Készült: 2024.05.13.20:16:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

170. ülésnap (2020.11.20.), 2. felszólalás
Felszólaló Kósa Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 8:20


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Egy olyan törvénymódosító javaslat van most a Ház előtt, amelynek már volt egy előzménye a tiltott piaci magatartásról szóló törvény módosításánál. Ennek a tárgya ugyanaz, nevezetesen, hogy az italok piacán segítsük a kis gyártókat a piacra lépésre, illetőleg megakadályozzuk azt, hogy a nagy gyártók adminisztratív, jogi eszközökkel kiszorítsák a versenytársaikat a piacról.Akkor, abban a vitában jeleztem, hogy nincs befejezve a történet, nevezetesen, tavasszal, a tiltott piaci magatartásról szóló törvény módosításakor utaltam arra, hogy a kereskedelmi törvény módosítására is szükség van, és most ez következett be.

Az általam elérni szándékozott cél rendkívül egyszerű: részben segítsük a kicsiket a piacra jutáshoz. Erősíti a versenyt, sőt a nagyoknak is jót tesz az, hogyha egyébként nem kizárólagosak a saját piacukon, illetőleg a kizárólagosságot nem a minőségi versennyel, nem az árversennyel vagy egyéb szolgáltatásokkal biztosítják, hanem egyszerűen elterjedt az a szokás Magyarországon, hogy a nagy gyártók különböző vélt előnyökért a kereskedőknek kizárólagosságot adtak, illetőleg követeltek tőlük kizárólagosságot.

A vélt előnyök pedig azért vélt előnyök, mert ha megnéztük a későbbi árak alakulását, akkor mindenütt kiderült, hogy igazából azokat az előnyöket, amelyeket a forgalmazóknak, a kereskedőknek adtak a nagyok, a napernyőtől a poháron át a söralátétig bezárólag, egyébként végső soron mégiscsak a fogyasztók fizették meg. Sajnos a verseny hiánya azt eredményezte, hogy azokban a termékfajtákban  csapolt sör, üdítő, ásványvíz , amiben a kizárólagosságot biztosították, nálunk egészen egyszerűen magasabb volt az ár, mint a környező országok piacain, azokon a piacokon, ahol megnyitották viszont a kis gyártók számára a piacot, és kizárták az adminisztratív eszközökkel történő kiszorítást.

A mostani javaslat kifejezetten a fogyasztók lehetőségeit vagy a fogyasztók által elérhető kínálatot is erősíti. Tehát itt nemcsak a kis gyártók érdekének a védelméről van szó, vagy a piaci verseny megtartásáról, hanem arról is, hogy hadd válasszon már a fogyasztó, hogyha betér valamilyen vendéglátóhelyre vagy egy fesztiválra, adott esetben több termékből. Hiszen az könnyen előfordulhat, hogy ha valamelyik nagy gyártó termékeit nem szereti, akkor nem jut egész egyszerűen más termékhez. Ezt ismerjük akár az alkalmi rendezvények, fesztiválok, de akár a vendéglátóhelyek, az éttermek gyakorlatából is.

Összességében, én azt hiszem, hogy az a szabályrendszer, amit itt most a parlament elé tártam, egyeztetve egyébként a kicsi gyártókkal és a nagyokkal is, megfelelő eszköz arra, hogy a versenyt fenntartsuk, megfelelő eszköz arra, hogy a kicsiknek engedjünk piacra lépési lehetőséget, és a fogyasztók számára is a kínálatot próbáljuk meg bővíteni. Ez mind a minőség, mind az ár esetében jótékony hatású lesz.

Figyelembe vettük azoknak az országoknak a szabályozási rendszerét Európában is és máshol is, ahol egyébként ezt a folyamatot korábban elkezdték. Azt kell mondjam, hogy a változások  a piaci verseny biztosítása, a piacra lépés biztosítása  még az olyan nagyon nagy piacokon is jótékony hatásúak voltak, mint az Egyesült Államok, ahol egyébként már húsz éve foglalkoznak a verseny biztosításával és a piacra lépés lehetőségével, és durván 10-15 százalékot ért el a kis gyártók piaci részesedése egyébként a Coca Cola és Pepsi Cola vagy a Coors hazájában.

De az a helyzet, hogy még Hollandiában is vagy Németországban is biztosítják a kis gyártók piacra jutási lehetőségeit, holott ott igazán nagy gyártók is vannak. Teljesen természetes, mi hozzá vagyunk szokva, mármint mi, magyarok, hogy ha elmegyünk Prágába vagy akár Bécsbe, vagy elmegyünk síelni a környező országokba, akkor elérhető a helyi cseh, osztrák, német sör. Teljesen elképzelhetetlen, hogy olyan szerződést kössenek Schladmingban a forgalmazókkal, ami a Schladmingert kiszorítaná a saját piacáról. De azt egyébként már a szomszéd tartományban nem biztos, hogy lehet kapni, ott van más.

Magyarországon nem a tradíció hiányáról van szó, hiszen egyébként Magyarországon a kis sörfőzdék elég komoly tradícióval rendelkeznek, hiszen még a magyar nyelvben is egy csomó olyan, hogy is mondjam, szólásmondás van, amely egyébként a sörfőzésből vagy a sörfogyasztásból jött, ami mutatja, hogy egyébként ennek azért vannak komoly tradíciói. Nem tudom, hogy tudják-e a tisztelt képviselők, de a „ki mondja a tósztot”, „hogy kerül a csizma az asztalra”, a „léhűtő”, ezek a kifejezések mind a kisüzemi sörfőzésből és sörkereskedelemből jönnek a magyar nyelvbe még a középkortól számítva.

Tehát nem arról van szó, hogy itt nincsenek kis gyártók, hanem arról van szó, hogy addig, amíg olyan kizárólagos szerződéseket lehetett kötni, ami a kis gyártókat kiszorította a piacról jogi, adminisztratív eszközökkel, addig természetesen nagyon nehéz volt megállni vagy nagyon nehéz megélni a piacon. Ez vonatkozik egyébként nemcsak a sörre és az üdítőkre, de az ásványvizekre és az ivóvizekre is egyébként Jedlik Ányos hazájában, tehát egy olyan országban, ahol a szikvizet mi találtuk fel. Egy olyan országban, amely Európa leggazdagabb országa a helyi ivóvizek, ásványvizek területén. És ilyen eszközökkel a nagy márkáknak az egyébként tömegében gyártott, de amúgy gyengébb minőségű ivóvizei kiszorítják a piacról a kistermelőket, holott egyébként  ez itt nem a reklám helye  a Pávai Vajna nevével fémjelzett vagy a Borsodi névvel fémjelzett ásványvizek kifejezetten különlegességek, ritkaságok, és kár, hogy nem lehet őket kapni.

(8.40)

Úgyhogy én azt gondolom, hogy Magyarország nyugodtan figyelhet arra, hogy a helyi kicsiket, a kis gyártókat lehetőséghez juttassuk, piachoz juttassuk, nem durván. Nem arról van szó, hogy valamifajta kényszert építünk be a rendszerbe, ez a szabályozás igenis a versenyt teszi lehetővé, de egyébként a kicsiknek bizony marketingben meg egyéb eszközökben nagyon oda kell tenni magukat ahhoz, hogy egyébként ezzel a lehetőséggel élni tudjanak. Most csak azt értük el, hogy adminisztratív eszközökkel nem lehet őket kiszorítani.

Összességében remélem, hogy a javaslatot támogatják a kedves képviselők, természetesen a jobbító szándékú módosításokra vagy esetleg javításokra abszolút nyitott vagyok. Segítsük a piaci versenyt, segítsük a kistermelők piacra jutását, és segítsük azt, hogy a magyar fogyasztók minél szélesebb választékból tudják kiválasztani a nekik legjobban fekvő italokat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai