadallal jelentették be legutóbb, hogy az ott tartózkodó migránsoknak az 5 százaléka dolgozik már valamilyen módon.

Alapvetően nemcsak hogy nem tudnak beilleszkedni, hanem elutasítják az adott ország társadalmi berendezkedését, kultúráját, civilizációs szokásait, és alapvetően olyan gettókat hoznak létre, ahol leginkább a hasonló emberekkel élnek együtt.

Nagyon komoly problémát jelentenek terrorveszély kapcsán, közbiztonsági területen.

Zömmel nem szakképzettek, olyan mértékben, hogy az egyötödük analfabéta a saját nyelvén is, és nem rendelkeznek olyan skillekkel, olyan tudással, olyan gyakorlattal, ami a beilleszkedésüket  jelen esetben az európai gazdaságba  lehetővé tenné. Tehát hosszasan kell őket előtte iskoláztatni  ha egyáltalán , szakképezni. Tehát egy hosszú folyamat végén lehet egyáltalán arról szó, hogy valamilyen módon foglalkoztatást kapjanak. Tehát ezeket hívják migránsoknak.

A vendégmunkás az egy másik intézmény. A vendégmunkások azok az emberek, akiket az adott területre más országokból hívnak oda dolgozni fizetésért. Fel sem merül az, hogy nem dolgoznak, mert eleve azért mennek oda, hogy dolgozzanak, egyébként nem tudnak belépni az adott ország területére. Jellemzően eleve rendelkeznek azokkal a képességekkel és képzettségekkel, ami az ő foglalkoztatásukat lehetővé teszi. Jellemző mértékben igyekeznek beilleszkedni az adott társadalomba és területre. Döntő többségükben egyébként  ez főleg a gazdag Öböl-menti olajsejkségekre vonatkozik  fel sem merül, hogy ott maradjanak, hanem hazaköltöznek. Ugye, leginkább az európai országokban merül fel az, hogy adott esetben a vendégmunkások ott ragadnak. Németországban korábban a törökökre volt ez jellemző, illetőleg a délszláv országokból érkezőkre, szerbek, horvátok milliós nagyságrendben maradtak Németországban, és ott építenek egzisztenciát.

Tehát két teljesen különböző csoportról van szó. Ezért a migránsmunkás kifejezés, amit az ellenzéki tisztelt politikustársaim előszeretettel emlegetnek (Dr. Lukács László György: Csak én szoktam!), ez körülbelül a kóser szalonna fogalomzavarával egyenlő. (Dr. Apáti István: Veszélyes vizekre evezünk!) Ugye, aki egy kicsit is érti az életet, az pontosan tudja, hogy kóser szalonna nincs, ezért pontosan ezen az alapon migránsmunkás sincs, ez egy marhaság. (Dr. Lukács László György: Kevered a fogalmakat!  Dr. Apáti István: Javul a hangulat!) Két teljesen különböző fogalom összekeveredésével nem szükségszerűen jön létre új minőség. Ezt csak azért bocsátom előre, mert jelentős fogalomzavart érzek itt a parlamenti szóhasználatban is.

Másrészt ne felejtsük el, hogy a 2007 óta ebben a formában létező idegenrendészeti törvényt eredetileg az Európai Unió határozott kérésére kellett felpuhítanunk és megváltoztatnunk 2015-ben, amikor elindult ez a migránsáradat, első formájában albán vendégmunkásokkal. Úgy jöttek a számok sorban, hogy míg 2013-ban olyan 2 ezer illegális határátlépő volt évente, és ez hosszú ideje tartotta magát, aztán először felment 14 ezerre ’14-ben, 45 ezerre ’15-ben, és utána több százezres tömeg jött, ekkor volt az európai elhíresült migránsválság.

Eközben az Európai Unió megszüntettette Magyarországgal az idegenrendészeti őrizetbe vétel intézményét, tehát azt, hogy zárt táborban lehet őket addig tartani, amíg az ő státuszuk pontosan nem vizsgálódik.

