Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a földügyi szabályozás körében 11 törvény módosítására tesz javaslatot. Jelen felszólalásomban röviden összefoglalom az egyes módosítások leglényegesebb tartalmát.

Napjaink kritikus kérdése a vizek, vízkészletek mint korlátozottan rendelkezésünkre álló természeti kincsek megóvása. Magyarországon jellemzően növekszik a vízhiányos és aszályos időszakok hossza és számossága, miközben a lehulló csapadék egyre inkább kiszámíthatatlanná és egyenetlenné válik. A vízkészlet és a termőföld védelme egyaránt alkotmányos védelmet élvez. A vízmegtartás kérdését ezért a termőföld mint korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrás kiemelt védelmére irányuló alkotmányos érdekből fakadó követelményekkel összhangban törvényi szinten szükséges rendezni.

A termőföld védelméről szóló törvény módosítása nyomán a termőföld más célú hasznosítása mentes lesz az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulása alól, ha a termőföldön természetes módon megjelenő víz olyan állandó vízborítottságot eredményez, amelynek megtartása vízgazdálkodási szempontból szükséges és indokolt. Ilyenkor a termőföld művelésiág-változásának bejelentésére irányadó szabályokat kell majd alkalmazni, amelynek eredményeként a gazdálkodó a földjén megjelenő belvizet döntése szerint megőrizheti, és azt a későbbiekben elvégzendő öntözés céljára visszatarthatja anélkül, hogy ezzel a földvédelmi szabályok ellen vétene. Emellett a módosítást követően nem fog időleges más célú hasznosításnak minősülni a földrészleten természetes módon megjelenő időszakos vízborítottság akkor sem, ha az a mezőgazdasági munkák elvégzésének akadályozásával jár, feltéve, hogy a vízzel való folyamatos borítottság időtartama nem haladja meg az egy évet, és az ingatlan-nyilvántartásban foktó jogi jelleggel az adott területet megjelölik.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításával lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerülhessenek azok az állami tulajdonú erdei épületek, amelyek sok évtizede, nemritkán akár évszázadok óta jelen vannak a földrészleten, azonban a ma hatályos eljárási szabályok által megkívánt dokumentációk már nem állnak a rendelkezésünkre, vagy soha nem is készültek, hiszen az építkezés idején a hatályos jogszabályok nem írták elő.

Szintén az erdőtörvény módosításához tartozik azon rendelkezés, amely szerint az állami vagyonnal való észszerű gazdálkodásra és a helyi gazdálkodói igényekre tekintettel a 10 hektár területnagyságot meg nem haladó, nem összefüggő, hanem foltszerű vagy vonalas erdősávok magánosítására lehetőséget adunk. Ezek a területek ugyanis tipikusan olyan kicsi gazdasági rendeltetésű facsoportok vagy mezővédő erdősávok, amelyek környezete magántulajdonban áll, a szomszédos gazdálkodók részéről vadkárelhárítási vagy más gazdálkodási okból igény mutatkozik a megszerzésükre, az állami erdőgazdaságok pedig az egybefüggő állami erdőterületektől való jelentős távolságuk miatt nem tudnak hatékonyan erdőgazdálkodni rajtuk.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával új hasznosítási módszert tervezünk bevezetni a természetvédelmi oltalom alatt álló legelő- és gyepterületek vonatkozásában. Az ilyen földekre a nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi kijelölés útján is köthet haszonbérleti szerződést a korábbi földhasználóval, ha az érintett területek legalább 80 százalékát korábban is ő használta, nem követett el szerződésszegést, nincs lejárt tartozása, nem állapították meg vele szemben a természetvédelmi szabályok megsértését, valamint a legeltetéses hasznosítást igénylő föld vonatkozásában rendelkezik a természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartást, -gondozást és ezzel a természetvédelmi kezelés ellátását is biztosítható legeltethető állatállománnyal. Az új szerződés 25 évre köthető, ugyanakkor a természetvédelmi jellegre tekintettel az általános szabályokhoz képest szigorúbb feltételekkel is megszüntethető.

A 10 hektár méret feletti földrészletek árverés útján való értékesítése során változnak az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályok annak érdekében, hogy a folyamat gyorsabb legyen. Ezért az árverés útján történő értékesítés során az elővásárlásra jogosult e jogát nem az adásvételi szerződés kifüggesztése során, hanem az árverésen történő részvétellel és a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat haladéktalanul történő megtételével gyakorolhatja.

