Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyv és közvetlenül a módosítani kívánt tényállásokhoz kapcsolódó büntető jogszabályok módosításáról szóló rövid, azonban… (Folyamatos zaj.) Nem tudom túlkiabálni a tisztelt képviselőket, egy picit, ha szabad kérnem…

ELNÖK: Államtitkár úr, néhányunknak ebben nagy gyakorlata van, tegyen kísérletet rá; de megkérem a tisztelt Országgyűlést, hogy nagy figyelemmel kísérje az államtitkár úr szavait.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: A háttérjogszabályok változása miatt halaszthatatlan törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg a tisztelt Ház, erre tekintettel kérte a kormány a javaslat sürgős tárgyalását.

A büntetőjog alkotmányos alkalmazásának egyik legfontosabb biztosítéka, hogy a büntetőjogi norma egyértelműen meghatározza azokat a magatartásokat, amelyek a jogalkotó szerint olyan súlyosak, hogy elkövetésüket büntetőjogi szankcióval tartja szükségesnek fenyegetni. A Btk. kerettényállásait kitöltő háttérjogszabályok módosulása esetén, amennyiben az ilyen módosítás a kerettényállásban is szereplő fogalmakat is érinti, azaz azok tartalmát megváltoztatja, helyettük új fogalmakat vezet be, minden esetben indokolt az érintett kerettényállás felülvizsgálata is és szükség szerinti módosítása. A javaslat ezt teszi meg, amikor a Btk. 312. §-a szerinti csempészet és vámorgazdaság tényállását és az ehhez kapcsolódó további büntető jogszabályokat módosítja, mivel az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkra tekintettel a tényállást kitöltő vámjogszabályok lényegesen módosulnak.

2004. május 1-jén a vámkódex, az 1995. évi C. törvény hatályát vesztette, helyébe a közösségi vámkódex létrehozásáról szóló tanácsi rendelet és az annak végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény lép. A csempészet és vámorgazdaság tényállásának vámjogi fogalmait a vámkódex tölti ki tartalommal.

Az európai tanácsi rendelet, valamint a 2003. évi CXXVI. törvény azonban a vámáru, illetve a vámteher fogalmakat nem alkalmazza, azok helyett új fogalmi rendszer kerül kiépítésre. Erre tekintettel szükséges a csempészet és vámorgazdaság, illetve a hasonló fogalmi rendszert használó vámszabálysértés tényállását kiegészíteni egy értelmező rendelkezéssel, amely megadja a szükséges meghatározást arra nézve, hogy e tényállások alkalmazása során a jövőben mit kell vámáru, illetve vámteher alatt érteni. Ezzel a rendelkezéssel a javaslat biztosítja a rendelet, a 2003. évi CXXVI. törvény, valamint a büntető és szabálysértési tényállások összhangját.

Tájékoztatom a tisztelt Házat arról is, hogy a tárgybeli módosítástól teljesen független az a napokban nagy figyelmet kapott változás, amely szerint 2004. május 1-jével az Európai Unió tagállamai vonatkozásában a vámfizetési kötelezettség és a vámeljárás megszűnt, így a vámfizetési kötelezettség elmulasztásához fűződő korábbi büntetőjogi védelem is megszűnik. Ez az alkotmányos büntetőjog alapvető követelményeinek megfelelő szabályozásból fakad, amely szerint, ha a büntető kerettényállást kitöltő jogszabályban olyan jellegű változás következik be a bűncselekmény elkövetése után, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, úgy a Btk. 2. §-ának második mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás alkalmazására kell sort keríteni. Tájékoztatom arról is a tisztelt Házat, hogy mindez természetszerűleg nem zárja ki, hogy a vámhatóságok a vámigazgatási eljárást lefolytassák, és a korábban megállapított vámterhet, kamatot, késedelmi pótlékot, bírságot ugyanúgy beszedjék, mintha mi sem történt volna.

A másik része a tényállásnak, illetve a törvényjavaslatnak: a kábítószerek jogszerű felhasználásának módjáról, az ezzel kapcsolatos engedélyezési eljárásról a többször módosított 1/1968. BM-EüM együttes rendelet, míg a pszichotróp anyagokkal kapcsolatos hasonló szabályokról a 4/1980. EüM-BM együttes rendelet rendelkezik. A Btk. 286. §-ának (2) bekezdésében szereplő értelmező rendelkezés határozza meg, hogy a kábítószerrel visszaélés tényállásai vonatkozásában mely anyagokat kell kábítószeren érteni. Ezt a rendelkezést az teszi szükségessé, hogy a visszaélés szempontjából egyes pszichotróp anyagok ugyanolyan veszélyesek, mint a kábítószerek. Ugyanakkor a hatályos normaszöveg alapján nem egyértelmű, hogy kábítószeren csak a pszichotróp rendelet mellékletének első és második jegyzékében szereplő anyagok értendők, és a harmadik és negyedik jegyzékben szereplők a nemzetközi eljárásoknak megfelelően nem tartoznak ebbe a körbe. Erre jelenleg csak a 2003. évi II. törvénynek a Btk. e rendelkezését módosító szakaszához fűzött indokolás utal.

A fent említett két rendeletet felváltó új, egységes szabályozást biztosító kormányrendeletet a kormány 2004. április 28-án elfogadta. Ez a jogszabályi rendezés megfelelő alkalmat nyújt arra, és egyben szükségessé is teszi, hogy a Btk.-nak a kábítószer fogalmát meghatározó értelmező rendelkezésében egyértelműen legyen meghatározva, hogy a pszichotróp anyagok mely csoportját kell a Btk. rendelkezései vonatkozásában kábítószernek tekinteni. Ehhez az szükséges, hogy az új kormányrendelet egyértelműen meghatározza, hogy a Btk. kábítószerrel visszaélés tényállása szempontjából veszélyes anyagon a kormányrendelet szerinti mely pszichotróp anyagokat kell érteni.

A jogbiztonság és az egységes jogalkalmazás érdekében ezért a javaslat úgy módosítja a Btk. 286. §-a (2) bekezdését, hogy egyértelmű legyen, miszerint a rendelet harmadik és negyedik jegyzékében felsorolt pszichotróp anyagok nem tartoznak a Btk. kábítószer-fogalma alá. Erre tekintettel a javaslat a Btk. 286/A. §-a (2) bekezdésének b) pontját kiegészíti a visszaélés szempontjából veszélyes pszichotróp anyag fordulattal.

Az előbb említettek alapján őszintén remélem, hogy ezzel egyértelművé vált és válik, hogy a javaslat kizárólag jogtechnikai módosításokat tartalmaz, a javaslattal kapcsolatban jogpolitikai kérdések nem merülnek fel, és erre való tekintettel, illetve arra, hogy a Ház korábban támogatta mind a kivételes, mind a sürgős eljárást, módosító javaslatot senki nem nyújtott be, őszintén remélem, hogy most hamar sikerül elfogadnunk ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmét mindenkinek. (Taps a kormánypárti oldalon.)