A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt a jövő évi költségvetésről szólnék és két területet az oktatásból kiemelnék, a felsőoktatást és a szakképzést, reagáljak Harangozó Tamás mondataira, de csak halkan és szerényen, mert Nyíregyháza és térsége egyéni képviselője vagyok, és én átéltem 2007-08-ban, amikor minden laktanyát bezártak Nyíregyházán. Bizonyos Juhász Ferenc, az ön párttársa volt akkor a honvédelmi miniszter.

Egy katonaváros szűnt meg. Tiltakoztunk szóban, volt tüntetés, és láttuk a hadsereg leépülését. Úgyhogy én azt kérem képviselőtársamtól, hallgatva a hozzászólását, beszélt nemzeti ügyről, beszélt a honvédelem fejlesztéséről, beszélt a honvédelmi fejezetben található forrásokról, akkor egy kicsit folytassunk párbeszédet arról, hogy hogyan lehet a honvédelmet megerősíteni, mert a 2023-as büdzsé, sokan elmondták már, a honvédelem és a rezsicsökkentés költségvetése.

(13.50)

Világos céljai vannak a jövő évi költségvetésnek, nem az emberek terheit akarja növelni, hanem a bevételeit extraprofitadóból kívánja elérni. Nem megszorításokkal operál, hanem fegyelmezett tervezéssel, amelynek a lényege, hogy a célok tekintetében fenn akarja tartani az egyensúlyt, 3,5 százalékos hiánycéllal, folytatni akarjuk a gazdasági növekedést, igaz, szerényebb módon  4,1 százalékot tűz ki célul, mint az idei első negyedév, vagy a 2022-es 7,1 százalék , és tulajdonképpen 5-5,2 százalékos inflációval számol, amit  jómagam is tudom  nehéz megtervezni, mert ez lehet magasabb is és lehet alacsonyabb is, hiszen nem tudjuk, hogy mi fog történni, mikor ér véget az orosz-ukrán háború, mennyire fog elhúzódni, visszatére a koronavírus-járvány, vagy éppen a brüsszeli szankciók hogyan érintik a magyar gazdaságot, az ország gazdasági-pénzügyi helyzetét, hiszen a rezsiárak már most az egekben vannak és az infláció is magas. Nehéz tervezni, de szükséges. Ahogy az ókoriak mondták: navigare necesse est, hajózni szükséges, még ha nehezebb idők is jönnek. Szerintem a Rezsivédelmi és Honvédelmi Alapban található több mint 1500 milliárd forint azt mutatja, hogy erre felkészült a kormányzat s különösen a pénzügyi kormányzat.

A költségvetés fontos céljának gondolom azt is, hogy a családokat kívánja megvédeni, hiszen családtámogatásra több mint 3200 milliárd forintot fordít, a nyugdíjakat kívánja megvédeni, hiszen 4900 milliárd forintot fordít a nyugdíjak kifizetésére és a 13. havi nyugdíjra, a biztonságra, a honvédelemre, ahogy Harangozó Tamástól is hallottuk, a munkahelyek védelmére szintén sokat fordít.

Egy ellenzéki képviselőtársam mondta azt, hogy ez a munkaalapú társadalom nem sikerült. Szeretném jelezni képviselőtársaimnak, főleg az ellenzéki képviselőknek, hogy én a 13. költségvetést látom, nem a 33.-at, mint Kósa Lajos, de emlékszem arra, hogy 2010-ben Nyíregyházán és térségében 12 százalékos volt a munkanélküliség, ami az országos átlagnak megfelelt. De a távolabbi részeken, mondjuk, a Tiszavasvári és Ibrányi járásban, ahonnan még húsz település hozzátartozik a választókerületemhez, 25-30 százalék volt a munkanélküliség. Ez most Nyíregyházán és környékén 3,5 százalék, a Tiszavasvári, Ibrányi járásban ennek közel duplája, 6-7 százalék. De hát, honnan indultunk! Ez, hogy minél többen tudnak dolgozni, véleményem szerint jó, mert ha dolgoznak, tisztes jövedelmet is vihetnek haza.

Sőt, azt is elmondom önöknek, mivel az egyik ellenzéki képviselőtársam mondta, hogy a közfoglalkoztatotti létszám csökkent, hogy mi ennek örülünk, mert mindig azt mondtuk, hogy átmenetileg vonjuk be a közfoglalkoztatásba azokat az embereket, akiknek nincs szakképzettségük vagy diplomájuk, mert a legnagyobb munkanélküliség a nyolc általánossal rendelkezők vagy azt el sem végzettek körében van. Emlékszem rá, kormánymegbízott voltam akkor, hogy 2012-ben 220 ezer volt országosan a közfoglalkoztatottak létszáma, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egyik legmagasabb, most 80 ezer körül van, és jelentősen csökkent a mi megyénkben is.

Tisztelt Ház! Felszólalásomban szeretnék az oktatásról szólni úgy, mint aki négy évtizede a felsőoktatásban tanít, a Nyíregyházi Egyetemen tanítok most is, korábban főiskola volt. Az egyik, ami a felsőoktatást illeti, hogy alapvető változás van a költségvetésben is, mert a modellváltó intézmények kikerültek a központi költségvetésből, tavaly 21 egyetem váltott fenntartót, 4 egyetem és 1 főiskola maradt meg az állami finanszírozásban. Ez azt szolgálná, hogy az egyetemek működése stabil legyen, fejlesztések legyenek, és egy minőségi oktatás legyen. Tudom, évtizedek óta mondjuk, hogy minőségi oktatás legyen, de egy olyan forráselosztó rendszerre van szükség, amely a teljesítményt díjazza, és azt is díjazza, hogy egy egyetemi tanár ne öt-hat helyen tanítson, mint korábban, a nyolcvanas években  ezt mondhatom, mert akkor, ’83-ban kezdtem a pályámat, és akkor is igaz volt , a kilencvenes években meg még inkább.

Az intézményi gazdálkodás szabályozottá tétele is nagyon fontos az egyetemeknél és ennek a monitorozása. A fenntartói feladatok szigorodása, a kancellári rendszer véleményem szerint bevált, és gazdaságosan működhetnek az egyetemek.

