Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a napirendi pont előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, elnök úr. Öröm és megtiszteltetés, hogy itt lehetek, beszámolhatok a Magyar Nemzeti Bank 2017-es működéséről. Örömmel jelenthetem, hogy a Magyar Nemzeti Bank, ahogy 2013 után minden évben, így 2017-ben is sikeresen és eredményesen működött. Sikeresen működött, mert a törvény szabta mindhárom mandátumának maradéktalanul eleget tett, és eredményesen, mert a mérlegét pozitív eredménnyel zárta.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény három mandátumot ír elő a magyar jegybank feladataként, és ezekben sorrendet is meghatároz. Elsőként az árstabilitást kell a Magyar Nemzeti Banknak biztosítania. Az árstabilitás azt jelenti, hogy egy évben az árszínvonal emelkedése ne haladja meg a jegybank célul kitűzött 3 százalékos célját; ne haladja meg, de lehetőleg ne is legyen ennél kevesebb, tehát az árszint stabil legyen.

A második mandátumunk, ami ezt követően lép érvénybe, ez a pénzügyi stabilitás megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank 2017-ben is, ahogy az első mandátumát, a második mandátumát is maradéktalanul teljesítette, a magyar pénzügyi rendszer stabilnak bizonyult, a magyar bankrendszer ellenálló képessége jelentősen megerősödött, és a pénzügyi rendszerben óhatatlanul feltűnő csalfa és hamis szereplőket a Magyar Nemzeti Bank rendre lefüleli. A magyar pénzügyi rendszer 2017-ben az Európai Unió egyik legstabilabb pénzügyi rendszerének bizonyult, ezt is jelzi, hogy a magyar nemzeti fizetőeszköz 2017-ben a világ tíz legstabilabb valutája közé került.

(Dr. Szűcs Lajos elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Harmadik mandátumunk a gazdaságpolitika támogatása, miután a magyar kormánynak  megítélésem szerint helyesen  2010 óta a foglalkoztatás bővítése és a növekedés először helyreállítása, majd a magyar gazdaságot fenntartható felzárkózási pályára emelő célja teljesült, és a Magyar Nemzeti Bank 2017-ben ezt érdemben volt képes támogatni.

Tisztelt Ház! Az árstabilitást a Magyar Nemzeti Bank igen sok eszközzel célozza meg. Van egy középtávú célkövető monetáris politikánk, ami 5-8 negyedéven belül célozza meg a fenntartható inflációs célt, tehát a 3 százalék elérését. Az, hogy egyik negyedévben kisebb vagy egyik negyedévben nagyobb az infláció Magyarországon, az még nem veszélyezteti a fenntartható 3 százalékos inflációs célt. Felmerülhet a tisztelt Ház tagjaiban, a magyar közvéleményben, hogy egyáltalán miért van szükség inflációra, ezen belül miért van szükség pozitív inflációra, hiszen lehetne negatív is, ahogy egyébként a globális világválság után, a globális pénzügyi válság után sok országban megtörtént.

Nos, az nagy baj, szeretném önöknek jelezni, hogy amennyiben tartósan csökkennek az árak egy országban, az azt jelenti, az összes korábban felvett hitel súlya nehezebbé válik, és az összes később felvett hitel súlya is egyre nehezebbé válik. Valamint, ha egyik évről a másikra csökkennek az árak, az azt jelenti, hogy nem érdemes most vásárolni, elhalasztják a fogyasztók a vásárlásaikat  ez történt Japánban és bizony néhány más országban is , ami először lefékezi, majd megszünteti a növekedést, nagyon rosszat tesz a munkahelyeknek, és végül a költségvetéseket is bajba sodorja. Tehát helyesen írja elő a Magyar Nemzeti Banknak a törvény, hogy az árstabilitást biztosítani kell. A 3 százalék körüli árszínvonal-emelkedés tartós fennmaradását a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben, 2020-ra már pontosan előre jelzi, és 2017-ben minden lépést megtettünk ennek biztosítására. Az infláció 2017-ben már a jegybanki célsávon belül 2,4 százalékos szinten alakult. Ez is jelzi az első mandátum teljesítését. Miután önök tudják, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy 3 százalék plusz-mínusz tartaléksávot vagy rugalmas sávot alkalmaz, ez már 2,4 százalékos értékkel ezen a sávon belül maradt.

A monetáris tanács, a Magyar Nemzeti Bank legfőbb monetáris döntéshozó testülete, 2017 őszén olyan nem hagyományos, nem konvencionális eszközök bevezetéséről döntött, amelyek sikeresen eredményezték az állampapírok mind rövid, mind hosszú hozamgörbéjének a csökkenését. Ez is rendkívül fontos, hiszen a költségvetésünk a korábban felhalmozott államadósság után jelentős kamatot fizet, minél alacsonyabbak a kamatszintek az állampapírpiacon, annál kevesebbet kell kamatkiadás formájában kifizetni, és annál több marad a költségvetés többi céljára.

