Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Az oktatási rendszer az ismeretek, a tudás átadása és a tanulói kompetenciák fejlesztése mellett számos további funkciót lát el, feladata például minden oktatási intézménynek az esélyteremtés, hogy a gyermekeink a családi háttérben meglévő természetes különbségek ellenére a lehető legjobb oktatásban és nevelésben részesüljenek.

Ahhoz, hogy ez így legyen, különösen is fontos az oktatási rendszerünkben az óvodáztatás kérdésköre. Az óvodai szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az iskolakezdésre való hatékony és eredményes felkészítés kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés és az általános iskola első évei során ugyanis hatalmas mértékben fejlődnek azon személyes és szociális képességek és készségek, amelyek elősegítik a társas kapcsolatok kialakulásán keresztül a közösségbe való beilleszkedést, valamint megalapozzák a későbbi iskolai eredményességet.

Ezért is döntött úgy néhány évvel ezelőtt a kormány javaslatára az Országgyűlés, hogy a főszabály szerint a 2015-ös tanévtől már hároméves kortól kötelező óvodába járni, ezért erősítettük meg, hogy az óvoda feladata az iskolára való felkészítés, és ezért erősítette meg a hatéves kor betöltését követő tankötelezettség jogintézményét is a jogszabály azáltal, hogy országosan egységes központi feladatként határozta meg a tankötelezettség elhalasztására vonatkozó kérelmek kezelését, az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalát. Fontos ugyanakkor azt is leszögezni, hogy mindezen módosítások mellett is változatlanul megmaradt a lehetőség arra, hogy a szülő kérelmére indokolt esetben csak egy évvel később kerüljön iskolába a gyermek.

A fenti intézkedések indokoltságát és észszerűségét jól mutatja, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt az óvodába járók aránya Magyarországon, és meg is haladja az Európai Unió országainak átlagát, így a négyévesek körében is meghaladja már a 95 százalékot. Különösen nagy mértékben emelkedett a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai részvétele, ami azért is fontos, mert így korábban megkezdődhet az esetleges hiányosságok pótlása, minden gyermekre kiterjedhet az iskolára való felkészítés, az iskolakezdésre csökkenthetők a képzettségbeli, képességbeli különbségek, a rászoruló családok számára pedig óriási segítséget jelent a biztonságot, fokozatos fejlődést, jó minőségű étkezést biztosító óvodai közeg.

A három évig tartó óvodalátogatás eredményességét a 2019-es PIRLS-mérés nemzetközi eredményei is alátámasztják. Az Oktatási Hivatal erről szóló jelentése megállapítja, hogy globálisan a nemzetközi mérésben részt vevő negyedik osztályos tanulók 56 százaléka három évig, 17 százaléka két évig, 15 százaléka pedig egy évig vagy még kevesebb ideig járt kisgyermekkori nevelést biztosító intézménybe, a gyermekek 12 százaléka pedig egyáltalán nem vesz részt formális nevelési-oktatási programban az általános iskola megkezdése előtt. Ezek a nemzetközi átlageredmények azt igazolják, hogy az általános iskolát megelőző oktatási-nevelési programokban töltött idővel együtt a tanulók eredményessége is emelkedik. Matematikából 464, 483, 495, illetve 509; természettudományból 452, 472, 489, illetve 500 pontot értek el átlagosan az egyes csoportokba tartozó tanulók, tehát jelentős eredményességbeli különbség van azok között, akik jártak óvodába és akik nem jártak óvodába az iskola előtt. Tehát aki jót akar a gyerekeknek, aki gyerekközpontúnak tartja magát, annak nem azért kell küzdenie, hogy a gyerekeknek ne kelljen óvodába menniük, hanem ellenkezőleg, támogatnia kell a kormányt abban, hogy ezt a programot sikerre vigye.

Tisztelt Országgyűlés! Azért tartottam fontosnak ezt a rövid történeti áttekintést elmondani, mert a kormány önök előtt lévő, a köznevelést érintő egyes törvények módosítására vonatkozó javaslatának egyik legfontosabb célja, hogy eleget tegyünk az Alkotmánybíróság óvoda- és tankötelezettségi eljárásra vonatkozó döntésének, melyet a két évvel ezelőtt elfogadott szabályok kapcsán hozott.