A hegyközségekről szóló törvény módosítása a hegyközségi rendszer szakmaközi szervezetként történő működésének biztosítása érdekében szükséges, amely szerint a hegyközség területén legalább egy borászati üzemnek kell működnie, ennek hiányában ugyanis nem tudnak a tagok maguk közül borászati termelőt választani; abban az esetben, ha ez nem teljesül, akkor be kell olvadnia egy másik hegyközségbe.

A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak, melyben választott küldöttek képviselik az érdekeiket. A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amely a hegyközségi tanácsok egy szőlészeti és egy borászati szekciójába tartozó küldöttekből áll. A hegyközségi tanácsban és a HNT-ben a küldöttek a törvényben meghatározott szakmai támogató tevékenységet végeznek, és döntenek meghatározott ágazati kérdésekben. A törvényjavaslat módosítja a hegyközségi tanácsban és a HNT egy-egy szekciójában szavazati joggal rendelkező küldöttek szavazatának számítási módját. Az új számítási móddal a korábbiakkal ellentétben nem lehet majd az egyes küldöttek szavazatát beazonosítani, ezzel biztosítva a döntéshozatal befolyástól való mentességét. Változik a szavazatszámításnak az alapja. A küldöttet nem minden megkezdett 1 hektár alapján, hanem minden megkezdett 100 hektár után illeti meg egy szavazat, amelyet a döntéshozatalt megelőző borpiaci év utolsó napján a hegybírók által nyilvántartott területe alapján kell majd számítani.

A pandémia az elmúlt két évben hatással volt a hegyközségi szervezetek tisztújításaira is, ami jelentősen megnehezíti a szervezetek jelenlegi döntéshozatalait.

(9.10)

A módosítással egy egységes, ötéves választási rendszer kerül bevezetésre, ami jelentősen stabilizálja a hegyközségi tanácsok, a borrégiós hegyközségi tanácsok és a nemzeti tanács küldötti rendszerét, és ezáltal erősíti a képviseleti döntéshozatalon alapuló köztestületek szervezeti működését.

A hegyközségi szervezetek 2023-ban általános választásokat és tisztújításokat tartanak. A választások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében az átmeneti szabályok között meghatározásra kerülnek az egyes hegyközségi szervezeti szinteken zajló választások lehetséges időtartamai. A tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy a hegyközségi szervezetek 2022. június 1-je után megválasztott tisztségviselői, képviselői esetében a megbízatás időtartama a 2023-as általános hegyközségi választásokon mandátumot nyert tisztségviselőkkel, képviselőkkel azonos időtartamra szóljon.

A földforgalmi szabályok módosítása eredményeként egyrészt módosul a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd definíciója. Ha az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgya szőlőművelési ágban nyilvántartott föld, akkor az a természetes személy is helyben lakónak minősül, aki életvitelszerűen legalább három éve annak a hegyközségnek a működési területéhez tartozó borvidéki településen lakik, amely hegyközség működési területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik. A helyben lakó szomszéd státuszhoz pedig legalább egy éve fennálló szomszédság lesz szükséges.

A vásárlók és elővásárlók számára garanciális szabályként jelenik meg, hogy ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező földet hatályos vagy a szerződéskötés időpontjában még hatályba nem lépett földhasználati szerződés érinti, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást. Szintén garanciális rendelkezés, hogy a folyamatban lévő adásvétel tényének feljegyzése automatikussá válik.

A vételár arányosságának vizsgálatára vonatkozó szabályok módosulnak. Az erdőnek nem minősülő földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg 10 százalékot meghaladó mértékben a helyben kialakult és az inflációváltozással korrigált átlagos vételárat. Ezt meghaladó mértékben csak akkor lehetséges az eltérés, ha az érintett föld rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, mint a föld fekvése, a föld minősége, aranykorona-értéke, öntözhetősége, művelhetősége, közútról való megközelíthetősége, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket.

Az Alkotmánybíróság döntésére figyelemmel a törvény rendelkezései közé beépítésre kerül, hogy végrehajtási árverésen az vehet részt, akinek az életvitelszerű lakóhelye a legfeljebb húsz kilométeres távolságra vonatkozó feltételnek megfelel.

Szintén alkotmánybírósági döntésre visszavezethető okból került a javaslatba, hogy a volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre. Az előhaszonbérleti jog a volt haszonbérlőt ebben az esetben csak akkor illeti meg, ha az előhaszonbérleti jogát, amint a joggyakorlás akadálya megszűnik, haladéktalanul gyakorolja.

Az egyértelmű jogalkalmazás biztosítása érdekében került rögzítésre, hogy a földhasználati szerződések vonatkozásában a polgári törvénykönyv szerződésátruházásra vonatkozó szabályait nem lehet alkalmazni.

A szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, állami gazdaságnál az alkalmazottak földtulajdonhoz juttatása céljából kijelölt földalapok terhére történő földjuttatás során a részt vevő állami szervek mulasztása miatt kárt szenvedett személyek, illetve örököseik kompenzálásának lehetőségét teremti meg a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénynek a módosítása. A kárpótlási szabályok szerint a földalap-kijelölés során a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, állami gazdaságnál az alkalmazottak szövetkezeti tagonként 30 aranykorona, szövetkezeti és állami gazdasági alkalmazottak esetében 20 aranykorona értékű termőföldet kaphattak, de a kiadásra kerülő termőföldet a védett természeti területen kívül kell kijelölni.

Ha előfordult, hogy védett természeti terület került kiadásra a jogszabályi rendelkezések megsértésével, a jogszabálysértés utólag oly módon került rendezésre, hogy a földjuttatásban részesült személy tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásból törlésre került, azonban az ily módon kárt szenvedett személy más ingatlannal vagy pénzben történő kártalanítására nem került sor, ezen esetekben az államot terhelő mulasztás orvoslását eddig semmilyen jogszabály nem tette lehetővé, azonban alkotmányos követelmény az így kárt szenvedett személyek kompenzálásának lehetővé tétele.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény módosítása lehetővé teszi a felépítménnyel rendelkező zártkerti ingatlanok megosztását is abban az esetben, ha az teljes körű egyezséggel történik. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a megosztási eljárásra biztosított 90 napos határidő rövid, ezért azt a módosítás 120 napra növeli.

A végrehajtási joggal terhelt tulajdoni hányadok bekebelezési eljárását kívánja könnyíteni az a rendelkezés, amely szerint az ellenértéket ilyen esetben a végrehajtó felé kell teljesíteni, aki a követelésen felüli részt a tulajdonosnak kifizeti, illetve intézkedik a végrehajtási jog törléséről. Ha még nem került a becsérték megállapításra a végrehajtási eljárásban, akkor legalább az értékbecslési ajánlat szerinti összeget, jogerős becsérték esetén pedig az abban foglalt összeget kell mindenképpen megfizetni.

A gazdaságok átadásáról szóló törvény módosítása alapján a gazdaságátadó és -átvevő közötti együttműködési időszak alkalmazása esetén a gazdaság feletti tulajdonjog az együttműködés utolsó napján száll át a hatósági eljárásokban és a támogatáspolitikai eljárásokban történő jogutódlás érdekében, ezzel segítve az általános jogutódlás megvalósulását. Egyértelmű rendelkezés kell arról, hogy a hitelezők és a gazdaságátadó között fennálló szerződések az általános jogutódlás következtében a gazdaságátvevőre érvényesek, azokat módosítani közjegyzői okiratban nem szükséges, a módosításért külön díjat felszámolni nem lehet.

Szükséges továbbá a vagyoni értékű jogok átruházását is megjeleníteni a gazdaságátadási törvényben, figyelemmel arra, hogy a gazdaság részét képezik a vagyoni értékű jogok is. A módosítással egyértelművé válik, hogy a gazdaságátadó tulajdonában, de harmadik fél használatában álló földek használatát a gazdaságátadó értelemszerűen nem engedheti át a gazdaságátvevőnek. A gazdaságátvevő védelme és az ingatlan-nyilvántartás teljességének érdekében a gazdaságátadás tényének feljegyzése iránti kérelem nem opcionális lesz, hanem kötelezővé válik. A gazdaságra vonatkozó engedélyek módosítására irányuló kérelem benyújtása a szerződés hatósági jóváhagyása helyett a tulajdonjog átszállására vonatkozó hozzájárulás benyújtásával egyidejűleg történik meg annak érdekében, hogy az aktuális időpontban meglévő hatósági engedélyekre vonatkozzon, és a szerződés megkötésétől a teljesülésig tartó időszakban az engedélyekben bekövetkezett változás miatt ne váljon szükségessé a gazdaságátadási szerződés módosítása.

(9.20)

Végezetül az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló törvény módosítása pontosítja, hogy az állami területek közül nemzeti parki vagy állami erdészeti vagyonkezelésbe adott védett természeti területek nem használhatók fel a földjuttatással történő kompenzációra.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján láthatják, hogy a tárgyalt módosítások az érintett gazdák vagy vállalkozások számára segítséget nyújtanak a mindennapok során. Kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot vitassuk meg és annak az elfogadását majd támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)