Készült: 2024.05.15.18:22:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

109. ülésnap (2024.04.09.), 76. felszólalás
Felszólaló Dr. Harangozó Tamás (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:15


Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Államtitkár Úr! Mielőtt belemennék a törvényjavaslat részletes elemzésébe, hadd hívjam fel az ön figyelmét az előző napirendi pontunkkal összefüggésben.

Ennek a törvényjavaslatnak az a címe, hogy „A jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról” szóló javaslat. Most ehhez képest a következőkről rendelkezik: az illetékekről szóló törvény  ez még úgy hellyel-közzel , a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása, a társadalombiztosítási nyugellátásról, a fogyatékos személyek jogairól, a megváltozott munkaképességűekről szóló törvényjavaslatok módosításáról szól egyébként maga a javaslat. Ez is olyan, amihez aztán majd kösse föl a gatyáját, aki preambulumot fog írni, hogy vajon mit is akart itt az előterjesztő, és azt majd utána egy jogalkalmazó vegye figyelembe.

De visszatérve magára a javaslatra: a javaslatban valóban számos olyan apróbb módosítás van, ami az érintettek számára kedvező, adminisztratívteher-csökkenést fog okozni, de ezek inkább tényleg tűnnek apró gesztusoknak, mint érdemi jogalkotásnak.

Kivétel talán az egyik ilyen, hogy a jövőben a végleges állapotú, fogyatékossági támogatásra jogosult személyek esetében nem kell a felülvizsgálat időpontjáról rendelkezni, ezt most legalább sikerült elérni. A másik: a közgyógyellátásra vonatkozó módosítások hosszabb jogosultsági időt és annak lehetőségét teremtik meg, hogy a jogosult részben zsebből, részben közgyógyellátás terhére év közben is tudjon vásárolni.

Mindezek azonban a lényeget nem érintik, miszerint miért nem emelik meg 2006 óta a változatlan mértékű keretösszegeket mind a rendszeres, mind az eseti támogatás tekintetében. Az sem érthető, tisztelt államtitkár úr, hogy miközben ezeknek a módosításoknak a döntő többsége már idén nyáron hatályba lép, pont a közgyógyellátás tekintetében, a gyógyszerhez jutás megkönnyítése tekintetében, a legelesettebb honfitársaink támogatása tekintetében miért vár a jogalkotó 2025. január 1-jéig.

Államtitkár Úr! Magyarországon ma közel 250 ezer ember jogosult közgyógyellátásra, az ő életükről van itt szó, és arról, hogy a számukra kedvezőbb, végre meghozandó szabályokra miért kell várniuk még jövő január 1-jéig is. Az érintettek 85 százaléka alanyi, 15 százaléka normatív címen kapja ezt az ellátást. Méltányossági ellátásra már nincs mód, merthogy az önök kormánya 2015-ben a szociális törvényben megszüntette ezt a lehetőséget. A jogosultak száma tíz év alatt közel százezerrel csökkent, ami, ha a meglévő számot nézzük, akkor egyharmadot jelent.

Mindezek miatt jó lenne tudni, hogy miért nem emelik a közgyógyellátás 2006 óta változatlan mértékű keretösszegét, mind a rendszerest, mind az esetit. Csak hogy a képviselőtársaim is tisztában legyenek vele, ez azt jelenti most is, 2006 óta, hogy ez havi maximum 12 ezer forint gyógyszertámogatást és ezenkívül eseti jelleggel, éves szinten hatezer forintos támogatást jelent.

Az önök döntő többsége egyéni országgyűlési képviselő. Az önök szavazóinak a döntő többsége  a nagy számok törvénye alapján  kistelepülésen élő, idős ember. Hát nem beszélnek velük?

(12.40)

Nem tudják, hogy a közgyógyellátás mit jelent? Vagy egyáltalán egy átlag magyar nyugdíjasnak, idős embernek, no pláne egyedül élő embernek milyen terhet jelent ma Magyarországon csak a gyógyszereket kiváltani? Hogy milyen egészségügyi állapotban vannak a magyar emberek 50-60 év felett? Egy másik törvényjavaslatnál szóba került már, hogy az OECD mostani jelentése a nyugdíjrendszerre vonatkozólag is világossá teszi, hogy a férfiak jó része már a nyugdíjkort sem kéri meg Magyarországon, csak a 60 százalékuk, és akik megérik a nyugdíjkort a férfiak közül, azoknak is néhány éven belül  hadd fogalmazzak ilyen nyersen  az aktája ismét a nyugdíjfolyósító elé kerül, mert a magyar államot nem terheli majd a nyugdíjkifizetés. Egészen elképesztő! Ez a kilátás ma Magyarországon.

