Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ÁDER JÁNOS köztársasági elnök: „Nincs vesztegetni való időnk. A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő generációknak ne vad pusztaságként adjuk tovább.”Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ferenc pápa figyelmeztetett így idén júniusban, amikor a legnagyobb olajvállalatok vezetőivel tanácskozott. Hogy a pápai intés ugyancsak időszerű, arról a mögöttünk hagyott nyáron is meggyőződhettünk: melegrekordok, hőhullámok, erdőtüzek, súlyos aszálykárok Európa számos országában, Kaliforniában, Ausztráliában; pusztító árvizek Észak- és Dél-Karolinában, Laoszban, Vietnamban, Kínában.

A tudomány képviselői pedig újabb és újabb kutatási eredményekkel teszik nyilvánvalóvá, hogy azt az egyensúlyi állapotot, amely a bolygót az elmúlt tízezer évben jellemezte, hatvan év alatt sikerült kibillenteni. Tudjuk, hogy a Föld történetében melegebb és hidegebb időszakok váltották egymást, de az emberi tevékenység következtében ma hússzor olyan gyors ütemű felmelegedés zajlik, mint a Föld története során korábban bármikor. Ezért aztán egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan mentsük meg a bolygót? De a helyes kérdés megítélésem szerint így hangzik: hogyan mentsük meg az emberi civilizációt?

Hogyan kerüljük el a mindannyiunkra fenyegető veszélyt jelentő klímakatasztrófát? Hogyan kerüljük el azt a helyzetet, ami egyszer már megtörtént bolygónk történetében, igaz, hárommillió évvel ezelőtt? Akkor a mostaninál három fokkal volt melegebb a földfelszín hőmérséklete, a legóvatosabb becslések szerint pedig kilenc méterrel magasabb a tengerek vízszintje. Képzeljék el, mindez hány száz millió ember lakóhelyét, életét veszélyeztetné, ha ismét bekövetkezne. Márpedig, ha azon az úton megyünk tovább, amin az elmúlt 150 évben, különösen az elmúlt 60 évben jártunk, akkor ennek az évszázadnak a végére, mindössze 80 év múlva bekövetkezik az a helyzet, amiből már nincs visszaút.

Miután a veszély nagy, időnk vészesen fogy, felelősségünk pedig az idő előrehaladtával egyre nő, fontosnak tartottam, hogy harmadszor is szót kérjek itt az Országgyűlésben. Önök most egy olyan javaslat vitáját kezdik meg, ami parlamenti ciklusokon és nemzedékeken átívelő kérdéseket érint.

Nincs jobb- vagy baloldali, nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás. Ha van olyan kérdés, amelyben közös, ne féljünk a szótól, nemzeti álláspontot kell kialakítani, akkor a most vitára bocsátott kérdés biztosan az. A környezeti fenntarthatóság hazánk egyetlen polgárának sem lehet közömbös.

Látva a veszélyt, három évvel ezelőtt Párizsban a világ vezetői megállapodtak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a hőmérséklet két foknál ne emelkedjen nagyobb mértékben. Az elmúlt három évben azonban nemhogy nem csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, de még jelentősen nőtt is. Ha ezen az úton megyünk tovább, a Föld jelentős részét kietlen pusztasággá tesszük, annak minden drámai társadalmi, gazdasági, egészségügyi és politikai következményével.

Tisztelt Ház! Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe. Rekordokat döntő árvizekre, hosszú hetekig tartó hőhullámokra számíthatunk a jövőben. Alkalmazkodnunk és védekeznünk kell. Jó okunk van hát egy ambiciózus stratégia megalkotására.

Az induló pozíciója Magyarországnak ma még kifejezetten kedvező, hiszen azon 21 ország közé tartozunk a világban, amelyik 1990 óta úgy tudta növelni a nemzeti össztermékét, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás csökkent. Ha az egy főre eső kibocsátást nézzük, akkor Magyarország az Európai Unióban a hatodik. A németeknek másfélszer, a hollandoknak közel kétszer akkora az egy főre eső kibocsátása, mint a mienk, az Amerikai Egyesült Államoké pedig három és félszer annyi.