Hogy milyen eredményes volt a Magyar Nemzeti Bank, egyébként 2012 augusztusától, de azután 2017-ben folytatott kamatpolitikája, azt az jelzi, hogy az alapkamat 610 bázispontos csökkenését követően, valamint a bevezetett nem konvencionális, nem hagyományos monetáris politikai eszközök hatásaként a hosszú állampapírpiaci hozamok átlagosan mintegy 560 bázisponttal csökkentek, miközben a rövid hozamok 680 bázisponttal csökkentek.

(9.10)

Gondoljuk csak el, mi lenne a magyar államadósság finanszírozásával; biztonságosan éppen meg lehetne oldani, de milyen drágán lehetne megoldani, ha ezek a több száz bázispontos csökkenések nem következtek volna be.

Tisztelt Elnök Úr! Így, ennek következtében a magyar költségvetés bruttó hazai termékhez mért kamatkiadása 2017-ben 2013-hoz képest 600 milliárddal volt kevesebb; ugyanez a szám, amit majd 2019 őszén látunk pontos számként, viszont már 800 milliárd forint. Ennyit ér egy helyes monetáris politika. Mindezekkel együtt 2017 végére 2013-tól 1600 milliárd forintot takarított meg a magyar költségvetés az államadósság után fizetett kamatok során. Óriási megtakarítás. Együtt értük el, természetesen, alapvetően a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitikai fordulat vezetett ahhoz a 2013-as indításhoz, amely lehetővé tette a monetáris politika fordulatát.

Tisztelt Ház! Így a magyar költségvetés bruttó kamatkiadása 2017-ben már 1,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2013-ban. Ez is egy nagyon izgalmas szám. Gondoljuk el, hogy ha a 3 százalék alatti költségvetésihiány-követelményt be akarjuk tartani, mit ér egy 1,7 százalékos kamatmegtakarítás.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! A Magyar Nemzeti Bank 2017 márciusában lezárta a 2013 közepén indított, igen sikeres növekedési hitelprogramot. A sikernek vannak látható és nem látható eredményei. A látható eredmények is nagyon értékesek. Gondoljuk el, hogy 2800 milliárd forint áramlott be a növekedési hitelprogramon keresztül a magyar gazdaságba, a mára 7000 milliárd forint körüli vállalati hitelállomány majdnem felét a növekedési hitelprogram adta. Az is nagyon jelentős eredmény, hogy mintegy 40 ezer mikro-, kis- és középvállalat élt a növekedési hitelprogram 2,5 százalékos fix kamatozású hitelével. Azt gondolom, hogy a gazdaságtörténet Magyarországon rendkívül kevés olyan szakaszt és programot ismer, amelyben és ami elérte volna, hogy a mikro-, kis- és középvállalati kör ilyen mértékben vegyen részt egy hitelprogramban.

Azt gondolom, az is nagy eredmény, hogy a hitelprogram révén a mikro-, kis- és középvállalati szektorban már kétszámjegyű hitelállomány-bővülés történt. Az egész szektort a növekedési hitelprogram később, már ’17 nyarán-őszén, majd 2018-ban a fenntartható hitelállomány-bővülés útjára terelte. Sikeres volt tehát a növekedési hitelprogram, mintegy 2-2,5 százalékkal járult hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez.

De meg kell mondanom önöknek, tisztelt képviselő hölgyek és képviselő urak, hogy még ennél is jelentősebb a nem látható hatás. Magyarország 2013-ban egy rendkívül veszélyes gazdasági helyzetben volt, ezt úgy hívjuk, a szakma, a közgazdászok úgy hívják, hogy hitelkiszáradás. Senki nem kapott semmire hitelt, különösen nem kaptak a mikro-, kis- és középvállalatok, sem beruházásra, sem forgóeszközre, sem munkahelybővítésre nem kaptak hitelt. Nem lehetett volna a növekedési fordulatot végrehajtani Magyarországon 2013-ban, ha még időben, a legutolsó percben a Magyar Nemzeti Bank a kormány támogatásával nem indítja el a növekedési hitelprogramot.

Sikeres volt, mégis véget ért, azért, mert közben a bankrendszer felkészült arra, hogy folytassa már a Magyar Nemzeti Bank más programjainak támogatásával a hitelállomány bővítését. Ezek egyike volt a piaci hitelprogram, amely igen sikeres volt. 2016-ban a bankrendszer, felkészülve a növekedési hitelprogram kivezetésére, befogadta a piaci típusú új hitelprogramot, és a vállalásaikat túlteljesítették, mégpedig igen jelentősen, 250 százalékos teljesítési értéket értek el a vállaláshoz képest. Ez is jelzi annak az értékét, ha a kormány és a jegybank, a jegybank és a bankrendszer, a kormány és a bankrendszer és a családok és a vállalkozások szövetséget kötnek valamire. Ez ma a növekedési és foglalkoztatási szövetség.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2017. évet már az jellemzi, hogy a magyar gazdaság minden egyes rétegében, csoportjában fenntartható módon hitelbővülés, hitelállomány-bővülés valósult meg, már a fogyasztási hiteleknél is, már a vállalati hitelállomány minden egyes rétegében, és ebben segített a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetése 2017-ben. 2017 szeptemberében indultunk ezzel az igen sikeres programmal, amelynek kimondott célja az volt, hogy Magyarországon a megélénkült lakáspiaci keresletet és kínálatot egy hosszított, hosszú távra tervezhető, minősített hitelformával segítsük. Ez 2017 szeptemberében indult el, 2018 az érett szakasza már.

