Készült: 2024.05.14.01:53:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

51. ülésnap (2023.03.07.), 72. felszólalás
Felszólaló Pánczél Károly (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:36


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló határozati javaslat  amit egy békepárti határozati javaslatnak hívok  kapcsán tulajdonképpen kizárólag annak 6. pontjához szóljak hozzá, hiszen az foglalkozik a kárpátaljai magyarsággal.

Mielőtt ezt megteszem, elöljáróban engedjék meg nekem, hogy elmondjam, tulajdonképpen meglepődtem, megdöbbentem azon, hogy mind a tegnapi napon, amikor ellenzéki pártok, globalista, liberális baloldali pártok reagáltak Szijjártó Péter miniszter úr napirend előttijére, vagy épp a ma elhangzott vitában, fölfedezték maguknak a kárpátaljai magyarságot. Gratulálok ehhez, hiszen az elmúlt években ők, önök, a globalista liberálisok a kárpátaljai magyarokat kizárólag ukrán választási csalóknak írták le, olyan ukránoknak, akik elveszik a magyaroktól a munkahelyüket, a nyugdíjukat, akiktől el kellene venni a kettős állampolgárság jogát. Gyurcsány Ferenc meg is hirdette, nemcsak hogy nem támogatja, hanem vissza is venné.

Szeretném megjegyezni, hogy ebben a háborús helyzetben bizony a kettős állampolgárság életeket mentett Kárpátalján, emberi életeket.

(Z. Kárpát Dániel elfoglalja a jegyzői széket.)

Önök, akik felesleges pénzkidobásnak gondolták, mondták és többször kifejtették, hogy felesleges pénzkidobás Kárpátalján, a határon túlon óvodaépítési programot folytatni, iskolaépítést, templomfelújításokat, hogy miért adunk bérkiegészítést ukrán állampolgároknak, akik magyar orvosok, egészségügyben dolgozó ápolók, tanárok, tanítók, újságírók, helyi önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők. Ezt mi azért adtuk, hogy megmaradhassanak ott, a szülőföldjükön, és tudják szolgálni az ott élő magyarokat. Önök ezeket a támogatásokat feleslegesnek ítélték. Gratulálok, hogy eljutottak oda, hogy felismerték, hogy bizony a magyar nemzet túlnyúlik a határokon, és Kárpátalján is élnek magyarok.

Tisztelt Ház! Arról az elszakított nemzetrészről szeretnék szólni, amely a legtöbbet szenvedett a Kárpát-medencében történelmünk során. Rákóczi népéről szeretnék szólni, akik a legnehezebb körülmények között is megmaradtak magyarnak évszázadokon át. Tudjuk jól az ő történelmüket, voltak a magyar királyság tagjai és részesei az Osztrák-Magyar Monarchiának, éltek Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, ma pedig Ukrajna állampolgárai. Túlélték azt a véres XX. századot. Túléltek két világháborút, két szörnyű diktatúrát, Gulagot, málenkij robotot és a Szovjetunió nyomorát is. Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy még a Szovjetunió börtönében is több oktatási, kulturális és anyanyelvhasználati joguk volt, mint a jelenlegi Ukrajnában.

Ma az a kérdés a háború sújtotta Ukrajnában, hogy vajon a magyarság végóráit látjuke Kárpátalján, vagy reményeink szerint egy mielőbbi fegyverszünet és béke után is marad egy erős mag Kárpátalján, valahogy hasonlóképpen, mint a délszláv háború által sújtott Délvidéken, ahol maradt erős mag, ahol ma jó magyarnak lenni, ahol parlamenti képviselete van a magyarságnak. Reméljük, egy ilyen jövőben bízunk a Kárpátalján is és Ukrajnában is.