(Szabó Sándort a jegyzői székben Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Milyen célokat sikerült elérni, és milyen várható eredmények vannak a működés mellett, hiszen az egyetemi szférában egy nagyfokú, nagymértékű fejlesztés indult el? Csak azt szeretném elmondani önöknek, hogy a modellváltó intézményekkel a minisztérium  felírtam a számot  hatéves finanszírozási szerződést kötött és 25 éves keretmegállapodást. Ez a hatéves finanszírozási szerződés mintegy 1700 milliárd forintot jelent működési támogatásokra, ezt vállalta a minisztérium, és ebben még nincsenek benne a fejlesztések.

A felsőoktatás átalakításának eddigi és várható eredményei közül csak egyet-kettőt emelnék ki. Az egyik, hogy a szervezeti átalakítások révén az intézmények gyorsabban és hatékonyabban tudnak reagálni a munkaerőpiaci elvárásokra. Ezt szeretné majd megerősíteni a szakképzés területén is, mert valójában kettősség van, sőt már munkaerőhiány van Magyarországon, Nyugat-Magyarországon biztosan, de már Kelet-Magyarországot is elérte ez a hullám.

A szakmai gyakorlat támogatása jogcím alapján az osztatlan tanárképzést visszahoztuk, és ez azt jelenti, hogy az iskolai gyakorlaton részt vevő hallgatók támogatásra jogosultak, ami elősegíti a sikeres gyakorlat elvégzését. A hallgatói juttatások tanulmányi ösztöndíjakra fordítható része is megemelkedett 2020. február 1-jétől mintegy 40 százalékkal.

Többen említették már, Szabó Szabolcs képviselőtársam is, hogy a pedagógushiány megjelent Magyarországon. Szeretnénk a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számát emelni, motiválni őket ösztöndíjakkal, hiszen én is egyetértek azzal, hogy nagyon fontos, hogy a tanári pálya presztízsét visszaállítsuk. Ez nem csak béremelés. A béremelés, a kormány elismerte, én magam is elismerem, szükséges. A társadalmi presztízs azonban nem magától jön, a szülőknek, a társadalmi csoportoknak is el kell mondani, hogy miért fontos, ha egy iskola jól működik. Ebben bármikor partnerek vagyunk.

Természetesen a nemzetközi mobilitási programokban részt vevők száma is megnő, megnőhet a magyar felsőoktatás vonzereje és a nemzetközi képzésekbe is bekapcsolódnak a magyar egyetemek, amiből bevételeik is szerepelnek.

A számok tükrében: a kiadási előirányzat 81 milliárd 607 millió forint, a bevétel 27 milliárd 397 millió, és ehhez jön a támogatási előirányzat 54 milliárd 210 millió forint értékben. Így ér össze a 2023-as költségvetésben a kiadás és a bevétel. Természetesen, említettem az előbb, hogy ez azért lényegesen kevesebb, mert 21 egyetem kikerült a központi költségvetésből. De még így is azt mondhatnám, hogy az intézmények finanszírozásának egyik eleme a normatív finanszírozás, ami a hallgatói létszámarányoknak megfelelően történik.

Tisztelt Ház! Nagyon lényeges, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők száma növekedjen, és ennek a diplomának valódi értéke legyen, olyan diplomákat szerezzenek meg a hallgatók, amelyekkel az egyének boldogulni tudnak a munkaerőpiacon, és magas hozzáadott értéket tudnak előállítani. Ez jó az egyénnek, jó a közösségnek és jó az országnak, mert a versenyképességet javítja. Ugyanígy látom a szakképzés helyzetét is, ez a második terület, ami azt mutatja, hogy ha valakinek van szakképzettsége, van szakmája, az el tud helyezkedni a munkaerőpiacon.

(14.00)

A Szakképzés 4.0 kidolgozása egy sikertörténet véleményem szerint, amely egy átgondolt rendszer szerint alakítja át a szakképzést, pontosabban: már félig-meddig átalakította, hiszen 2019-ben a LXXX. törvényben a szakképzési törvény módosításával valójában ez a rendszer a 2020/21-es tanévtől elindult, és azt tudom önöknek mondani, hogy több szakképzési centrumban  főleg a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban látom a fejlesztéseket  ez egy sikertörténet.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Hadd támasszam alá egy számmal! 2022 áprilisában, amikor a továbbtanulásra a jelentkezéseket a diákok leadják, sajnos nem minden általános iskolai diák tanul tovább, mondjuk, olyan 92-93 százaléka a diákoknak, de akik tovább tanulnak, azoknak 42 százaléka technikumba adta be, 20 százaléka szakképző intézménybe és 34,5 százaléka gimnáziumba. Félreértés ne történjék, magam is gimnáziumba jártam, nagyon lényeges a gimnázium, hogy tovább tudjon utána tanulni, de nagyon fontos, hogy gyakorlatilag technikumból is tovább tanulhat, egyetemre mehet, sőt az ötéves képzésben középfokú technikusi minősítést is szerezhet. Tehát 62 százalék a szakképzésbe jelentkezik a nyolcadikos diákok közül.

Mi jellemzi a képzést, mielőtt a költségvetési számokról szólnék? A munkaerőpiaci igényeket figyelembe veszi, a gazdaság igényeiből indul ki, motiválja a diákokat. Mindenki kap ösztöndíjat. Ez nem elhanyagolható. Én olyan vidékről jövök, ahol sok a hátrányos helyzetű család, és hogy kap ösztöndíjat a gyerek, ezt a család, a szülők is értékelik. A digitalizáció és az innovatív megoldások szerepet kapnak a szakképzésben, gyakorlatorientált a képzés, a duális képzés megerősödött, és a tanárokat és a szakoktatókat is érdekeltté teszi, hiszen volt egy jelentős béremelés, amire 32 milliárd forintot fordítottunk, és egy jelentős, 30 százalékos béremelés volt 2020-21-ben. Mintegy 200 ezer diák tanul a szakképzésben, és ebből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 18 ezer, tehát elég jelentős szám.

