Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a 2024. évre vonatkozó költségvetésitörvény-javaslat nagyon markáns célokat és súlypontokat fogalmaz meg, amely  már többször elhangzott  elsősorban a jelenlegi külső körülmények által meghatározott okok miatt a védelem költségvetésének nevezhető.

Nagyon fontos, hogy a társadalom gerincét, a legfontosabb alkotóelemét képező elemek, rétegek, gazdálkodó szervezetek és természetes személyek szempontjából nézzük meg a költségvetés céljait. Azért kell a védelem költségvetéséről beszélni, mert sajnos a polgári kormányoknak megadatik mindig az a kihívás, hogy nagy nehézségekkel, komoly kockázatokkal nézzenek szembe, és ezeket kezeljék, megoldják, megszüntessék. Így van ez 2010 óta, bármikor is pillantunk rá az idővonalra, mindig volt olyan dolog, ami miatt a polgári magyar kormány külső okok miatt nehézségekkel kellett hogy megküzdjön.

Kezdjük a vörösiszap-katasztrófával  alig kormányoztunk , majd egy árvíz is bekövetkezett, majd egy nagyon súlyos pandémia, a Covid-járvány bénította meg az ország gazdaságát, és terhelte meg az egészségügyét, amelyben helyt tudtunk állni, célzott intézkedésekkel nagyon sok ember életét sikerült megmenteni, és az egészségügy helytállt, áldozatos munkájukkal az orvosok és a szakápolók sok ember életét tudták megmenteni. Talán a sors adta így, hogy a mai napon a második és a harmadik kormánypárti felszólaló sikerrel küzdötte meg ezt a csatát: Bányai Gábor képviselőtársammal együtt csatáztunk, majdnem egyidőben, de most szerencsére itt tudunk lenni, és el tudjuk mondani a véleményünket a 2024. évi költségvetés-tervezetről. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tehát ott tartottunk, hogy koronavírus-járvány, majd a koronavírus-járvány hatásait megérezve, rögtön, szinte azonnal kitört a szomszédunkban egy háború, amelyre az európai uniós döntéshozók, a brüsszeliták olyan válaszokat adtak, amelyek háborús inflációt, elhibázott szankciós politikát eredményeztek, amellyel szemben kell újradefiniálnunk magunkat a költségvetés megalkotásakor.

(9.20)

De ez az újradefiniálás továbbra is a stabilitás mellett teszi le a voksát, ami azt jelenti, hogy az elmúlt évek költségvetési céljai változatlanok maradtak, elsősorban a családok helyzetét akarjuk stabilizálni és megvédeni, valamint biztonságot akarunk nyújtani az idős embereknek, a nyugdíjasoknak, a rezsicsökkentés értékeit akarjuk megvédeni, valamint a honvédelem szükséges megerősítése is célja a költségvetésnek, és az erre vonatkozó, ehhez szükséges fedezetet tudja majd biztosítani a magyar állam költségvetése.

Érdemes megemlíteni a rezsicsökkentés megvédését. Ez a háborús helyzetben egy speciális feladat, de azért emlékezzünk vissza, hogy a baloldal 2013 óta folyamatosan támadta a Magyarországon alkalmazott, a családok életviszonyait pozitív irányba befolyásoló rezsicsökkentést, ami eleinte egyedülálló volt Európában, de aztán bizonyos elemeit más országok is átvették és követték. De most más a helyzet, a háborús infláció és az elszabaduló energiaárak következtében a magyar állam jelentős kiadásnövekedéssel néz szembe a rezsicsökkentés szinten tartása, megvédése érdekében, és ennek érdekében fontos alapot hozott létre a költségvetés szerkezetén belül, ez pedig a Rezsivédelmi Alap, amely mintegy 1400 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és az önkormányzati szervek működését, és ha ez nem lenne, ha ez az alap nem működött volna a múltban, az elmúlt években, akkor az önkormányzati intézmények jó része nem tudott volna működni a megnövekedett energiaárak miatt, bezárták volna például a választókerületemben az érdi Aréna uszodát, a törökbálinti uszodát is, és a fiatalok százai, ezrei nem sportolhattak volna, és nem tudták volna használni ezeket az intézményeket, amelyek természetesen mindenki számára fontosak a közérzet és az egészség megőrzése szempontjából is.

Nagyon fontos, hogy a költségvetés idei fejezeteiben, idei kiadástervezésében az önkormányzati intézmények támogatására továbbra is van fedezet. Meg kell jegyeznem, hogy reményeink szerint  és reményeim szerint, de igen, ez csak remény  a kiadásnövekedésről e tekintetben nem fogunk beszélni, mert bár megvannak a kockázatok, azért az energiaárak csökkenése az elmúlt időszakban nem állít minket olyan nehéz helyzet elé, mint ami a háború kitörésekor előállt; bár  egy nagyon zárójeles megjegyzést hadd nyissak  azért nem tudjuk, hogy milyen lesz a következő tél, lesze olyan szerencsénk, hogy a tél olyan enyhe lesz, mint amilyen volt, és ezáltal a fogyasztás mennyisége nem fog növekedni az elmúlt évekhez, az elmúlt évhez viszonyítva.

Elsősorban tehát a Rezsivédelmi Alap kiadásait tartom fontosnak aláhúzni, mert ez biztosítja a családok biztonságát, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar emberek megélhetése nem veszélyeztetett az elszabaduló árakkal, energiaárakkal összefüggésben. Ez az 1400 milliárd forint azt is jelenti, hogy az átlagfogyasztás alatti energiaárak ellenértékét tekintve, ha ez a rezsitámogatás nem lenne meg, akkor minden egyes család 181 ezer forinttal többet fizetne az energia áráért és az egyéb rezsiszolgáltatások áráért.

A költségvetés másik kiemelt eleme az úgynevezett Honvédelmi Alap, ami nem tesz mást, nem biztosít mást, mint a jelenlegi háborús helyzethez való igazodást, a magyar védelmi pozíciók erősítését, a Magyar Honvédség fejlesztését és az ehhez szükséges eszközbeszerzéseket tudja biztosítani ez a Honvédelmi Alap. Ennek a számai is elég izmosak azért: 2024-ben az alap kerete 1310 milliárd forint körül lesz, ez így összességében azt jelenti, hogy Magyarország teljesíti a NATO elvárásait, melyek szerint a honvédelmi kiadások összege el kell érje, illetve meg kell hogy haladja a GDP 2 százalékát. E tekintetben Magyarország előbbre jár, mint mondjuk, más, fejlettebb ország  említsük meg Németországot , de ez szükséges is, mert szomszéd ország vagyunk, egy háborúban álló ország szomszédjai vagyunk, és a nemzetközi helyzet elég instabil, és ahhoz, hogy a sokak által ellenzett és meg nem értett békepárti kiállásunknak legyen ereje és legyen hitelessége, ahhoz mindenképpen szükséges egy erős honvédelem, ennek az erős honvédelemnek pedig egy fontos forrása a Honvédelmi Alap. Én személy szerint üdvözlöm, hogy a magyar honvédelemmel a költségvetés ilyen kiemelten foglalkozik, és a tervezet biztosítja a megfelelő fedezetet.

Nagyon fontos terület  már érintettem  az úgynevezett energiapolitikai kérdésekben való helytállás, és nemcsak a rezsicsökkentésre kell gondolni, hanem arra a folyamatra, amely 2012 után a második Orbán-kormány által elfogadott energiastratégiában meghatározott célok teljesítését szolgálja, nevezetesen azt, hogy biztosítsuk a függetlenségünket, törekedjünk a minél nagyobb függetlenség elérésére az energiaellátás területén. Nagyon fontos megemlíteni azt, hogy ez a költségvetés is mutatja, hogy az irányaink azért több költségvetési törvény elfogadásán keresztül is stabilak voltak, tehát már 2012 óta az volt a célunk, függetlenül az ukrán helyzet, az ukrán háború kialakulásától, hogy Magyarország függetlenedjen az energiafüggőségétől (sic!), és az ehhez szükséges lépéseket mindegyik költségvetési évben sikerült valamelyest biztosítani. Most, tekintettel az elmúlt év tanulságaira, az energiaellátásbeli kiszolgáltatottságunkra és arra is, hogy igazi segítséget a szövetségeseinktől e tekintetben nem tudtunk kapni, nagyon fontos, hogy az energiaellátásunk függetlenedése folyamatban menjen és menjen tovább.

Nagyon nagy előrelépések voltak ezen a területen. Az elmúlt szűk két-két és fél évben mintegy 4 ezer megawattnyi napelemforrás, -kapacitás épült ki az országban, és ennek az ösztönzésére további összegeket kell biztosítania a költségvetésnek. És e cél elérése érdekében a rendszerváltozás óta nem látott mértékű energiafejlesztési program megvalósítását tervezi a kormány. A 2024-es költségvetésben az idei, tehát a 2023-as 81 milliárd forinthoz képest 120 milliárd forint jut majd az energetikai korszerűsítésre. És nagyon hiányzik ebből a szempontból a Magyarország számára járó, jogosan járó európai uniós támogatás, mert nem elég a kapacitásokat kiépíteni, az ahhoz szükséges hálózatok felújítása, korszerűsítése, adaptálása szükséges, aminek költségeit nagyrészt európai uniós forrásból simán lehetne fedezni, és ezáltal Magyarország az energiaellátás szempontjából továbbra is egyre függetlenebb lenne.

Az energiapolitikával összefüggő feladatok esetében a 2024. évi költségvetés 155 190 millió forintot irányoz elő az alábbi feladatokra: egyrészt fedezetet nyújt az épületenergetikával, energiahatékonysággal, a fenntartható fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok részfeladataira; az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer előirányzatára is van fedezet; valamint a villamosenergia-termelés miatti rendszerbiztonsági szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra is biztosítja a fedezetet a költségvetés.

(9.30)

Tehát amit a költségvetés a maga mozgásterével meg tud tenni az energiaellátás biztonságának javítása és megvédése szempontjából, azokat a költségvetés biztosítani tudja.

Mindamellett el kell mondani azt is, hogy a múlt örökségével kapcsolatos feladatainkra is megfelelő fedezetet nyújt a költségvetés. Itt gondolok a bányászattal érintett ingatlanok rekultiválásának a kiadáscsomagjára. E tekintetben nyugodtan elmondhatom, hogy 2014-18 között kezdődött el bizonyos területek rekultivációja. Ez egy hosszú folyamat, amely nem szakadt meg, hanem folyik tovább, és erre a 2024-es költségvetési tervezet megfelelő fedezetet ad. Ez mintegy 3474 millió forintos tétel a költségvetésben. Ez az uránércbánya hosszú távú környezeti kártalanítását biztosítja, a Karolina-bánya külfejtés tájrendezését, amelyek az érintett bányavállalkozókkal közösen finanszírozott projektek. Tehát ennél az összegnél azért több fordítódik ezekre a célokra.

Nagyon fontos a természetvédelmi szempontú megközelítés alapján, hogy ezek a területek, ezek a tájsebek megszűnjenek, vagy ha nem is tudnak megszűnni, akkor környezetbarát, emberbarát, turisztikai célra, pihenő célra alkalmas területek legyenek, és a revitalizálásuk, visszatérésük viszonylagosan a rendezettebb körülmények közé és emberarcúvá alakítása mind a helyiek, mind pedig az országos szempontok alapján is fontos tényező.

Én azt gondolom, hogy a magyar költségvetés mostani tervezete nagy előrelépés ezeknek a védelmi szempontoknak az érvényesítésénél. Hogy meg tudjam ezt világítani, visszatérve a rezsicsökkentésre: említettem azt, hogy az ellenoldal, a baloldal ezt mindig támadta, azért hatalmas eredménye ennek a rezsicsökkentésnek, hogy 2014-től kezdődően tulajdonképpen európai szintre hoztuk az energiaszegénységgel érintett, százalékos mértékben érintett magyar polgárok számát. Tehát jelentősen csökkent az energiaszegénységgel érintett polgárok száma, magyar állampolgárok, magyar fogyasztók száma. Ez egy nagyon fontos eredmény.

Ez ad biztonságot a családoknak. Ez ad lehetőséget arra, hogy ne az energiafogyasztásra költsék el a meglévő keresetük jó részét, hanem más célra. Ez a stabilitás azt is szolgálta  szemben a korábbi időszakkal, amikor kétszeresére meg háromszorosára emelték az energiatermékek, a víz és az áram árát, közben a bérek nem növekedtek , hogy ezáltal a magyar családok biztonságát a rezsicsökkentés is szolgálja, és ez is része a családvédelmi intézkedéseknek, méghozzá  nem sokat szoktunk róla beszélni, de elképzelésem, illetve legjobb meggyőződésem szerint  ez egy nagyon fontos része a magyar családvédelemnek.