Pontosan tudják, hogy akut betegségben szenvedő honfitársaink havi gyógyszerköltsége a több tízezer forintot éri el, hogy életben maradjanak. Nemcsak hogy fájdalommentesen, emberhez méltó módon élhessenek, hanem hogy egyáltalán életben maradhassanak. S akkor 2006 óta ezt havi 12 ezer forinttal támogatja a kormány, és önöknek eszükbe se jutott a 14 éves diadalmenetük során egyszer sem, hogy talán az infláció, talán a gyógyszerárak elszabadulása némileg indokolttá tenné megemelni ezt a támogatást, mert  ahogy szokták mondani  ez az életben maradáshoz kevés.

Szintén itt hívom fel a figyelmet ebben a szabályozási tekintetben, államtitkár úr, hogy az önök által meghozott új szabályozás során százezerrel csökkent a támogatottak száma. Lehet ennek tapsolni, hogy akkor a potyautasokat meg a visszaélőket biztos kiszorították, de tartok tőle, hogy nem ez történt. De ha már kevesebb embernek adnak ilyet, legalább adjanak már a tényleg rászorulóknak annyit, hogy az valóban, még egyszer mondom, az emberhez méltó élethez, az egészség és az élet megőrzéséhez szükséges legyen.

S továbbra is kérdezném még egyszer államtitkár urat, hogy miért csak 2025. január 1-jével tudják ezt bevezetni, miért nem tudják a törvény többi részével együtt már idén nyáron bevezetni ezeket a szabályokat, amelyeknek azonnali költségvetési kiadása, lássuk be, nem sok van, viszont az érintettek számára nagy segítség. Például az  ha elolvasták a javaslatot , hogy végre azt a teljesen indokolhatatlan és blőd szabályozást megszünteti, hogy csak a közgyógyellátási kasszából lehet gyógyszert venni, tehát itt az ember mellé teheti a pénzét, és ha éppen úgy jön ki, akkor a kettővel együtt meg tudja vásárolni a gyógyszert. Azt sem értjük, hogy miért nem lehet ezt most hatályba léptetni.

Maga a javaslat egyébként, még egyszer mondom, a többi tekintetében egy csomó olyan dolgot tartalmaz, ami honfitársaink bizonyos kisebb részének segítséget fog jelenteni. Azonban, államtitkár úr, egyáltalán nem szól ez a javaslat arról, ami a valódi kérdés a szociális területen, hogy mi lesz az ott dolgozók béremelésével, hogyan állítják meg a szociális ágazatban dolgozók elvándorlását, hogyan lesz valódi férőhelybővítés a szociális területen. Ez a javaslat most olyan lehetőséget ad, hogy a meglévő intézmények létszámait növeljék. A tűzoltás miatt biztosan szükség van erre, biztosan pontosan látják önök is, hogy mekkora a baj. De ugye azt senki nem gondolja, hogy attól, hogy az eddig előírt létszámot engedik növelni, ott bent az ellátás minősége javulni fog. Ha több emberre fog jutni ápoló vagy ellátó, mint ami ma elő van írva, az egymagában a rövid tűzoltáson kívül nyilván semmit nem fog megváltoztatni.

Végezetül szintén az apró módosítások mellett szeretném mondani, hogy hetek óta ígérik az új gyermekvédelmi csomagot, de ebben a javaslatban sincs ezzel kapcsolatban semmi. Csak halkan jegyzem meg, hogy miniszterelnök úr azon a vérzivataros héten, amelynek végén a köztársasági elnök asszony is lemondott a teljesen elfogadhatatlan kegyelmi döntése után, személyesen, azt hiszem, egy TikTok-videóban jelentette be, hogy ő alaptörvény-módosítást hoz be a gyermekvédelem és a kegyelmi ügy tekintetében. Államtitkár úr, azóta sem láttuk még azt a javaslatot. Tehát jó lenne valami érdemi javaslatot is látni a parlament előtt.

Kérjük önöket  módosítót be fogunk nyújtani , hogy ezeknek a kedvezőbb szabályoknak a hatálybalépése idén nyáron történjen meg, egyébként meg legyenek kedvesek választ adni arra, hogy a közgyógyellátás összegét mikor kívánják megemelni. Köszönöm, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai