Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Fontos törvényjavaslat fekszik előttünk, mert a felsőoktatás a magyar oktatási rendszerben mindig kivételes helyet foglalt el, és nagyon fontos ezen oktatási ágazat, a felsőoktatás, az egyetemek fejlesztése.

Ahogy államtitkár úr is mondta, egy nagyszabású fejlesztés zajlik napjainkban. Néhány éve indult el; nemcsak a modellváltásra gondolok, hanem a finanszírozásra, hogy mintegy 1500 milliárd forint kerül az egyetemekhez, tehát igaz az a mondat, amit államtitkár úr mondott, hogy finanszírozási kérdésekben a kiszámíthatóság jellemzi a hazai felsőoktatási intézményeket. Ráadásul a megújulás a minőség irányába megy.

(9.10)

Bár a hallgatói létszám is nőtt, és ez örvendetes, magam arról tudok beszámolni  itt egy országos számot hallottunk, hogy 107 ezren kezdték meg ősszel a tanulmányaikat az egyetemeken , én a Nyíregyházi Egyetemen oktatok, ott pedig ez a 33 százalékos növekedés még nagyobb számú növekedés volt, ami azt mutatja, hogy van egy jó stratégiája az egyetemnek, egy komoly vidéki egyetemmé nőheti ki magát. Azért mondom feltételes módban, mert ez még előttünk van; vonzza a hallgatókat; minőségi képzést ad; megjelentek a külföldi hallgatók, ami itt annyira nem volt jellemző, hiszen a Debreceni, a Pécsi, a Szegedi Egyetemen vagy Budapesten a külföldi hallgatók száma jelentős.

Hadd utaljak zárójelben arra, egy cikkben olvastam éppen tegnap, hogy mennyi norvég hallgató van Budapesten, norvég fiatal van, így volt a cikkben. Egy kicsit utánajártak, hogy a norvég hallgatók vagy a norvég fiatalok az egyetemeinken tanulnak, a Semmelweis Egyetemen, elsősorban az orvosi egyetemen, a pécsi egyetemen, Budapesten még az Állatorvostudományi Egyetemen, tehát ez azt jelenti, hogy jó a képzés, ha Norvégiából idejönnek. Bár igaz, hozzá kell tennem, hogy Norvégiában a norvég hallgatók 30 százaléka külföldi egyetemeken tanul, de ez számunkra egy elismerés, hogy a norvég hallgatók a Semmelweis Egyetemre járnak vagy éppen a pécsi orvosi karra járnak. És ha azt nézem, hogy Európában hol vannak még, mert vannak más országokban, Magyarország nagyon előkelő helyen található.

Azt is hallottuk államtitkár úrtól  a versenyképességi fordulatról beszélt néhány mondatot , hogy a teljesítményelvet is bevezettük a felsőoktatásban. A modellváltás megtörtént a Nyíregyházi Egyetemen is, és ott is egy teljesítményalapú bérezés jelent meg. Véleményem szerint ez irányt mutathat és egy dinamizmust adhat a felsőoktatásnak.

Talán még egy helyi dolgot szeretnék megjegyezni, ahol még bőven van dolgunk, a pedagógusképzés kapcsán. Magán a Nyíregyházi Egyetemen  korábban tanárképző főiskola volt, magam 40 éve tanítok ott  azt láttam, hogy akik kikerültek innen, azok megállták a helyüket a pályán, és most talán újra kezd a presztízs visszajönni. Szükség lenne erre, hiszen tanáregyéniségek nélkül nincsen komoly tudományos teljesítmény.

Hadd utaljak itt Krausz Ferenc példájára, aki a Nobel-díj megkapása után arra hivatkozott, hogy milyen jó tanárai voltak, milyen jó iskolába járt. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban is dolgozik, külföldön is dolgozik. Tehát ez a törvényjavaslat, amiről beszélünk, pontosan ezt segíti elő, hogy maga a tudományos teljesítmény, a tudományos munka nem ismer határokat, az nemzetközi, és egy magyar kutató, aki jó iskolákba járt, jó tanároktól, tanáregyéniségektől tanult, bizony komoly, világszínvonalú teljesítményre képes.