Üröm az örömben, hogy az elmúlt két évben sajnos Magyarországon is nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. Ambiciózus és következetesen végrehajtott klímastratégiával azonban ezt a vargabetűt kiküszöbölhetjük. Ehhez folytatni kell a naperőművi kapacitások bővítését. Jó hír, hogy az elmúlt négy évben Magyarországon ez a teljesítmény minden esztendőben megduplázódott. Jó hír az is, hogy ma már állami támogatás nélkül is lehet, érdemes ilyen beruházásokat megvalósítani.

Ha szén-dioxid-mentessé, pontosabban: jórészt szén-dioxid-mentessé akarjuk tenni energiatermelésünket  márpedig ez elemi feltétel, hiszen a károsanyag-kibocsátás kétharmada ehhez a szektorhoz kötődik , akkor ma még nem mondhatunk le az atomenergiáról sem. A nap- és atomenergia együttes használata eredményezheti, hogy 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen. Ha valakinek szemernyi kétsége lenne, akkor tanulmányozza a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentését, ami világosan rögzíti: a párizsi célok nem megvalósíthatóak az atomenergia használata nélkül.

Tisztelt Ház! Eddig arról beszéltem, hogy a klímaváltozás milyen veszélyeket jelent mindannyiunk életére. De ma még lehetőségünk van arra, hogy a szükségből erényt kovácsoljunk. Ha időben alkalmazkodunk, ha módosítjuk fogyasztási szokásainkat, ha kellő alázattal tekintünk természeti környezetünkre, és azt csupán használni, nem kihasználni akarjuk, ha klímabarát technológiákat alkalmazunk, ha a mezőgazdaságunk és iparunk modernizációjánál mindig a föld, a víz és a levegő minőségének megőrzése lesz az elsődleges szempont, akkor biztos, hogy nem a vesztesek oldalára kerülünk.

Ma még reális cél, hogy sikeres klímastratégiával környezetünk megóvása, a további gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása, versenyképességünk javítása, ipari, különösen energiaipari modernizáció és technológiaváltás, javuló életminőség egyidejűleg biztosítható legyen.

(10.40)

Mire van mindehhez szükség? Elsősorban szemléletváltásra. Szakítanunk kell a „kitermeljük, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk” gyakorlattal, és azzal, hogy a hulladékot szemétnek, nem pedig újrahasznosítható nyersanyagnak tekintjük. Javítanunk kell energia- és anyagfelhasználásunk hatékonyságán, és ösztönöznünk kell azt a technológiaváltást, ami mindezt lehetővé teszi.

Hatékonyság növelése, a már működő rendszerek átalakítása, új termelési és fogyasztási formák kialakítása. Mindegyikre mondok egy-egy példát.

Először: hatékonyság növelése. Háztartási eszközeink jelentős része elavult, kétszer-háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint korszerűbb utódaik. Egy jól szervezett és az állam által is támogatott csereakció jelentős energiamegtakarítással és kibocsátáscsökkentéssel jár.

Másodszor: a már működő rendszerek átalakítása. Példánk a közösségi közlekedés. Elsőként a városi, majd a városközi közlekedést kell átalakítanunk. Az elektromos közlekedés fejlesztése nemcsak a városlakók életminőségét javítja, de jelentős kibocsátáscsökkentéssel is jár.

Harmadszor: új termelési és fogyasztási formák kialakítása, körforgásos gazdaság kiépítése. A cél, hogy minél több hulladékból újrahasznosítható nyersanyag legyen. Ennek révén nemcsak a környezeti terhelést csökkentjük, de jóval kevesebb új erőforrást kell felhasználnunk. Így a természet az általunk kölcsönvett, felhasznált erőforrásokat pótolni tudja.

Mik azok a körülmények, amelyek megalapozottá tesznek egy nagyratörő klímastratégiát? Az Országgyűlés tíz évvel ezelőtt fogadta el a mostani javaslat elődjét. Nézzük, mi történt azóta! Az elmúlt tíz évben 86 százalékkal csökkent a napelemmel termelt áram költsége. A Bloomberg elemzői további közel 70 százalékos költségcsökkentést jósolnak 2040-ig. Tíz éve elektromos autót még nem láthattunk az utakon, ma pedig 3 millió fut világszerte. Nem sok, mondhatják, de a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2030-ra akár 200 millióra is nőhet az elektromos autók száma. Az energia tárolása is jóval olcsóbbá vált tíz esztendő alatt. A lítiumionos akkumulátorok ára 79 százalékkal csökkent, csak a tavalyi évben 24 százalékkal.

A pénzügyi források átáramlása a hagyományos fosszilisenergia-termelésből a szél- és napenergia-iparba az elmúlt évtizedben látványosan felgyorsult. 2016-ban a világon már több naperőművi kapacitás épült, mint szénerőművi.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarországnak ma oka és lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. Nemcsak azért, mert mi, magyarok itt a Kárpát-medencében, ahogy az imént utaltam rá, hatványozottan érezzük a klímaváltozás hatásait, és nemcsak azért, mert az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások miatt jobb induló pozícióban vagyunk, mint más európai országok, hanem azért, mert Magyarország polgárai ezt várják el tőlünk. Egy közvélemény-kutatás szerint a magyarok 83 százaléka  83 százaléka!  nagyon komoly problémának tartja a klímaváltozást. Akik így gondolkodnak, azok biztosan szövetségeseink lesznek a stratégia végrehajtása során, mint ahogy megyei jogú városaink és fővárosunk már most szövetségesünk. Budapest két éve, a 23 megyei jogú város pedig két hete csatlakozott ahhoz a világméretű kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy 2050-ig 80 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez Kaposvártól Szegedig, Győrtől Debrecenig részletes terveket kell készíteni a városvezetőknek.

Tisztelt Országgyűlés! Sir Winston Churchill mondotta egykoron: „Mindig bölcs dolog előrenézni, de nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátunk.” Nézzünk hát messzebbre! Ne csak az önök előtt levő javaslat számait, százalékait, céldátumait lássák, nézzék inkább egy sikeresen megvalósított klímastratégia társadalmi hasznait!

A legnagyratörőbb cél, hogy 2050-re 1990-hez képest 85 százalékkal csökkentsük szén-dioxid-kibocsátásunkat. Mit nyerünk, ha ezt az utat választjuk? Kevesebb károsanyag-kibocsátást, aminek következtében tisztább lesz a levegő, ez már önmagában is jó hír. Ha tisztább a levegő, kevesebb lesz a légúti megbetegedés. Ne feledjék, a világon 3 millió, Magyarországon pedig 13 ezer ember veszíti el idő előtt az életét a légszennyezés miatt. Ha kevesebben betegszenek meg, az így megspórolt kiadásokat más egészségügyi ellátások fejlesztésére fordíthatjuk. Egy időben végrehajtott modernizációs fordulat pedig javítja a magyar gazdaság versenyképességét, új iparágak erősödnek meg, új munkahelyek jönnek létre. Mindez hatással lesz a fiatalok képzésére, oktatására is. Ne feledjék, Magyarország jó klímapozíciói már ma is jelentős bevételt hoznak a költségvetésnek. Kvótaeladásból tavaly körülbelül 20 milliárd forint, az idén pedig várhatóan több mint 70 milliárd forint bevételünk lesz.

Végül a legfontosabb: beszédem elején azt mondtam, ma nem a bolygót kell megmenteni, hanem az emberi civilizációt. Nem a bolygót, hanem önmagunkat, gyermekeink és unokáink jövőjét. A kérdés, hogy nyugodtan nézhetünk-e gyermekeink és unokáink szemébe, hogy kell-e pironkodnunk, kell-e magyarázkodnunk. Ha helyes döntést hozunk, akkor ahogy Ferenc pápa kérte tőlünk, a Földet, amit a Teremtőtől kaptunk, nem vad pusztaságként, hanem édenkertként adhatjuk tovább. (Nagy taps.  Dr. Áder János visszatér a köztársasági elnöki páholyba.)