Tisztelt Ház! Ez egy hosszú háború, amit az Egyesült Államok és Oroszország vív Ukrajna területén, amely tönkreteszi Ukrajnát, tönkreteszi az ottani magyarokat, tönkreteszi az ottani románokat, ruszinokat, lengyeleket és bolgárokat, és tönkreteszi ez a háború Európát is, az Európai Uniót. És Európa ma nem hallgat a józan észre, nem hallgat a józan hangra; háborús hisztéria van. Versengés van abban, hogy ki milyen, emberi életek kioltására alkalmas fegyvereket küldjön.

Tisztelt Országgyűlés! Tavaly áprilisban a választások nemcsak a belpolitikáról döntöttek Magyarországon, hanem arról is, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. Az akkori baloldali globalista összefogás a DK-tól a Momentumon át, a Párbeszéden át a Jobbikig homályos válaszokat adott a háború kérdésére. Legfeljebb azt sikerült kipréselni, hogy hát, ha a NATO azt mondja, akkor küldünk fegyvert és katonát is. A választók erre egyértelműen nemet mondtak, nemet mondtak a sodródásra.

A XX. században volt éppen elég részünk a sodródásban. Volt két vesztes világháború Magyarországon, két szörnyű diktatúra, mindezt el kellett szenvednünk, tanultunk belőle, és Magyarország nem kíván nagyhatalmi érdekek mentén háborúba sodródni, nem vihetnek minket háborúba, ebből ki kell maradni, ez az egyértelmű álláspontunk.

Tisztelt Országgyűlés! De sajnos a nemzet érintett ebben a háborúban. Az országunk nem, de a kárpátaljai magyarság révén a kárpátaljai nemzetrész egy háborúban álló, agresszor által megtámadott ország állampolgáraiként élik át a háború borzalmait. Átélik a bizonytalanságot, az áramszüneteket, a légvédelmi riadókat, a létbizonytalanságot, a besorozott férfiakért való aggódást, a fronton elhunyt férfiak örökké tartó hiányát, az embervadászatot a sorköteles férfiakra.

Ha komolyan vesszük, hogy egy államnak  és így a magyar államnak is  a legfontosabb feladata az, hogy a nemzet megmaradjon, boldoguljon, gyarapodjon, és tudomásul vesszük azt a tényt, hogy a nemzet túlnyúlik a határokon, akkor a magyar államnak az egyik legfontosabb feladata a kárpátaljai magyarságról való gondoskodás is, és rajtuk, az ő megmaradásukban, boldogulásukban, gyarapodásukban ma egy dolog segíthet: ha fegyverszünet van, majd béke van és béke lesz Ukrajnában. Ez garantálja a kárpátaljai magyarok megmaradását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes felidézni azt, hogy Magyarország milyen jószomszédi intézkedéseket tett még a háborút megelőzően. Következetesen támogattuk Ukrajna európai uniós integrációját, és a vízummentesség ügyét is, egészen az új oktatási törvény elfogadásáig. Ötvenmillió eurós kötött segélyhitelről döntöttünk a határ menti infrastruktúra fejlesztésére. A kelet-ukrajnai harcokban még 2015-től, ’16-ban, ’17-ben az ott megsérült ukrán katonákat Magyarországon kezeltük, és folytatódott a rehabilitációjuk. A háborúban meghalt vagy megsérült ukrán katonák gyermekeinek üdültetése történt Magyarországon. Onnan, a fegyverropogásból hoztunk ki Kelet-Ukrajnából gyerekeket Magyarországra üdülni, pihenni. A kárpátaljai immunizációs programban 2017-2023 között több mint 600 millió forint értékben szállítottunk ki vakcinákat a vírus megelőzése érdekében. Több egészségügyi és oktatási intézmény felújítását és bővítését végeztük el, olyat is, amelyeket ukránok használnak. Hozzájárultunk Tarasz Sevcsenko ukrán költő beregszászi szobrának a felállításához, támogattuk ennek létrejöttét, és elindult az ukrán tanszék a Nyíregyházi Egyetemen.

Tisztelt Ház! 2022. február 24-ét követően, azaz egy évvel ezelőttől hazánk eddig több mint 35 milliárd forint értékű segítséget nyújtott Ukrajnának. A karitatív szervezetek adatszolgáltatásai alapján pedig összesen 3600 tonna adományt juttattunk el a határon túlra, több mint 8 milliárd forint értékben.

(13.30)

Amióta zajlik a háború, azóta valóban közel 1,5 milliónyi menekült érkezett Magyarországra, az ő ellátásukról is gondoskodtunk. A „Híd Kárpátaljáért” nemzeti összefogás eredményeképpen az adományok összege meghaladta az egymilliárd forintot. 37 millió euró értékben kínálunk segítséget Ukrajnának: Zahalci településen iskola, Szinyak településen az önkormányzat által fenntartott egészségügyi rendelőintézet, máshol posta és önkormányzati helyiség újjáépítését támogatjuk. A „Hungary Helps” programon keresztül a Miniszterelnökség 1,5 milliárd forint segélyt adott humanitárius válsághelyzet kezelésére. A Magyar Ökomenikus Segélyszervezet a Külügyminisztériumtól 580 millió forintos támogatás kapott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma 230 millió forint értékben vitt gyógyszereket és orvosi eszközöket, az agrártárca támogatásából napraforgó, kukorica és burgonya-vetőgumó érkezett az országba. Több milliárd forint értékről beszélünk.

Tisztelt Ház! Magyarország folyamatos gesztusainak és támogatásainak ellenére Ukrajna számos, a kárpátaljai magyar kisebbség korábban meglévő jogait szűkítő törvényt fogadott el. Nagyon fontos nemzetpolitikai kérdés, hiszen oktatási törvény, nyelvtörvény, közoktatási törvény és kisebbségi törvény hozta rosszabb helyzetbe a kárpátaljai magyarokat.

A kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek vezetőit folyamatos atrocitások érik, eljárások, sőt titkosszolgálati kihallgatások. Folyamatos a kárpátaljai magyarság vezetőit, szervezeteit és a magyar kormányzatot lejárató cikkek, interjúk, posztok közlése, és önök által is bizonyára ismert a munkácsi Turul-szobor gyalázatos eltávolítása, a Munkácsi kistérségben zajló magyarellenes intézkedések, magyar zászlók, feliratok eltávolítása vagy éppen iskolaigazgatók kirúgása.

A nemzeti kisebbség legégetőbb problémája ma Kárpátalján a háború mellett a 2017-ben elfogadott oktatási törvény, amely idén szeptemberben hatályba is lép, mely alapján a korábbi magyar tannyelvű iskolák ötödik osztályától kötelezően át kell térni a vegyes tannyelvű oktatásra, és a nemzeti kisebbségi iskolát jogilag már a 2020-as közoktatási törvény felszámolta. És amint tudjuk, európai uniós támogatásból most az ukrán állam majd ezereurós pénzeket fog meglebegtetni a nemzetiségi tanulók családja előtt, hogy iratkozzanak ukrán iskolákba, és ilyen támogatást fognak majd kapni azok, akik nem az anyanyelvű oktatást választják. Jelzem még egyszer önöknek, mindenképpen uniós támogatásból tudják ezt megtenni.

Tehát Magyarország, Ukrajna és a kárpátaljai magyarság számára kiemelten fontos, hogy mielőbb béke legyen. Magyarország érdekelt abban, hogy a szomszédos Ukrajna egy szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek  köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is  biztonságban és nyugalomban élhet szülőföldjén.

Tisztelt Ház! Ukrajnának és az Európai Uniónak is az a célja, hogy uniós tagország legyen Ukrajna. Szeretném felhívni mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy erről majd ne feledkezzünk meg akkor, amikor erről tárgyalások kezdődnek, ne feledkezzünk meg arról, hogy Ukrajna Európai Unióba vezető útja Magyarországon keresztül vezet, ott és akkor ki kell követelni, és biztosítani kell az ott élő kisebbségeknek, őshonos kisebbségeknek a megmaradását, boldogulását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai