Felszólalás adatai

DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány napirendre tűzte a közszolgálati rendszer átfogó megújítását és korszerűsítését. Ennek keretében a közigazgatási, a rendvédelmi szerveknél és a fegyveres erőknél a szolgálati, valamint a közszolgálati viszonyban állókra vonatkozó törvényi szabályozás átfogó felülvizsgálatát rendelte el. E folyamat kiemelkedő állomásaként a kormány 2000 decemberében benyújtotta az Országgyűléshez a köztisztviselők jogállásáról, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvények módosítását tartalmazó törvénytervezetet. A tisztelt Ház ezen módosításokat a 2001. május 29-i ülésnapján elfogadta, és azok július 1-jén hatályba is léptek.

A kormány e törvénykezési folyamat részeként arról is döntött, hogy új, csak a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományára vonatkozó szolgálati törvény készüljön. E megoldás mellett szólt az, hogy a katonák szolgálata jelentős mértékben eltér a többi fegyveres, illetve rendvédelmi szerv követelményeitől. Minderre tekintettel az említett köztisztviselői törvénycsomag csak a határőrség és a rendvédelmi szervek tekintetében tartalmazta a szolgálati törvény módosítását. A Honvédelmi Minisztérium a kormányzati döntéseknek megfelelően, tekintettel a 2000. évi 61. és 62. országgyűlési határozatokra, melyek a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításáról szóltak, megkezdte egy új katonai jogállási törvény kidolgozását.

A törvényjavaslat kidolgozásával biztosítani kívántuk a Magyar Honvédség hosszú távú korszerűsítési tervében megfogalmazott állományszerkezet kialakítását és megőrzését. A közszolgálati életpályára vonatkozó kormányzati törekvésekkel összhangban kiszámítható szolgálati életpályát és pályaképet kívántunk a törvénybe beépíteni. A honvédség feladataihoz és a közszolgálat más területeihez igazodó illetmény- és ösztönzőrendszer működését tartottuk fontosnak. A törvény-előkészítés során alapvető feladatként kezeltük, hogy a törvényjavaslat választ adjon minden olyan kérdésre, amely törvényi szintű szabályozást igényel, eleget téve az alkotmányban és a jogalkotási törvényben meghatározott követelményeknek is. A tisztelt Ház asztalán lévő javaslat a hivatásos és a szerződéses katonák szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok közé beilleszti a köztisztviselői törvény által bevezetett új intézményeket. Ezen intézményektől csak a Magyar Honvédség sajátosságaira tekintettel és az indokolt mértékben tér el.

Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban a törvényjavaslatnak a ma hatályos szolgálati törvénytől eltérő sajátosságaira szeretném felhívni a figyelmüket. A javaslat egyik legfontosabb eleme a Magyar Honvédség új humán stratégiájának érvényre juttatása. Magyarország NATO-tagságával új alapokra helyeződött az ország védelme, megváltozott a honvédség feladatrendszere, megkezdődött az egyébként is kívánatos technikai fejlődés. Mindezek szükségessé teszik a személyi állomány belső szerkezetének átalakítását. A jövő hadseregében a jelenleginél lényegesen több tiszthelyettesnek, ugyanakkor kevesebb tisztnek kell lennie. Emellett meg kell változtatni a tiszti rendfokozati arányokat, az alacsonyabb rendfokozatot viselők javára. Mindez indokolja, hogy a jelenlegitől alapvetően eltérő, új előmeneteli rendet vezessünk be.

A jövőben a beosztások és a rendfokozatok szorosan összekapcsolódnak. Fő szabályként egy beosztáshoz csak egy rendfokozat tartozik. Az előmenetel a magasabb beosztásba történő kinevezéssel és a magasabb beosztást kifejező rendfokozatba történő előlépéssel történik. Az előmenetel objektivitása érdekében megszűnik a soron kívüli előléptetés. Előléptetésre csak a törvényben előírt várakozási idő leteltével, meghatározott feltételek teljesítése esetén nyílik lehetőség. A törvényjavaslat átalakítja az értékelési rendszert, a minősítés mellett bevezeti az éves teljesítményértékelést és a vezetői értékelést. Az előmenetel alapja a rendszeres és objektív értékelésen alapuló teljesítmény lesz.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a hivatásos állomány tagjainak legalább a szolgálati nyugdíjjogosultság eléréséig terjedő tervezhető, belátható életpályát biztosít. A szerződéses katonák részére alkalmasság esetén biztos előmenetelt kínál, vagyis képzettsége és teljesítménye alapján egyre magasabb beosztásba kerülhet. A szerződés leteltével a katona előre tervezheti kilépését, a polgári életben történő elhelyezkedését. Ezt a visszailleszkedést szolgálja többek között a megemelt összegű leszerelési segély is. Ugyanakkor a javaslat lehetővé teszi, hogy az arra alkalmas szerződéses katonák teljesítményük és szándékuk szerint hivatásos állományba léphessenek.

Tisztelt Ház! A honvédségnél vannak olyan beosztások, nevezhetjük ezeket munkaköröknek is, amelyek kis számban ugyan, de különleges szakképesítést igényelnek. Ilyen például az orvos, jogász, meteorológus, vegyivédelmi szakember és a többi. Ezekben a beosztásokban a néhány fős igényre való tekintettel az előmenetel általános szabályai nem biztosíthatóak. Ezért a tervezet ezeket a munkaköröket speciális beosztásokként kezeli, és az általánostól eltérő előmeneteli szabályokat állapít meg. A felvázolt következetes előmeneteli rendszer központosított és egységes személyügyi igazgatást tesz szükségessé. Így a tiszti állomány előmenetele központilag, a tiszthelyetteseké a hadtesteknél, míg a legénységi állomány előmenetele az alakulatoknál tervezhető.

Természetesen a követelmények teljesítésének elismerésére megfelelő ösztönzőrendszert is működtetni kell. Ezen rendszer elemei között legfontosabb kétségkívül az illetmény, amely a javaslat szerint minden állománycsoportnál jelentősen emelkedik majd.

(9.40)

Ez megfelel az új előmeneteli rend által támasztott követelményeknek, ugyanakkor igazodik a közszférában meglévő illetményrendszerhez is. További új elemei a törvény által előírt járandóságoknak: az eddig csak néhány központban járó illetménykiegészítés kiterjesztése a csapatokra, továbbá egyes kiemelt nyelvek esetén magasabb és alanyi jogon járó nyelvtudási pótlék. A tiszthelyettesek szerepének megváltoztatását a hadseregben az is jelzi, hogy a számukra eddig rendelkezésre álló három illetménybesorolási kategória a tisztekéhez hasonlóan kilencre nő majd. Ez lehetővé teszi, hogy a tiszthelyettesek is a viselt rendfokozatuknak megfelelően kaphassák az illetményüket.

Mind a terjedelmét, mind a tartalmát tekintve jelentős része a javaslatnak a fegyelmi eljárás szabályait tartalmazó fejezet is. A szigorú eljárási szabályok mellett e fejezet megteremti a kisebb súlyú, az egyszerűbben elbírálható fegyelemsértésekkel kapcsolatos gyorsított eljárást is.

Végül, de nem utolsósorban szeretnék említést tenni arról, hogy a jelenleg hatályos szabályozástól eltérően az új javaslat egységesen kezeli a szerződéses és a hivatásos katonákat. A két állománycsoport között csupán a jogviszony jellege, tehát a határozott, illetve a határozatlan idejű szolgálat alapján tesz különbséget.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány úgy gondolja, hogy e törvény elfogadása elengedhetetlen feltétele a haderő-átalakítás végigvitelének. E törvény szabályai fogják biztosítani azt, hogy a hadsereg alapját adó személyi állomány a hon védelme érdekében mindenkor biztosítható legyen. Úgy vélem, egy korszerű, a magyar hagyományoknak is megfelelő törvényjavaslat van a tisztelt Ház asztalán.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot tárgyalják meg és fogadják el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)