Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönöm Domokos László elnök úrnak a javaslatait, aki a tisztelt Országgyűlés előtt is elmondta, hogy számos, az Állami Számvevőszék által kezdeményezett javaslat szerepel az önök előtt lévő indítványban.

Az Állami Számvevőszék is megerősítette, hogy ezek a javaslatok számos tekintetben közpénzek felhasználását egyszerűbbé teszik, úgy, hogy mellette az ellenőrzési rendszert is fenntartják. Engedjék meg, hogy ezt követően röviden szóljak azokról a fölvetésekről, amelyek a benyújtott törvényjavaslat egyes pontjait érintik!

Paulik Antal szószóló úr azt mondta, hogy a normatív támogatásokhoz képest számos nemzeti támogatás lebonyolítása nehézkesebb, bonyolultabb, ezért egyszerűsítést kér.

(16.20)

Megértem a felvetését, ugyanakkor ez maga rámutat arra, hogy most is a közpénzek felhasználásának van egy ellenőrzési rendszere, ami igen, szükségessé teszi azt, hogy a támogatási szerződés szerinti összegekkel el kell számolni. Szükségessé teszi azt, hogy pluszadminisztrációt fenn kell tartani, de azt gondolom, hogy pont az a cél, amiben talán egyetértés volt itt, hogy a közpénzek felhasználásának szabályosságát minden körülmények között biztosítani kell, bizony szükségessé tesz egyfajta adminisztrációt. Ebben van egy szakmai vita, hogy meddig lehet egyszerűsíteni úgy, hogy ezt a szabályosságot fenn lehet tartani.

Én azt gondolom, hogy fontos, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatban a közpénzeket utalványozó, ellenjegyző szerveknél az adott személyeknek a felelősségét polgári jogi és büntetőjogi oldalról is megerősítjük.

Ami szószóló úr azon fölvetését illeti, hogy a nemzetiségi támogatásokat ne kelljen az adott évben felhasználni, hanem a következő év végéig legyen erre lehetőség, megértem a fölvetést, itt azt célszerű önnek is és az Országgyűlésnek mérlegelni, hogy meglátásunk szerint az éves költségvetési törvény kiszámíthatóságát, végrehajthatóságát erősíti az, ha a költségvetésbe betervezett, adott évi kiadásokat az adott évben használjuk fel.

Én azt tudom, hogy számos program több évre szól, éppen ezért előny szerintem a tavaszi költségvetési tárgyalás és a költségvetési törvény elfogadása, hiszen a 2022-es költségvetésben szereplő előirányzatokra már a törvény elfogadását követően, adott esetben június végén szerződést lehet kötni, pályázatokat meg lehet hirdetni, szerződést lehet kötni egy évre előre. Tehát ez a tervezhetőséget segíti.

Az viszont fontos, hogy az adott évi kiadások az adott évben teljesüljenek, mint ahogy az is fontos, hogy az adott évi bevételeket el tudjuk számolni, hiszen a kormány és az Országgyűlés által meghatározott hiánycélt és adósságcsökkentést csak akkor tudjuk végrehajtani, ha tervszerű a költségvetés végrehajtása. Mindezekkel együtt köszönöm, hogy szószóló úr a nemzetiségek részéről a törvényjavaslat támogatását biztosította.

Varju László képviselő úr költségvetési felügyelőkre kérdezett rá. Pontosítani szeretném, hogy az indítvány arról szól, hogy az állami többségi tulajdonú cégek tulajdonában lévő cégekhez legyen lehetőség költségvetési felügyelő kirendelésére. A költségvetési felügyelő kirendelése nem jár együtt az adott cég vezetőinek az eltávolításával, hatáskörének a szűkítésével. Arról van szó, hogy Európa számos országában alkalmazott joggyakorlathoz hasonlóan adott időtartamra vagy adott projektek végrehajtására egy plusz pénzügyi kontrollt lehet beépíteni.

Ismétlem, ez nem unikum sem a magyar szabályozásban, hiszen él ez a jogintézményrendszer, sem Európában; például Franciaországban kiterjedt intézménye van annak, hogy egy-egy intézménynél meghatározott időre, meghatározott programok végrehajtására költségvetési felügyelő kerül kirendelésre. Én azt gondolom, hogy az a javaslat, amit a kormányzat tett, tovább bővíti ezt a rendszert, és erősíti azt, hogy a közpénzek felhasználása, illetve a köztulajdonban lévő cégeknek a forrásfelhasználása minden szempontból a leghatékonyabb legyen, legalábbis a hatékonyságot mindenképpen erősíti.

Képviselő úr rákérdezett a maradványhasznosító zrt. tevékenységére, és abbéli aggályát fejezte ki, hogy vajon ez az állami vagyon csökkenését eredményezi vagy sem. Meg szeretném nyugtatni a tisztelt Országgyűlést, hogy az állami vagyon köréről, az állami vagyon hasznosításának módjáról két vagyontörvény is rendelkezik. Van egy nemzeti vagyonról szóló törvény és egy állami vagyonról szóló törvény. Stratégiai vagyont országgyűlési döntés hiányában nem lehet eladni, nem lehet értékesíteni.

Vannak ugyanakkor olyan vagyonelemek, amelyek az állam működéséhez nem szükségesek, sőt nem is célszerű, hogy állami tulajdonban maradjanak. Hadd mondjak egy egyszerű példát: egy magánszemély teljes ingatlan és ingó vagyonát az államra hagyja, akkor ez az ingó vagyon az adott lakásának a bútorait, ruháit, bármit tartalmazhat. Nyilván ezeket nem célszerű állami tulajdonban hagyni. E tekintetben az önök előtt lévő javaslat semmi újdonságot nem tartalmaz, semmilyen bővítést nem tartalmaz a tekintetben, hogy milyen vagyonelemeket nem célszerű állami tulajdonban hagyni. Mindössze arról szól, hogy érdemes elkülöníteni az MNV Zrt.-t, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt attól a szervezettől, amelyik ezt a tevékenységet végzi. Ez a tevékenység egyébként most is ellátott az MNV Zrt. keretein belül, tehát egy szervezeti elkülönítést javasol a kormányzat.

A kisvárdai kórháznál képviselő úr a magánosítást említette. Szeretném egyértelművé tenni, hogy semmilyen magánosítási törekvést nem tartalmaz az indítvány. Arról van szó, hogy vannak olyan kórházak, amelyek jelenleg is egyházi fenntartásban vannak. Gondoljunk csak a Bethesda Kórházra, amely a református egyház fenntartásában van. Az indítvány arról szól, hogy a képviselő úr által említett kisvárdai kórház a Görögkatolikus Metropólia fenntartásában legyen. Tudjuk, hogy Szabolcsban, a Hajdúságban nagyon komoly társadalmi beágyazottsága van a görögkatolikus egyháznak. Az egyházzal folytatott egyeztetés alapján látjuk annak esélyét, hogy ez a fenntartóváltás megvalósuljon.

Végül engedjék meg, hogy nagyon röviden szóljak azokról az észrevételekről, amelyek nem az önök előtt lévő javaslatban szerepeltek, mégis a költségvetés végrehajtása kapcsán kerültek szóba. Az egyik a vagyonhasznosítás és az állami vagyonnak a bővülése vagy csökkenése. Itt a maradványhasznosító zrt.-n túl olyan állítások hangzottak el, mintha nagyfokú állami vagyonértékesítés történne. Azt szeretném rögzíteni, hogy 2010 után az állami vagyon értéke és az állami vagyon köre szélesedett. Gondolhatunk közműcégekre, legyen szó akár gázszolgáltató cégről, akár hulladékgazdálkodási cégről, de legyen szó olyan, stratégiainak tekinthető cégekben történő részesedésnövelésről, mint amilyen a magyar olajipari cég, a MOL Zrt.

Nyilván azt hozták szóba, hogy az állami vagyonnak egy része, az Országgyűlés nem olyan régi döntése értelmében közhasznú vagyonkezelő alapítványokhoz kerül. Én ezt nem hívnám privatizációnak, arról van szó, hogy közfeladatot ellátó cégek a feladataikhoz kaptak állami vagyont, amelyet kizárólag a közfeladatokra használhatnak föl. Nem tartom célszerűnek és nem is akarom terhelni a 2022-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat vitáján ezzel a kérdéssel a tisztelt Országgyűlést, csak azt szeretném rögzíteni, hogy az a folyamat, amit az Országgyűlés jóváhagyott, az nem privatizáció, hanem közfeladatokat ellátó szervezeteknek a tevékenységéről szóló indítvány és országgyűlési döntés volt.

A másik kérdés, ami többször előkerült, az önkormányzatoknak a helyzete, az önkormányzati gazdálkodás. Ismétlem azt, hogy a koronavírus-járvány miatti világban, az Európai Unióban és Magyarországon is látott gazdasági visszaesés mindenkit érintett, legyen szó vállalkozásokról, legyen szó önkormányzatokról, legyen szó kormányzatról. Ennek a hatásait nem lehetett elkerülni. Ismétlem: az egész Európai Unió gazdasága visszaesett, tudjuk, hogy a magyar gazdaság kisebb mértékben, mint az uniós átlag. A védekezésből mindenkinek ki kellett venni a részét.

A központi költségvetési szervek működését az egészségügyi intézmények kivételével a kormányzat csökkentette. Minden központi költségvetési szerv működését csökkentette. Szóba került megint a gépjárműadónak az átcsoportosítása, 34,4 milliárd forintról van szó, amit a tavalyi évben a járvány elleni védekezésre használtunk föl. A Járvány Elleni Védekezési Alapnak az összkiadása  ismétlem a korábban elhangzottakat  ezermilliárd forint fölött volt. Na most, ezt a védekezésben való részvételt úgy aposztrofálni, hogy az önkormányzatok kivéreztetéséről van szó, engedjék meg, hogy vitassam, és hadd idézzem fel ismét azt az adatot, hogy az önkormányzatok saját beszámolója alapján 2021 első negyedévének végén az állampapíron és kereskedelmi bankon lévő pénzeszközállomány együttes értéke meghaladta az 1100 milliárd forintot. Ez az önkormányzatok számláján, illetőleg állampapír-befektetésében lévő teljes összeg. Ez az összeg 2019 végén kisebb volt.

Tehát ebből a nézőpontból tekintve a számokat, én vitatom a megállapításokat, és igen, az önök előtt lévő törvényjavaslat összhangban van a 2022-es költségvetéssel.

(16.30)

A 2022-es költségvetésben 5 százalék feletti gazdasági növekedéssel kalkulálunk. Ha ez a növekedés megvalósul, akkor a helyi önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele érdemben növekedni fog, azon túl, hogy a 2022-es központi költségvetéssel leírható közvetlen pénzügyi mozgástér is növekszik a szolidaritási hozzájárulás mértékének, összegének csökkenése, illetőleg a költségvetési támogatások növekedése okán.

Mindezek jegyében javaslom a későbbiekben a tisztelt Országgyűlés részére a gazdaság újraindításáról szóló 2022-es költségvetésitörvény-javaslat elfogadását és az azzal összhangban készített, önök előtt lévő, 2022-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)