És akkor néhány szót engedjenek meg nekem a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról! Nem fogok rajta végigmenni, de egy-két fontos dolgot, egy-két fontos fogalmat szeretnék megemlíteni.

A preambulumban látom a fogalmakat. Engedjék meg, hogy néhány fogalmat megemlítsek itt, hogy az UNESCO, illetve az ENSZ első felsőoktatási tárgyú szerződése, a globális egyezmény preambuluma milyen fogalmakat említ. Az egyik, hogy a közös szándékot emeljük ki, hogy erősödjenek az oktatási, földrajzi, humanitárius, kulturális, tudományos és társadalmi-gazdasági kapcsolatok a részes államok között. Ez egy nagyon fontos cél.

És van még az oktatáson túlmutató cél is, hogy a szervezet célul tűzte ki azt, hogy hozzájárul a béke és biztonság fenntartásához azáltal, hogy elősegíti a nemzetek közötti együttműködést a nevelésügy, a tudomány és a kultúra révén. Azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom, hogy a mai bizonytalan puskaporos világban, amikor háborúk, regionális háborúk vannak Európában és a Közel-Keleten, ez milyen fontos cél.

Aztán van még egy fogalom, a minőségi oktatás támogatása, valamennyi szinten történő támogatása. És itt van még egy fogalom, amit szeretnék képviselőtársaim figyelmébe ajánlani: az egész életen át tartó tanulás mindenki számára elérhető legyen. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen a gazdasági viszonyok, a társadalmi-gazdasági viszonyok Magyarországon és a világon is olyan gyorsan változnak, hogy szükség van arra, hogy állandó képzéseken vegyünk részt. Ez a lifelong learning eszméje, amit magam is vallok. És a növekvő nemzetközi felsőoktatási együttműködésekről is szól ez a preambulum.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakorlatilag ennek a törvényjavaslatnak a kihirdetéséről van szó. A nem globális, korábbi konvenciókhoz képest a következő kérdésekben jelent előrelépést ez a globális elismerési egyezmény, a lisszaboni egyezménnyel egyezően, néhány pontban ezt szeretném felsorolni.

Az egyik: az elismerésre vonatkozó valamennyi rendelkezést egy dokumentum tartalmazza  ez egy könnyebbség.

Figyelembe veszi az egyes országok felsőoktatási rendszereinek sokszínűségét és tagoltságát. Így van: állami egyetem, magánegyetem, modellváltó egyetemek, tehát ezt mindenképpen beépíti az egyezmény.

A harmadik: minden részt vevő ország számára alapvető fogalmakat, alapelveket, eljárási szabályokat és végrehajtási mechanizmust állapít meg, amely által lehetővé válik egy egységes oklevél-elismerési gyakorlat kialakulása az egész világon, a csatlakozó államok érdekeinek sérülése nélkül. Tartalmazza az érettségi, illetőleg az azzal egyenértékű bizonyítványok, továbbá a résztanulmányok és a felsőfokú képesítések figyelembevételének elveit.

Az általános rendelkezésektől eltérő, külön speciális eljárási szabályokat tartalmaz a menekültek, a befogadottak és a menedékes személyek képesítésének elismerésére vonatkozóan. Gondolom, nem kell hangsúlyoznom, hogy ez milyen fontos a mai viszonyok között.

Nagy hangsúlyt helyez egy nemzeti információs központ felállítására, vagy pontosabban előírja annak felállítását. Zárójelben jegyzem meg, hogy ez 1993 óta működik Magyarországon Magyar Ekvivalencia és Információs Központ néven, amely az Oktatási Hivatal szervezeti egysége.

És befejezésül: nemzetközi jogi érvénnyel szabályozza az egységes végrehajtási mechanizmust.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell jegyezzem, hogy ez a globális egyezmény, az alapelvek implementálása nem keletkeztet jogalkotási kötelezettséget, és nem jelent adminisztrációs többletterhet. Ezért a Fidesz-frakció nevében kijelenthetem, hogy támogatjuk a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)