A kormány megemelte a szakképzési hozzájárulás összegét, majd beépítette a szociális adó kötelékébe, így könnyítve a vállalkozások adminisztrációs terheit. A 2019. évi LXXX. törvény úgy fejlesztette tovább a szakképzési rendszert, hogy a gazdálkodó szervezetek nemcsak a gyakorlati képzését végezhetik a tanulóknak, hanem teljes szakirányú oktatásukat is. Szeretném felhívni az Audi szakképzési rendszerét Győrben; egy teljes rendszert építettek ki, sőt 2020-tól két szakma és egy szakképesítés ingyenesen megszerezhető nappali képzés keretében.

Ha a költségvetés számait nézzük, a szakképzési centrumok 174 milliárd 596 millió forintot kapnak jövőre. Ez nagyjából megegyezik az ideivel. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal egy szakmai része 2 milliárd 787 milliót kap. Ez egy kicsit több, mint az idén. Az állami szakképző intézmények kiegészítő finanszírozása ’23-ban megegyezik a ’22-essel, és gyakorlatilag van egy fejlesztés, van egy jelentős emelkedés. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési támogatások fejezetét egy 30 százalékos növekedés jellemzi, 34 milliárd 654 millióról 45 milliárd 144 millió forintra.

Ez is mutatja, hogy a foglalkoztatás milyen fontos számunkra. Az is fontos számunkra, hogy minél több embernek legyen munkája, minél több ember szerezzen szakképzettséget, ezáltal el tud helyezkedni, amivel nemcsak az egyén jár jól, hanem az ország is. A 2023-as költségvetést ezeknek a céloknak a szolgálatában látom, ezért megalapozottnak tartom, ezért tisztelettel támogatásra javaslom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szabolcs megye 2. számú választókerületét képviselem a parlamentben. A választókerülethez Nyíregyháza nyugati része és a környékén található húsz település tartozik. Alapvető célom, hogy az ott élő emberek életminősége érezhetően javuljon.

Nyíregyházán az elmúlt években egy jól átgondolt stratégián alapuló, egymásra épülő és egymást erősítő fejlesztéssorozat valósult meg. Ezt bizonyítja, hogy az uniós és hazai forrásokat gazdaságfejlesztésre, közlekedési infrastruktúrára, infrastruktúra javítására, turisztikai fejlesztésekre, a közintézmények rekonstrukciójára, az egészségügyi alapellátás és szociális szolgáltatások fejlesztésére fordítottuk. De ezt tettük a választókerületben található városok és falvak esetében is. Az 5 ezer fő alatti településeken a „Magyar falu” program igazán sikeres. Sok olyan pályázat megvalósult, amelyekkel régi adósságot sikerült törleszteni, ezért bátran állíthatom, hogy a térség nagyot lépett előre, fejlődése érzékelhetővé vált az itt élők és talán az idelátogatók számára is.

Néhány szó akkor a gazdaságfejlesztésről. Az ipari parkok fejlesztésére nagy hangsúlyt fektettünk, hiszen a térség gazdasági felzárkóztatása elsőrendű feladatunk. A Nyíregyházi Ipari Park 130 hektáros területen helyezkedik el, melynek közvetlen szomszédságában jelenleg a park bővítése és fejlesztése történik, több mint 400 hektár területen. A fejlesztés következtében egy olyan közmű-infrastruktúrával jól ellátott, egybefüggő terület jön létre, amely akár a legnagyobb gyártók igényeit is képes kiszolgálni.

Ezen beruházások nyomán növekszik a GDP, új munkahelyek jönnek létre, így hozzájárulva nemcsak Nyíregyháza, de a térség és a megye gazdasági fejlődéséhez is. Csak megemlítem, a LEGO bővít 53 milliárd forintos fejlesztésével  közel tíz éve itt van a LEGO , a W-Scope dél-koreai gyár elektromos autókhoz szeparátorfóliát gyárt, 1200 új munkahelyet fog ’24-től elindítani, és itt található a Michelin, a ContiTech, a Hübner, az Eissmann Hungaria. A térségben található még, hogy a kisebb településekről is szóljak, az Ibrányi Ipari Park, amely kitűnően működik. Ebben a kisvárosban a fémipar erős, és most alakítunk ki ipari parkot Tiszavasváriban, ahol pedig a gyógyszeriparnak vannak komoly hagyományai, elég, ha csak az Alkaloidára utalok.

(20.30)

Uniós forrásból, közel 700 millió forintból pedig Tiszalökön hozunk létre ipari parkot a potenciális befektetők számára. Mindezek új munkahelyek létrejöttét, illetve a jelenlegiek megtartását segítik elő. Fontos eredmény, hogy a munkanélküliség soha nem látott alacsony szintre esett, Nyíregyházán és környékén 3-3,5 százalék, míg a Tiszavasvári, illetve az Ibrányi járásban soha nem látott mértékű alacsony szám, 7 és 8 százalék.

A közlekedésfejlesztésről el tudom mondani, hogy az elmúlt időszakban egy szintet lépett előre a közlekedési infrastruktúra, amely javítja a térség, a választókerület megközelíthetőségét. A Nyíregyházát nyugatról elkerülő utat 2019-ben adtuk át, az Ibrányi járás települései Nyíregyháza kikerülésével érik el az autópályát. (Arató Gergely: Autópálya mikor épül?) De azt is látni kell, hogy a nyugati elkerülő út lehetőséget biztosít a nyugati ipari park jobb megközelítésére is. Felújítottuk Nyíregyháza egyik legfontosabb felüljáróját, a Tiszavasvári úti felüljárót, amelyen az egész Tiszavasvári járás települései közelíthetik meg a belvárost. Emellett körforgalmak és csomópontok építésével Nyíregyháza és térsége közlekedési infrastruktúrája szintet lépett előre. De ugyancsak uniós és hazai forrásokból több alsóbbrendű utat sikerült felújítani. Megemlíthető a Nyírbogdány és Tiszabercel közötti több mint 20 kilométeres szakasz, illetve a Nagycserkesz és Tiszalúc közötti szakasz, amely szintén több mint 20 kilométert ölel fel.

Tisztelt Ház! Befejezésül a turizmusról néhány mondatot. Három éve létrejött a Tokaj és Nyíregyháza kiemelt turisztikai övezet, amelybe Nyíregyháza mellett nyolc Tisza menti település tartozik a választókerületemből: Tiszadob, Tiszadada, Tiszalök, Tiszavasvári, Rakamaz, Szabolcs, Balsa és Gávavencsellő. Minden településen nagyszabású fejlesztések valósultak meg, és uniós forrásból egy közel 750 millió forintos turisztikai pályázat fejleszti a Tisza menti településeket.

Tisztelt Ház! Engedje meg, elnök úr, hogy Nyíregyházáról csak egyetlen turisztikai attrakciót megemlítsek, hátha a képviselők nem hallottak még róla és majd eljönnek oda. A Nyíregyházi Állatpark „Európa legjobb állatkertje” díjat háromszor nyerte el az utóbbi öt évben, az állatkertben több mint 5 ezer állat látható és igazi látványosságai vannak. Elmondható tehát, hogy Nyíregyháza és térsége sokat fejlődött az elmúlt években. Köszönöm, hogy ilyen türelmesek voltak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szögezzük le, hogy a szakképzés az elmúlt évek sikertörténete. Az oktatásnak egy nagyon fontos része, és amikor 2019-2020-ban a szakképzés megújítása megtörtént  ha jól emlékszem, ’19 kora tavaszán láttam a szakképzés 4.0-t először mint országgyűlési képviselő, a Kulturális Bizottság tagja , akkor lehetett látni, hogy ez nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, előrevetítheti, hogy ha a szakképzést jól műveljük, akkor egyre többen fognak dolgozni, a szakképzett munkaerő megjelenik a munkaerőpiacon, és a munkaerőpiaci viszonyokat fogja erősíteni.

Szeretném önöknek elmondani zárójelben, ellenzéki képviselőtársaimat is kérem, hogy figyeljenek, hogy 4 millió 707 ezren dolgoznak, ezt Czomba Sándor államtitkár úr tette közzé a napokban mint foglalkoztatáspolitikai államtitkár. Biztos vagyok benne, hogy a szakképzés megújítása, már az, hogy a szakképzett munkaerőt keresi a munkaerőpiac… Nekem vesszőparipám az, hogy tovább kell tanulni az általános iskolából, mert akkor tudunk elhelyezkedni, akkor van minél kevesebb regisztrált álláskereső. De Ander Balázsnak mondom, hogy 600 ezer munkanélküli vagy regisztrált álláskereső volt 2010-ben, most 238 ezer alá esett. Ahonnan én jövök  Nyíregyházáról, Nyíregyháza és térsége , soha nem voltak ilyen jó mutatók: 3 százalék alá esett a munkanélküliség, és biztos vagyok benne, hogy a Nyíregyházi Szakképzési Centrum, amely tíz intézményt tömörít, kiválóan működik együtt a térségben megjelenő nagyobb cégekkel és a helyi közepes és kisvállalkozókkal.

Tehát visszatérve még egyszer bevezetőként, hogy szerintem a továbbtanulás az, hogy menjenek a szakképzésbe, menjenek technikumba, ötéves technikumba vagy hároméves szakképző iskolába, vagy urambocsá’, menjenek egyetemre, főiskolára, hiszen a diploma is véd a munkanélküliségtől, magas hozzáadott munkaértéket jelent.

Rátérve a mai törvényjavaslatra, a T/3756. számú törvényjavaslatra; és még talán az előzményekről engedjenek meg annyit, hogy a szakképzés átalakítása megteremtette a jogszabályi hátterét annak, és kidolgozta a rendszer működését, hogy önálló legyen ez a szakképzési rendszer, és válaszolni tudjon a negyedik ipari forradalom kihívásaira.

(19.20)

Az önálló jogszabályi háttérrel saját lábára állt a szakképzési rendszer, és ahogy államtitkár úr is mondta, óriási lehetőséget kapott a gazdasággal való szorosabb együttműködésre, így a társadalmi-gazdasági változásokhoz könnyebben igazodó szakmai működésre. Lehetővé vált az értékálló szakmai tudás átadása, és a szakképzési rendszer átalakítása magában hordozta, amit szintén államtitkár úr mondott, én úgy mondanám, hogy az élethosszig tartó tanulás számos elemét. Emellett korszak- és szemléletváltozást hozott a szakképzési intézményrendszer átalakításával is. Erről már volt szó, arról, hogy három formája van, a technikum, a szakképző iskola és a szakiskola.

De hadd mondjak egy új dolgot, ami a szakképzésben példaértékű: nem azonnal a szakmát, hanem ágazati irányokat tanulnak. A lemorzsolódás tulajdonképpen azért csökkent a szakképzésben, mert úgynevezett dobbantó vagy műhelyiskola is segíti a felzárkózást azok számára, akik a szakképzésbe jelentkeznek.

A szakképzési törvény 2019-20-as átalakítása az ott dolgozó oktatók foglalkoztatási kereteit is megváltoztatta, és ahogy hallottuk államtitkár úrtól, 2020 nyarán 30 százalékos béremelést hajtottak végre, 2023-ban pedig újabb 15 százalékos differenciált emelést. Biztos vagyok benne, hogy új lendületet vett ezzel a szakképzés, hiszen a versenyszféra szakembereit is sikerült ezzel bevonni, és a szakoktatókat is sikerült ezzel jobban megfizetni.

Ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről egy mondatot mondhatok: több mint 18 ezren tanulnak a szakképzésben. Ez megyei szinten egy jelentős szám. S biztos vagyok benne, hogy a tanulmányi ösztöndíj igazi motivációs tényező, hogy ide jelentkezzenek. A tanulmányi ösztöndíj 8 ezer és 59 ezer forint között változik a tanulmányi eredménytől függően, és pályakezdési juttatás is van, sőt a duális képzésben szakképzési munkaszerződéssel munkabért is hazavihetnek. Ezek jó dolgok, ezeket kár elvitatni. S kimondhatjuk azt is, hogy a szakképzésben  ahogy hallottuk is  rugalmas, átlátható, de én még azt is hozzátenném, hogy keresletvezérelt oktatás alakult ki. Egyre inkább a jobb tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok választják a szakképzést, sőt, ahogy hallottuk államtitkár úrtól, a felsőoktatásba az idén 21 százalékkal többen jelentkeztek.

A gazdasági kamarák szerepéről volt szó.

Engedjék meg nekem, hogy kiemeljem a duális képzés rendszerét, amely egy gyakorlatorientált képzés. A képzőhelyek szerepe jelentős, s ennek a törvényjavaslatnak a finomhangolása további lehetőségeket rejt a duális képzés megerősítésére.

Folyamatos a szakképzési intézményhálózat megújítása, a komplex fejlesztések, iskolafelújítások, tanműhelyépítések, kollégiumépítések; ezt az elmúlt négy-öt év távlatában láthatjuk. S van egy pályakövetési struktúrája is a szakképzésnek, amely a munkaerőpiacon való boldogulást segíti elő. Talán nem ördögtől való, ha kimondom, hogy már majdnem minden szakma hiányszakma volt. Tehát ha szakképző iskolába jelentkeznek a diákok valamilyen szakmára, akkor az szinte biztos megélhetést jelent számukra, hiszen a gazdaság lehetőséget ad azonnal elhelyezkedni az iskolai tanulmányok elvégzése után.

Engedjék meg, hogy feltegyem azt a kérdést: miért van szükség a módosításokra? Elsősorban azért, mert a társadalmi-gazdasági változások, a világ átalakulása, a technológiák fejlődése, a klímaváltozás veszélye mind-mind olyan tényezők, amelyek folyamatosan megújulásra késztetik a szakképzést.

Ez a törvényjavaslat, amely több területen pontosításokat, finomhangolásokat tartalmaz, azért nagyon fontos, mert a javaslatokat a szakképzési rendszer szereplői fogalmazták meg. Alulról jöttek ezek a javaslatok, hogy hogyan lehet finomhangolni, módosítani, még jobbá tenni a szakképzést. Csak fölsorolásszerűen: a módosítás kiterjed a szakképző intézmények működésére, a duális képzés szervezésének témaköreire, a felnőttek szakképzése lehetőségeinek szélesítésére, a szakirányú oktatás kereteinek módosítására, a szakképzési munkaszerződések szabályait is megváltoztatja pozitív irányban, és a szakmai vizsgáztatást és adatkezelést is változtatja, tehát a szakmai vizsgáztatással és adatkezeléssel összefüggésben hoz ez a törvényjavaslat pontosító intézkedéseket.

Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat néhány lényeges elemére rámutassak! Az egyik: az intézmények működési rendszerének segítése érdekében a fiatalok tanulói jogviszonyban történő oktatása és a felnőtteknek biztosított tanulási lehetőségek közötti különbözőséget indokolt hangsúlyozni. Például a felnőtteknek lehetőségük van távoktatás keretében megszerezni az ágazati alapismereteket; nemcsak az irányokat, hanem az alapismereteket is.

A programtervek elhagyása. Államtitkár úr beszélt arról, hogy a helyi körülményekhez jobban igazodik az oktatásszervezés és a szakmai program, ha itt rugalmasak vagyunk, de a képzési és kimeneti követelmények nem változnak, sőt megerősödnek a szakmák jelenleg is kötelező alapdokumentumával.

Arról még nem volt szó, hogy a törvényjavaslat új elemként lehetővé teszi, hogy a szakképzésben is szabályozásra kerülhessen a tanév, a tanítási év rendje. Ez tulajdonképpen a szakképzési sajátosságok érvényre juttatását segíti. Ezt a lehetőséget meg kell adni.

Arról már volt szó, hogy a duális szakképzést szélesítjük.

Fontos a saját dolgozók szakképzésére vonatkozó rendelkezés, és módosul a nem állami szakképző intézmények működési engedélyének kiadása. Itt az alapítványi és az egyházi intézményeket külön kell venni. Ez róluk nem szól, hanem a más, nem állami intézményekről szól.

Befejezésül még hadd említsem meg, hogy a szakmai vizsgáztatással összefüggésben bevezetésre kerül az Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont intézmény fogalma, amely  ahogy én kivettem a módosításból  a vizsgáztatás folyamatosságát biztosítja, és átmenetet is biztosít 2025-ig.

Hadd erősítsem meg azt, amit államtitkár úr mondott a mikrotanúsítványok bevezetéséről. Ez nekem egy kicsit a vesszőparipám, mert segíti az egész életen át tartó tanulást. Ennek a törvénycsomagba történő beépítése azt is jelenti, hogy ezáltal az Európai Unió Tanácsának ajánlása is figyelembe vétetett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondhatjuk, hogy ezek a módosítások finomhangolások, de így teljes a szakképzési rendszer. Ezek a módosítások figyelembe vették az ágazatban dolgozók, szereplők javaslatait, a rendszert rugalmasabbá, követhetőbbé tették, és növelték a szakképzés hatékonyságát. A Fidesz-frakció nevében mondhatom, hogy a törvényjavaslat elfogadását messzemenően támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék reagálni, mert amit Ander Balázs elmondott a versenyképességről és az integrációról, az nagyon fontos, nemcsak a szakképzésre, hanem a köznevelésre, urambocsá, még az egyetemi képzésre is vonatkozik. Én látok evangélikus roma szakkollégiumot, mondjuk, a Nyíregyházi Egyetemen, amikor tanítok. Még ott is szükség van rá. Tehát ebben egyetértünk.

De azt hozzá kell tennem, hogy a szakképzésnek tényleg az a fő célja, hogy minél jobb szakembereket, mesterembereket neveljen, és természetesen azt a hozott hátrányt vagy azt a szocializációs helyzetet is javítsa. Maga Ander Balázs mondta, és nagyon helyesen tette, hogy van műhelyiskola, Dobbantó-program, orientációs iskola. Tudja, mennyien tanulnak? Legalább 1800-2000 diák van a szakképzésben, akik ezen a területen vannak.

Azt nem igazán értettem Hiszékeny Dezsőtől, hogy mit keres az egyház mint fenntartó. Vannak nem állami fenntartó intézmények, vannak állami fenntartó intézmények. Úgyhogy ezt, képviselőtársam, nem igazán értettem. De az, hogy nincsenek tervek és középtávra, három, öt évre tervezünk…  olyan gyorsan változik körülöttünk a világ, hogy én most nem tudnám megmondani, hogy tíz év múlva milyen munkahelyekre milyen szakmákra van szükség. Azt szokták mondani, hogy ez a középtávú besorolás az egyik legjobb.

Talán egy mondat Barkóczi Balázsnak. Ott viszont úgy látom, kiadta a főnök, hogy minden elfogadhatatlan, hogy bármilyen jó dolgot, törvényjavaslatot tárgyalunk, ne fogadjuk el. Mondanék egy számot a munkanélküliségről. Tudja, 2010-ben, amikor én képviselő lettem, korábban az önkormányzati világban voltam, 3 millió 780 ezren dolgoztak Magyarországon; most 4 millió 700 ezren. Úgyhogy ne a statisztikáról beszéljen, hanem közel 1 millióval többen dolgoznak, és a technikum pedig igen, a legnépszerűbb iskolatípus a mai Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a hozzászólásomra rátérnék, elmondanám, sajnálom, hogy Ander Balázs elment, mert két megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik az, hogy a számokkal egy kicsit hadilábon állt. Én is megnéztem az oktatási ágazati előirányzatban az oktatásra fordítandó összeget, ami 2023-ban 2800 milliárd, a jövő évi költségvetésben pedig, amelyet most tárgyalunk, 3400 milliárd, tehát 600 milliárd forinttal több. Ha osztok, szorzok, számolok, ez akkor is a tervezett infláció fölött van. Lényegesen fölötte van az, amit oktatási kiadásra fordítunk.

Szólni fogok majd a szakképzési centrumoknak juttatott összegről is, mert valójában ehhez a részterülethez szeretnék hozzászólni, de előtte még egy megjegyzést szeretnék tenni. Ez pedig az, hogy Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyi tárcát cserélte föl 1922-ben. 1921-ben belügyminiszter volt az első Bethlen-kormányban, 1922-től pedig a haláláig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Megnéztem az akkori parlamenti naplókat mint történész  Ander Balázs is történelemszakot végzett, csak lehet, hogy ezt a szigorlati tételt valahogy elsíbolta , és azt láttam, hogy nem csak hazai forrásból építettünk iskolát. Igaz, hogy majdnem a GDP 8-10 százalékát fordította akkor, a húszas években Magyarország kultúrpolitikára, oktatáspolitikára  mindig megvédte a miniszterelnök a miniszterét; ezt maga Klebelsberg mondta el egy parlamenti hozzászólásában , de népszövetségi kölcsönt is kaptunk, 250 millió aranykoronát. Ebből építettünk vagy telepítettünk át egyetemeket, építettünk középiskolákat, és építettünk 5 ezer népiskolát, tanyasi, falusi és városi iskolát. Tehát a helyreállításban, a stabilizációban is volt külföldi kölcsön, amelyet Magyarország 1924 után megkapott, és egészen 1930-ig fölhasznált.

Szeretném elmondani, véleményem szerint is nagyon fontos, hogy a költségvetés jól megtervezett, stabil és kiszámítható legyen, és fontos, hogy az ágazati forrásokat elkülönítse. Magam is azt vallom, hogy az oktatás egy fontos terület, befektetés a jövőbe, éppen ezért erre áldozni kell.

Engedjenek meg még néhány szót a költségvetésről! A jövő évi költségvetés a védelem költségvetése, abban az értelemben, hogy a családok és az emberek anyagi biztonságát és az ország fizikai biztonságát szolgálja és garantálja. Háborús időkben természetesen nehéz tervezni, számolni kell a veszélyekkel, de úgy érzem, ez a költségvetésitörvény-tervezet számol ezekkel a veszélyekkel, és ezt úgy kell megtenni, hogy az elért eredményeinket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, nem hagyhatjuk veszni. Garantálni kell tehát az ország gazdasági és fizikai biztonságát. Meg kell védeni a magyar családokat. Ennek két útja van, ahogy hallottuk is Hollik Istvántól, a rezsicsökkentés, a Rezsivédelmi Alap, amelyben 1360 milliárd forint van, a másik pedig a családtámogatási rendszer, amelyre büszkék lehetünk. És mondhatom azt, hogy Európában az élvonalban vagyunk, s nemcsak a számok tekintetében, hogy a GDP-ből mennyit fordítunk családtámogatásra, hanem az elvet figyelembe véve is, hogy mennyire azt akarjuk, hogy családok legyenek, gyerekek szülessenek, mert  lehet, hogy közhelyszerű, amit mondok, de igaz  gyerek nélkül nincs jövő.

Meg kell védeni a nyugdíjak reálértékét. A nyugdíjakra a jövő évi költségvetésitörvény-tervezet több mint 6500 milliárd forintot kíván fordítani, és mindenképpen inflációkövető az emelés.

Válságálló gazdaságra van szükség. 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a költségvetési tervezet  az infláció 6 százalékos , és 220 milliárdos tartalékkal.

Most jutottam el a mondandóm lényegéhez, hogy meg kell védeni ennek a költségvetésnek a munkahelyeket, és a honvédelmi kiadásokra is több mint 2 százalék fölött jut, hiszen a Honvédelmi Alapban 1310 milliárd forint van, és ha jól számolok, államtitkár úr, akkor ez eléri a GDP 2 százalékát, hiszen egy 69 000-70 000 milliárd forintos GDP-ről beszélünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ágazati források közül már szóltam az oktatásról. Engedjék meg, hogy egy részterületről külön szóljak, a szakképzésről. A szakképzés egy sikertörténet. Abban a dimenzióban akarom a szakképzést bemutatni önöknek, hogy hogyan védi meg a munkahelyeket, mert a magyar gazdaság versenyképességét segíti elő az, ha a szakképzett munkaerő jelen van, ha minél több olyan szakképzett munkaerőt tud a magyar gazdaság alkalmazni, ami ezt a versenyképességet javítja.

2018-19-ben elkészült a szakképzés 4.0, amely a szakképzés új rendszerét jelentette. Vonzó környezet, biztos munkalehetőségek és az oktatók, szakoktatók bevonása ebbe a folyamatba. Az első lépésünk természetesen az volt, hogy egy 30 százalékos béremelést kaptak ekkor a szakképzésben dolgozó oktatók, s ez 2020-ban meg is jelent a számlájukon, az idén, 2023-ban pedig 15 százalékos emelést kaptak. Tehát azt lehet mondani, hogy néhány éven belül, két-három éven belül majdnem 50 százalékos oktatói, szakoktatói béremelés valósult meg. És eredményes is volt, hiszen a szakképzésben ez az átalakítás azt jelentette  csak röviden fölsorolnám , hogy a gyakorlati képzés súlya növekedett, a gazdaság igényeinek figyelembevételével történik a képzés, két szakmát ingyenesen lehet tanulni, új ösztöndíjrendszer van, amely motiválja a diákokat, hogy ide jelentkezzenek, a duális képzést megerősítettük, átalakítottuk a foglalkoztatottságot, a foglalkoztatás módját a munka törvénykönyvében, ami rugalmas foglalkoztatást tesz lehetővé, valamint a szakoktatók bevonása és bérének a megemelése is a minőséget, a színvonalat emeli.

(19.30)

A 2024-es költségvetésben  itt sajnálom, hogy Ander Balázs elment  16,6 milliárd forint többlet található, amely az idei béremelésekből  abból a 15 százalékból, amit említettem  következő kiadásokat, a jövő évi kiadásokat is fedezi, hiszen egy magasabb bázisról indult el. A szakképzési centrumok ezért 194 milliárd forintos költségvetéssel, bevétellel vagy állami támogatással számolhatnak, ez 20 milliárd forinttal több jövőre, mint az idei.

Van még két fontos tétel, amely a szakképzést erősíti, az egyik az állami szakképző intézmények ingyenes képzésének kiegészítő finanszírozása, ez mintegy 20 milliárd forint, és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési támogatása, ez a képzési alaprész, idetartozik az ösztöndíj és az egyszeri pályakezdési juttatás forrásigénye, ez ebben a költségvetési törvényben mintegy 50 milliárd forintot jelent.

Összességében, hogyha a szakképzésre fordítandó összegeket nézzük, az idei 238 milliárdról, mármint az idei kiadási előirányzatról 268 milliárd forintra változik jövőre, ez 30 milliárdos többletet jelent.

Nagyon fontos, az államtitkár úr is mondta, hogy védjük meg a munkahelyeket, azt a 4 millió 700 ezer munkahelyet, és énnekem vesszőparipám az, hogy úgy lehet megvédeni ezeket a munkahelyeket a versenyszférában, hogyha megfelelő szakképzett munkaerő áll rendelkezésre, azt be tudják vonni a cégek, a nagyobb cégek és a kkv-k is, mert hogyha megvan a megfelelő szakképzettség az építőipar, a járműipar és minden más területen, akkor válságálló lesz ez a gazdaság, hiszen Magyarországon a foglalkoztatottsági ráta, ahogy hallottuk, ha jól emlékszem, 74 százalék, 74,4 százalék körül van, és ebben Európában az élvonalban vagyunk.

Úgyhogy szerintem a szakképzés átalakítása jól sikerült, a költségvetésitörvény-tervezet a forrásokat odateszi, és ez a jelenlegi helyzetben elfogadható és reális. Éppen ezért támogatom, és remélem, hogy a Fidesz-frakció nevében is mondhatom, támogatom a költségvetés egészének elfogadását és ennek a részfejezetnek az elfogadását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Fontos törvényjavaslat fekszik előttünk, mert a felsőoktatás a magyar oktatási rendszerben mindig kivételes helyet foglalt el, és nagyon fontos ezen oktatási ágazat, a felsőoktatás, az egyetemek fejlesztése.

Ahogy államtitkár úr is mondta, egy nagyszabású fejlesztés zajlik napjainkban. Néhány éve indult el; nemcsak a modellváltásra gondolok, hanem a finanszírozásra, hogy mintegy 1500 milliárd forint kerül az egyetemekhez, tehát igaz az a mondat, amit államtitkár úr mondott, hogy finanszírozási kérdésekben a kiszámíthatóság jellemzi a hazai felsőoktatási intézményeket. Ráadásul a megújulás a minőség irányába megy.

(9.10)

Bár a hallgatói létszám is nőtt, és ez örvendetes, magam arról tudok beszámolni  itt egy országos számot hallottunk, hogy 107 ezren kezdték meg ősszel a tanulmányaikat az egyetemeken , én a Nyíregyházi Egyetemen oktatok, ott pedig ez a 33 százalékos növekedés még nagyobb számú növekedés volt, ami azt mutatja, hogy van egy jó stratégiája az egyetemnek, egy komoly vidéki egyetemmé nőheti ki magát. Azért mondom feltételes módban, mert ez még előttünk van; vonzza a hallgatókat; minőségi képzést ad; megjelentek a külföldi hallgatók, ami itt annyira nem volt jellemző, hiszen a Debreceni, a Pécsi, a Szegedi Egyetemen vagy Budapesten a külföldi hallgatók száma jelentős.

Hadd utaljak zárójelben arra, egy cikkben olvastam éppen tegnap, hogy mennyi norvég hallgató van Budapesten, norvég fiatal van, így volt a cikkben. Egy kicsit utánajártak, hogy a norvég hallgatók vagy a norvég fiatalok az egyetemeinken tanulnak, a Semmelweis Egyetemen, elsősorban az orvosi egyetemen, a pécsi egyetemen, Budapesten még az Állatorvostudományi Egyetemen, tehát ez azt jelenti, hogy jó a képzés, ha Norvégiából idejönnek. Bár igaz, hozzá kell tennem, hogy Norvégiában a norvég hallgatók 30 százaléka külföldi egyetemeken tanul, de ez számunkra egy elismerés, hogy a norvég hallgatók a Semmelweis Egyetemre járnak vagy éppen a pécsi orvosi karra járnak. És ha azt nézem, hogy Európában hol vannak még, mert vannak más országokban, Magyarország nagyon előkelő helyen található.

Azt is hallottuk államtitkár úrtól  a versenyképességi fordulatról beszélt néhány mondatot , hogy a teljesítményelvet is bevezettük a felsőoktatásban. A modellváltás megtörtént a Nyíregyházi Egyetemen is, és ott is egy teljesítményalapú bérezés jelent meg. Véleményem szerint ez irányt mutathat és egy dinamizmust adhat a felsőoktatásnak.

Talán még egy helyi dolgot szeretnék megjegyezni, ahol még bőven van dolgunk, a pedagógusképzés kapcsán. Magán a Nyíregyházi Egyetemen  korábban tanárképző főiskola volt, magam 40 éve tanítok ott  azt láttam, hogy akik kikerültek innen, azok megállták a helyüket a pályán, és most talán újra kezd a presztízs visszajönni. Szükség lenne erre, hiszen tanáregyéniségek nélkül nincsen komoly tudományos teljesítmény.

Hadd utaljak itt Krausz Ferenc példájára, aki a Nobel-díj megkapása után arra hivatkozott, hogy milyen jó tanárai voltak, milyen jó iskolába járt. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban is dolgozik, külföldön is dolgozik. Tehát ez a törvényjavaslat, amiről beszélünk, pontosan ezt segíti elő, hogy maga a tudományos teljesítmény, a tudományos munka nem ismer határokat, az nemzetközi, és egy magyar kutató, aki jó iskolákba járt, jó tanároktól, tanáregyéniségektől tanult, bizony komoly, világszínvonalú teljesítményre képes.

És akkor néhány szót engedjenek meg nekem a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról! Nem fogok rajta végigmenni, de egy-két fontos dolgot, egy-két fontos fogalmat szeretnék megemlíteni.

A preambulumban látom a fogalmakat. Engedjék meg, hogy néhány fogalmat megemlítsek itt, hogy az UNESCO, illetve az ENSZ első felsőoktatási tárgyú szerződése, a globális egyezmény preambuluma milyen fogalmakat említ. Az egyik, hogy a közös szándékot emeljük ki, hogy erősödjenek az oktatási, földrajzi, humanitárius, kulturális, tudományos és társadalmi-gazdasági kapcsolatok a részes államok között. Ez egy nagyon fontos cél.

És van még az oktatáson túlmutató cél is, hogy a szervezet célul tűzte ki azt, hogy hozzájárul a béke és biztonság fenntartásához azáltal, hogy elősegíti a nemzetek közötti együttműködést a nevelésügy, a tudomány és a kultúra révén. Azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom, hogy a mai bizonytalan puskaporos világban, amikor háborúk, regionális háborúk vannak Európában és a Közel-Keleten, ez milyen fontos cél.

Aztán van még egy fogalom, a minőségi oktatás támogatása, valamennyi szinten történő támogatása. És itt van még egy fogalom, amit szeretnék képviselőtársaim figyelmébe ajánlani: az egész életen át tartó tanulás mindenki számára elérhető legyen. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen a gazdasági viszonyok, a társadalmi-gazdasági viszonyok Magyarországon és a világon is olyan gyorsan változnak, hogy szükség van arra, hogy állandó képzéseken vegyünk részt. Ez a lifelong learning eszméje, amit magam is vallok. És a növekvő nemzetközi felsőoktatási együttműködésekről is szól ez a preambulum.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakorlatilag ennek a törvényjavaslatnak a kihirdetéséről van szó. A nem globális, korábbi konvenciókhoz képest a következő kérdésekben jelent előrelépést ez a globális elismerési egyezmény, a lisszaboni egyezménnyel egyezően, néhány pontban ezt szeretném felsorolni.

Az egyik: az elismerésre vonatkozó valamennyi rendelkezést egy dokumentum tartalmazza  ez egy könnyebbség.

Figyelembe veszi az egyes országok felsőoktatási rendszereinek sokszínűségét és tagoltságát. Így van: állami egyetem, magánegyetem, modellváltó egyetemek, tehát ezt mindenképpen beépíti az egyezmény.

A harmadik: minden részt vevő ország számára alapvető fogalmakat, alapelveket, eljárási szabályokat és végrehajtási mechanizmust állapít meg, amely által lehetővé válik egy egységes oklevél-elismerési gyakorlat kialakulása az egész világon, a csatlakozó államok érdekeinek sérülése nélkül. Tartalmazza az érettségi, illetőleg az azzal egyenértékű bizonyítványok, továbbá a résztanulmányok és a felsőfokú képesítések figyelembevételének elveit.

Az általános rendelkezésektől eltérő, külön speciális eljárási szabályokat tartalmaz a menekültek, a befogadottak és a menedékes személyek képesítésének elismerésére vonatkozóan. Gondolom, nem kell hangsúlyoznom, hogy ez milyen fontos a mai viszonyok között.

Nagy hangsúlyt helyez egy nemzeti információs központ felállítására, vagy pontosabban előírja annak felállítását. Zárójelben jegyzem meg, hogy ez 1993 óta működik Magyarországon Magyar Ekvivalencia és Információs Központ néven, amely az Oktatási Hivatal szervezeti egysége.

És befejezésül: nemzetközi jogi érvénnyel szabályozza az egységes végrehajtási mechanizmust.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell jegyezzem, hogy ez a globális egyezmény, az alapelvek implementálása nem keletkeztet jogalkotási kötelezettséget, és nem jelent adminisztrációs többletterhet. Ezért a Fidesz-frakció nevében kijelenthetem, hogy támogatjuk a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)