A másik pedig, amiről szeretnék beszélni a hozzászólásomban, az önkormányzati támogatások fejezete. Erről azt tudom elmondani, hogy szinte minden alfejezet tekintetében előrelépés történik, az előző évi, most hatályos költségvetési törvényben meghatározott összegekhez képest minden területen jelentős növekedés származik ebből.

Ha tágabb dimenzióba helyezzük ezt a folyamatot, akkor azt is el kell mondani, hogy az elmúlt nehezebb években is, tehát a Covid-időszakot és a háborús helyzetet is figyelembe véve, a magyar önkormányzatok jelentős részének  ez örömteli hír  helyzete nem romlott, nem kerültek csődközeli helyzetbe, összevetve, mondjuk, a 2010 előtti állapotokkal; mert a kiindulópont nem más, mint az, hogy 2010-ben jelentős összegű adóssága volt az önkormányzatoknak, amit az állam átvállalt. Ez az adósság akkor 1050 milliárd forintot tett ki, és pártállástól függetlenül minden önkormányzat számára, amely adóssággal rendelkezett, ennek a visszafizetését átvállalta a kormány.

Ehhez képest a mai, nehezebb viszonyok között is az önkormányzatok bevételei növekedtek, mind az iparűzési adó, de választókerületem, Érd vonatkozásában még az építményadó-bevételek is növekedtek; és nem azért, merthogy növelték az adó mértékét, hanem a családpolitikai intézkedéseknek köszönhetően nagyon sok fiatal építkezett és épített új otthont magának, amely adóalapot, adótárgyat képez az önkormányzatok számára.

Tehát annak ellenére, hogy az ellenzéki polgármesterek és a vezetés általában azért sír-rí, hogy eladósodnak meg nehezebb helyzetben vannak, több bevétellel számolhatnak mind saját bevételben 2024-ben, és ahogy az előbb elmondtam, az önkormányzati fejezetben is több bevételhez jutnak normatív módon a költségvetés által biztosítottan. Például a települési önkormányzatok általános működése ágazati feladatainak ellátása szempontjából is jelentős összeggel növekszik a támogatás. Ez jelen pillanatban, ha jól nézem itt a számokat, 10 497 millió forintot jelent éves szinten, és ez azért jóval magasabb összeg, mint amit 2022-23-ban tudtunk biztosítani.

Összességében azt kell mondanom, hogy az önkormányzati fejezetben biztosított normatív jellegű feladatokat finanszírozó támogatásokkal az önkormányzatok működése is biztosított. Ha csak rápillantunk, az általános működési igazgatási területen a 2023. évi előirányzat 317 247 millió forint, most ez már 329 200 millió forint, és ugyanez vonatkozik a köznevelési területre biztosított, önkormányzatoknak adandó feladatellátási támogatásokra. Tehát azt lehet mondani, hogy az önkormányzatok okos gazdálkodással, proaktív módszerekkel és a gazdasági növekedésben eddig meglévő potenciálok alkalmazásával, az iparűzésiadó-növekményekkel együtt biztos gazdasági háttérrel, biztos pénzügyi helyzettel rendelkeznek. Nekik is természetesen az általános nemzeti együvé tartozás keretei között a takarékosság, a célszerűség és az okszerűség szerint kell működniük, és akkor nem lesz baj.

A kormány mindig, eddig is  legalábbis a polgári kormány  óvta az önkormányzatokat az eladósodottságtól, és nem fog előállni az a helyzet, ami 2010 előtt volt. Apropó, azt azért meg kell jegyeznem, hogy ellenzéki képviselőtársaim nagy hangon mondják, hogy a Medgyessy-kormány milyen szépen emelte a pedagógusok bérét 2003-ban vagy 2002-ben. Azt az egyet felejtették el, hogy ezt a béremelést rövid időn belül ráterhelték az önkormányzatokra, hogy tessék, önkormányzat, fizesd ki a tanárok bérét, de ehhez többlet költségvetési, központi költségvetési támogatást nem adtak. Ekkor kezdődött el az önkormányzatok eladósodottsága. Ezt az adóssághalmazt viszont a polgári kormány fizette ki, és ha így nézzük, akkor a Medgyessy-kormány pedagógusbér-emeléséért is a magyar polgári kormány állt helyt 2010 után.

Még egy dolgot szeretnék említeni az önkormányzatokkal összefüggésben. Az egyik: örömmel látom, hogy a „Magyar falu” program valamilyen szinten tovább folytatódik.

(9.40)

Ez Pest megye 1. számú választókerületét kevésbé érinti, bár nagyon fontos projekteket sikerült megvalósítani Pusztazámoron és Sóskúton, útépítésekről és közintézmények korszerűsítéséről volt szó, de az igazán nagy falat az Érdet kedvezően érintő „Modern városok” programjának sorsa. Ez kifutó program már; az eddigi szerződések alapján, amelyek például Érd vonatkozásában 2015 júliusában kötődtek meg, az azokban rögzített feladatokat kellett az önkormányzatoknak végrehajtani, ehhez biztosított a „Modern városok” program megfelelő összegeket; például Érd esetében a kifizetett összeg 60 milliárd fölötti, és ebből a 60 milliárdból 53 milliárd központi költségvetési forrás. Tehát nem igaz az az állítás, hogy a „Modern városok” programjának döntő részét európai uniós forrásokból biztosította a kormány, mert mint az érdi példa is mutatja, 60 milliárd forintból 53 milliárd forintot a központi költségvetés több éven keresztül bocsátott a város rendelkezésére.

De azért nem mindegy, hogy milyen hozzáállással fogtak neki a „Modern városok” programjának végrehajtásához az adott településeken. 2015-ben egy komplex tervvel rendelkezett Érd városa, annak a tervnek a része lett a „Modern városok” programja, és dinamikusan kezdődött a végrehajtás. 2019-ben azonban, amikor az előző városvezetést leváltották, az új, baloldali városvezetés megállította a projekteket, tulajdonképpen 2019 és ’22 között felmondták a meglévő szerződéseket, visszavonták a folyamatba vett közbeszerzéseket, és csak azok a beruházások indultak el, amelyek közvetlen kormányzati szerv, például a NIF által bonyolított munkák voltak. Ennek következtében átütemezések sorozata következett be a teljesítési időpontok szempontjából, most 2024. december 31. az utolsó átütemezett teljesítési határidő több projekt szempontjából.

El kell mondanom, hogy ez azt jelenti  miután az összeg változatlan, ellenben az építőipar helyzete változott, a szankciós politika következtében a szankciós infláció is előállt , hogy két év mulasztása, két év semmittevése Érd város vonatkozásában körülbelül 7-8 milliárd forintos többletnövekedést jelentett az árakban. Tehát az a két év, ami kiesett, sok milliárd forint kárt okozott az érdieknek, és mindennek nem volt más oka, mint annak a vélelmezett politikai előnynek a megteremtése, hogy a 2022-es választáson Érd város polgármesterének felesége kerüljön nyerő pozícióba. Ez nem történt meg, de sokba került az érdieknek. Én úgy gondolom, hogy a kormánynak nem ártana az ilyen jellegű tendenciákat is figyelembe véve, meghatározott módon, a törvény szerinti és a szerződés szerinti fokozottabb számvetést csinálni a várossal, és megkérdezni, hogy mi miért nem történt. Mert az mégiscsak tűrhetetlen, hogy egy központi költségvetésből biztosított 53 milliárd forint fedezete, megléte ellenére sem voltak végrehajtva, nem történtek meg azok a beruházások, amelyekre egyébként szerződött a város, és két év kiesett a végrehajtásból.

Röviden ezt szerettem volna mondani, ami nem is igazán volt rövid, de azt látom, hogy a fontos célokban a stabilitás és a védelem költségvetéséről beszélünk, az önkormányzatok számára a finanszírozás biztosított. A számomra külön figyelmet jelentő, külön szem előtt levő energetikai területen is azt az ugrást, amit végre kell hajtanunk az energiaellátás függetlenedése szempontjából, ezt a költségvetési kiadások, az MVM szerepvállalása is, hozzá kell tenni, és a megújulóenergia-termelésbe való beruházások biztosítani tudják. Úgyhogy a KDNP részéről ezt a költségvetési javaslatot támogatni tudjuk. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)