A Magyar Nemzeti Bank természetesen a monetáris politika mellett egy sor más területen is teljesítette a mandátumát. A jegybank a makroprudenciális tevékenységének a középpontjába 2017-ben a kockázatok, a pénzügyi rendszer, ezen belül a bankrendszer kockázatának a mérését állította, feltártuk új, innovatív eszközökkel a kockázati szinteket pénzügyi szereplőként és a pénzpiac egyes csoportjaiban, és azt gondolom, hogy ez nagymértékben segíti a pénzügyi stabilitás megőrzését.

Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöksége 2017 végén összesen 1544 intézmény prudenciális felügyeletét látta el. Ez önmagában is egy nagy szám, minden egyes esetben azonban rendkívül alapos, részletes vizsgálatot igényel, és ez a garancia arra, hogy sem rendszerszerű kockázat, sem egy-egy nagy szereplő esetében egyedi kockázat nem terheli a magyar pénzügyi rendszert.

Döntött a Magyar Nemzeti Bank 2017-ben arról, hogy a GIRO Zrt. vezeti be azt a pénzügyi rendszert, amely az azonnali fizetést lehetővé teszi. Ez egy újabb, jelentős lépés lesz a következő években a magyarországi pénzforgalom gyorsítására és a pénzügyi stabilitás megőrzésére. Egy sor publikációval, azt gondolom, több száz kiváló jegybanki szakértő publikációjával, valamint a Pénziránytű Alapítvány kiváló munkájával és a Magyar Nemzeti Bank könyvsorozatával és kiadványsorozatával élénkítettük a magyar közgazdasági életet, és azt gondolom, hogy a fejek átállítása, az új pénzügyi gondolkodás, az óvatosabb megközelítés, a konzervatívabb, értékalapú megközelítés igen-igen megerősödött a magyar családoknál, a magyar pénzügyi fogyasztóknál és az üzleti életben is.

A Magyar Nemzeti Bank sikeres működése mellett eredményesen gazdálkodott, 2013 óta nyereséges a magyar jegybank. Minden év nyeresége értékes, a 2017-es mintegy 40 milliárd forintos, 38,3 milliárd forintos pozitív eredmény ugyanilyen értékes, és hasonló módon jelentős fordulat volt az, amikor 2013-ban a korábbi jegybanki vezetés által előre jelzett 203 milliárd forintos veszteség helyett több tíz milliárdos nyereséget ért el a Magyar Nemzeti Bank.

(9.20)

Ezzel elértük, hogy 2013 júniusában Magyarországot kivette az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás alól. Egy veszteséges jegybank esetén nem lehet Magyarországot kivenni a túlzottdeficit-eljárás alól, mert a következő éveket olyan költségvetési teherrel lehet tervezni, ami önmagában lehetetlenné teszi a magyar gazdaság eredményeinek az elismerését.

Igen tisztelt Elnök Úr! Végezetül engedje meg, elnök úr és engedje meg a tisztelt Ház, hogy jelezzem, hogy a Magyar Nemzeti Bank valamennyi leányvállalata és alapítványa hasonló módon sikeresen és eredményesen gazdálkodott. Ami jellemző a Magyar Nemzeti Bankra, az jellemző az egész jegybanki családra. Maguk a jegybanki alapítványok, mindenki tudja, csupán az alapítói vagyon hozamát költhetik el, magát az alapítói vagyont 6 milliárd forinttal gyarapították, és több ezer kitűnő pályázatot hagytak jóvá. A Magyar Nemzeti Bank, a leányvállalatok és az alapítványok együtt mintegy 2,5 millió magyar információfogyasztóhoz juttatták el azokat a pénzügyi üzeneteket, amelyek az árstabilitáshoz, a pénzügyi stabilitáshoz, a növekedéshez, a foglalkoztatásbővítéshez és az egész pénzügyi gondolkodás átalakulásához voltak szükségesek.

Végezetül, mélyen tisztelt Elnök úr, engedje meg, hogy innen, a tisztelt Ház pulpitusáról mondjak köszönetet mindazoknak, akik 2017-ben segítették Magyarország jegybankját: a magyar kormánynak, a magyar bankrendszernek, a pénzügyi rendszernek, a bankrendszer képviselőinek, a családoknak, a vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak, természetesen magának az Országgyűlésnek. S ne vegyék szerénytelenségnek, ha külön megköszönöm a Magyar Nemzeti Bank mintegy 1400 munkavállalójának, dolgozójának, családtagjának, hogy kitűnő szakmai munkával járultak hozzá Magyarország 2017-es, így a Magyar Nemzeti Bank 2017-es sikeréhez. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)