(19.30)

De hozzáteszem, hogy ebben az időben az, hogy ők dolgozzanak, fel sem merült, tehát egyszerűen nem volt ilyen elképzelés. Ugyanakkor az idegenrendészeti törvényünket jelentős mértékben hazavágta  idézőjelbe téve , az eredeti konstrukciót szerteszéjjel szedte és tönkretette az Európai Uniónak az követelése, ami ekkor Magyarországra vonatkozott, és ezt végre is hajtottuk.

Időközben napnál világosabbá vált, nagyon sok víz lefolyt a Dunán, és megint kiderült az, hogy a miniszterelnökünknek nem igaza volt, hanem igaza lesz. Ebben a kérdésben is pontosan az következett be ebben az ügyben, amit megjósolt, ami azért problémás (Dr. Apáti István: Amit el akart kerülni eredetileg, most az fog bekövetkezni.), mert a migránsok tömeges megjelenésével jó néhány olyan intézmény is tönkrement egyébként vagy nagyon jelentős mértékben kicsorbult, ami egyébként jól működtetve az élet természetes része is lehetne.

Ilyen volt egyébként az a jogszabályegyüttes, ami a harmadik országbeli emberek magyarországi tartózkodását rendezte. Ebbe beletartoznak a vendégmunkások, a külföldi diákok, azok az emberek, akik harmadik országbeli vállalatok alkalmazottai, de onnan befektetőként jöttek az Egyesült Államoktól, Dél-Koreán át Japánig bezárólag. Beletartoznak azok a tudósok, akiket mi hívtunk ide az egyetemeinkre, hogy az egyetemi oktatás színvonalát erősítsék; beletartoztak azok a művészek, akik egyébként tartósan vendégszerepeltek Magyarországon egy produkcióra, aztán itt maradtak; beletartoznak sportolók; beletartoznak olyan speciális tudással rendelkező emberek, akik a kultúrában, a műszaki tudományokban, de akár az informatikában vagy az egészségügyben hasznos és értelmes munkát végeznek a magyar gazdaság javára. Ebbe nagyon sok mindenki beletartozik.

Tehát az, hogy ez a katyvasz, főleg ezzel a migránsproblémával leöntve, hogy ez új jogszabályalkotásért kiált, az a napnál világosabb. Tehát önmagában az a tény, hogy ezt beterjesztjük, hallatlanul fontos. Ha egy szót nem szólnánk a vendégmunkásokról mint jelenségről vagy mint intézményről, akkor is nagyon fontos ez a jogszabály, mert ez alapján tudjuk rendezni azokat az elmaradásainkat, amelyek egyébként ebben a tárgykörben fennállnak, hiszen tudjuk, hogy a külföldiek Magyarországon tartózkodására vonatkozóan számos európai irányelv is iránymutatást ad.

Ezek azok a szabályok, amelyeket közvetlenül kell alkalmazni, csak hát nem illeszthetők be a jogrendünkbe, ilyen az EU-s kék kártya intézménye és az ezzel rendelkezőknek a magyarországi tartózkodása, ilyen a vállalaton belüli áthelyezés intézménye, ami szintén európai kötelezettség, a kutatói státusz rendezése, ez egy kibővítetten értelmezendő fogalom. Tehát ezeket mindenképpen rendezni kellett.

Úgyhogy összességében azt szeretném mondani, hogy ez a törvény nagyon jó, nagyon-nagyon fontos, és szabályozatlan területet rendez. Hallatlanul fontos!

A második rész, a vendégmunkások státuszának a rendezése, látjuk, hogy szintén jogszabályt követel, mert egész egyszerűen a gazdasági szereplők már csak olyanok, hogy állami szabályozás nélkül mindig a létező legolcsóbb megoldást keresik, akkor is, ha adott esetben egy országnak ez nemzetgazdaságilag nem érdeke. De ezért nem lehet megróni a munkaadókat, tudok magyar vállalatot Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, aki állatgondozási céllal hoz be egyébként vendégmunkásokat külföldről különböző okokból. Én ezt ellenzem.

Azt gondolom, hogy ezek a jelenségek azok, amelyek szabályozásért kiáltanak, mert teljesen igaz a kormánynak és a Fidesznek az az alapállítása, hogy Magyarország a magyaroké, a munkahelyteremtési programunk elsősorban a magyaroknak szól, és csak olyan esetben lehet megengedni vendégmunkások Magyarországra jövetelét meghatározott céllal, rendkívül szigorú szabályok között, korlátozott tartózkodási engedéllyel, ha az adott munkára magyar munkavállalót igazoltan nem lehet kapni. Ennek a rendszernek a kialakítása, ennek a szigorítása, ennek a következtetése kulcskérdés, ha ilyen értelemben a képviselőtársaimnak lenne módosító javaslata, hogy még szigorúbbá tegyük a rendszert, az szerintem fölöttébb kívánatos, nyitottak vagyunk rá.

Ugyanakkor világos, hogy egy adott országban előfordulhat az a gazdasági helyzet, amikor vendégmunkások behozatalára egyszerűen szükség van. Csak egy példát mondok a szűkebb hazámból: ma Debrecenben olyan mértékű beruházások és fejlesztések zajlanak (Dr. Lukács László György: Ami mágnesként vonzza…), amelyeknek a megvalósítására a teljes magyar magasépítő kapacitás sem elég. Tehát ha nem engedünk be migráns… (Moraj és derültség a Jobbik és a Mi Hazánk soraiban: Na! Na!) ezeket a vendégmunkásokat, akkor egész egyszerűen nem tudjuk felépíteni a BMW-gyárat.

Az teljesen világos, hogy van egy beruházási bumm, ilyenkor szívóhatás van, kapacitásnövelésre van igény, de arra nem tudunk berendezkedni, hogy ezentúl Debrecenben minden második évben egy BMW-gyár épül fel. Tehát ez nyilvánvalóan nem igaz. Tehát nem szabad ilyenkor ezeket a kapacitásokat felnövelni, mert utána az egészet le kell építeni két-három év múlva, ha befejeződik a beruházás, hazamennek a vendégmunkások. A magyar magasépítő-ipar vagy mélyépítőipar kapacitását egy normál szinten kell tartani, és ilyenkor van az, hogy szerte a világon egyébként vendégmunkásokat használnak mint intézményt. Van ilyen státusz is ebben a törvényben.

De most nem akarom további példákkal untatni önöket, csak egyszerűen azt akarom mondani, hogy aki a teljes vendégmunkásrendszert elutasítja, az árt a magyar gazdaságnak, és ezen keresztül árt a magyar embereknek.

A harmadik rész: a törvény megoldásai. A törvény számos esetben új intézményeket vezet be, ez elég jól körül van írva, de jó néhány esetben az a helyzet, hogy az élet sokszínű, benne van egy csomó találékony magyar ember. Lehet látni, hogy adott esetben lehetnek olyan kiskapuk, amit érdemes megfontolni, hogy benne maradjon-e. Szerintem ne. Mondok mindjárt egy példát.

A kereskedelmi lánc árufeltöltésre keres munkatársat. Abban a formában, ahogy kiír, nem talál, de ettől még, ha nem munkaadói, munkavállalói kapcsolatrendszerben akarja ezt elintézni, hanem adott esetben vállalkozói szerződés formájában, akkor talál rá magyar vállalkozót. Ilyen van, hiszen Magyarországon 200 ezer felsőoktatásban tanuló diák dolgozik diákszövetkezeti foglalkoztatásban, és most már 150 ezer nyugdíjas dolgozik nyugdíjasszövetkezeti formában. Tehát van rá kapacitás, sőt, a kutatásaink azt mutatják  itt az Országos Szövetkezeti Tanács szövetkezeti kutatója által végzett felmérésekre utalok , hogy legalább részlegesen, önkéntesen 800 ezer olyan, már időskorú nyugdíjba vonult van, aki szívesen visszajárna egy-két napra, egy-két órára valamilyen munkát végezni, de már nem alkalmazotti viszonyban, hanem szövetkezeti foglalkoztatási viszonyban.

Ezért itt érzek egy pici lyukat, mert oké, kiírja a munkaadó a munkahelyre a pályázatot, lejelenti a munkaügyi központoknál, egyébként olyan durván 80 ezer körül szokott mozogni a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, tehát ennél (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) fogalmilag sem jöhetne több vendégmunkás. Vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy ezeket a lyukakat betömjük, például azzal, amire utaltam.

Összességében, kedves képviselőtársak, jó vitát kívánok, várjuk a módosító indítványaikat, és kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(19.40)