Mivel sokan sokféleképpen interpretálták az elmúlt hónapokban a megszületett döntést, tegyük akkor most tisztába! Sem az alapvető jogok biztosa által megfogalmazottak, sem az Alkotmánybíróság határozata nem vitatta a jelenlegi eljárások célszerűségét, illetve alapvető, meghatározó elemeit, az alapesetben hároméves kortól fennálló óvodába járás kötelezettségét és a hatéves kortól létező tankötelezettséget, valamint azt sem, hogy a halasztásra vonatkozó kérelmek befogadását és elbírálását szükség esetén, természetesen a megfelelő szakértői kapacitások bevonása mellett a kormányhivatal, illetve az Oktatási Hivatal végezze. Meg kell itt jegyezzem, hogy ez a folyamat 2020-ban és ’21-ben is zökkenőmentesen zajlott, az idei eljárásban 16 500-an kérelmezték az iskolakezdés elhalasztását, az Oktatási Hivatal pedig alapos vizsgálatot követően az esetek közel 96 százalékában helyt is adott a szülői kérelmeknek.

Az Alkotmánybíróság arra vonatkozóan kérte törvényi szinten további garanciális elemek beépítését a szabályozásba, hogy abban az esetben is lehetségessé váljon a gyermek iskolakezdésének egy évvel történő elhalasztása, ha a szülő nem terjeszt elő kérelmet, illetve akkor is szülessen meg a jogerős döntés a nevelési év, illetőleg a tanév kezdetét megelőzően, ha a szülő a felmentést engedélyező szerv döntésével szemben közigazgatási pert kezdeményezett.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény önök előtt lévő módosítási javaslata az Alkotmánybíróság döntésének eleget téve biztosítja a tankötelezettség és óvodakötelezettség megkezdésére vonatkozó eljárások pontosítását, illetve lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezhesse a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, amennyiben az indokolt lenne, és a szülő nem járt el az ügyben.

A módosítás értelmében az eljárási határidők lerövidülnek. Az Oktatási Hivatal  mint felmentést engedélyező szerv  eljárása a korábbi 60 nap helyett 50 napos lesz, ezáltal még hamarabb megszülethet a döntés, míg az esetleges fellebbezést követő bírósági eljárás határideje 45 napról 30 napra csökken. Kivételesen indokolt esetben újabb kérelem alapján lehetővé válik az óvodakezdés halasztása annak az évnek az augusztus 31. napjáig is, amelyben a gyerek az ötödik életévét betölti. Azt is kimondjuk továbbá a törvényben, hogy a kérelméhez a szülő mellékelheti a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat, ezt egyébként az Oktatási Hivatal eljárása szerint eddig is megtehették és meg is tették, de álláspontom szerint ez a módosítás is biztosítja az Alkotmánybíróság által kért megfelelő garanciákat.

Tisztelt Országgyűlés! Amint említettem, a módosítási javaslat elsődlegesen az Alkotmánybíróság döntésére reflektálva született, ugyanakkor a jogalkotói szándékot is szem előtt tartva több, a köznevelés rendszerének hatékonyabb működését biztosító szabályozási elemet is tartalmaz. A törvénymódosítás fontos eleme, hogy a szakiskolai tanulók esetében is lehetővé válik a szakmai oktatásban vagy képzésben való részvétel szakképzési munkaszerződéssel duális képzőhelyeken, a munkáltatókat ezen intézménytípus tanulói után is megilletik majd a különféle kedvezmények.

Annak érdekében, hogy az 1-es típusú diabétesszel élő gyermeket nevelő családok terheit csökkentsük, a családokért felelős tárca nélküli miniszter javaslata alapján az óvoda és az iskola, ahogyan sok esetben már most is, részt vállal majd 14 éves életkorig az ilyen típusú betegséggel küzdő, óvodás- vagy általános iskolás korú gyermekek napközbeni ellátásában, így például a vércukorszint mérésében. A feladatellátásba bekapcsolódó dolgozók bevonására önkéntes alapon, előzetes felkészítést követően, külön többletjuttatás fejében kerül sor.

A törvényjavaslat tartalmazza az önálló köznevelési honvédkollégiumok létesítésére vonatkozó szabályokat. Ebben az esetben a korábban már alkalmazott szabályok törvénybe történő visszaemeléséről van szó, az érintett rendelkezések lehetővé teszik, hogy a tanulók számára sajátos honvédelmi nevelési szempontokat, szabályokat és kötelezettségeket írjanak elő ezekben a kollégiumokban, illetve hogy a nevelő-oktató munka pedagógus-munkakörben, de szolgálati jogviszonyban is ellátható legyen. Az alapvető jogok biztosa észrevétele nyomán garanciális elemként az is kimondásra kerül, hogy ezek a speciális szempontok és előírások nem lehetnek ellentétesek a nemzeti köznevelésről szóló törvényben rögzített azon alapelvvel, miszerint a tanuló természetesen nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek.

A köznevelés egyik ritkán fókuszba kerülő szegmense a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátása, annak ellenére, hogy több mint ötszáz köznevelési intézmény végez jelenleg is ilyen tevékenységet.

(13.40)

A hétköznapi nyelven kórház-pedagógia névvel illetett tevékenység jogi státusza harmonizációt igényel. A tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátása tárgykörben létrehozott munkacsoport két éve kezdte meg működését, eddig hét alkalommal tartott ülést, több közben elkészült munkaanyag feldolgozásával, időközben kiegészülve az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának képviselőjével is. A törvényjavaslat részeként szabályozni javasoljuk ezen tevékenység fogalmát és működését, ami a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátását teszi még hatékonyabbá, ezzel is támogatva az érintett tanulókat tanulmányaik folytatásában.

Az óvodai jogviszony kezdete korábban nem volt jogszabályban rögzítve, ami egyes esetekben értelmezési nehézségeket okozott. Ezért az iskolai jogviszony létrejöttéhez hasonló módon rögzítésre kerül a törvényben az óvodai jogviszony létrejötte, illeszkedve a 3 éves kortól főszabály szerint létező, az óvodai nevelésben való részvételre való kötelezettséghez.

Ugyancsak a gyakorlati tapasztalatok alapján az esetlegesen külföldre távozó gyermekek miatt kezdeményeztük az óvodai jogviszony szüneteltetésére lehetőséget adó szabályok megteremtését. Ez alapján biztosítottá válik a korábban külföldre távozott és az óvodakötelezettségük alatt visszatérő gyermekek számára, hogy a már élő OM-azonosítókkal folytathassák a hazai óvodai nevelést. A módosítás célja, hogy a köznevelési intézményrendszerben biztosított legyen a jogviszony nyomon követésének feltételrendszere.

Az ingyenes tankönyvellátás a kormány köznevelés-politikájának egyik kiemelt pillére. Annak érdekében, hogy a tankönyvellátás mint állami közfeladat egész folyamata a lehető legkönnyebben tudjon megvalósulni, a takarékos és zavartalan tankönyvellátás biztosítása érdekében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a későbbiekben is kijelölje a tankönyvellátási, -előállítási feladatokban közreműködő szervezetet, fokozva ezzel az ellátásbiztonságot.

A koronavírus-járvány is rámutatott arra, hogy mennyire fontos a pedagógusok megfelelő módszertani felkészültsége, a naprakész és gyakorlatban használható tudás biztosítása. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása a tanárképzés megerősítését, a köznevelési és a felsőoktatási szakterület szorosabb együttműködését szolgálja. A javaslat értelmében a kancellárok helyett a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálják majd a pedagógus-továbbképzéseket is, az érintett főigazgatók megbízásakor pedig a köznevelési intézményben szerzett vezetői tapasztalatot is figyelembe lehet majd venni. A módosítás célja annak biztosítása, hogy a jövőben a tanárképző központok főigazgatójaként ne csak a tudományos pályán mozgó személyek, hanem a legalább 4 éves intézményvezetői tapasztalattal rendelkező köznevelési szakemberek is kinevezhetők legyenek.

A felsőoktatási törvény jelenleg a kancellárok feladataként nevesíti a pedagógus-továbbképzések koordinációját. Mivel az alapítványi fenntartásba kerülő, modellváltó egyetemek esetén az irányítási modell eltérő, a módosítás révén ezt a feladatot a tanárképzési központ főigazgatója látja majd el a jövőben. Ez a módosítás biztosítja a pedagógusképzés és a pedagógus-továbbképzés magas szakmai színvonalának és egymásra épülésének fenntartását.

Az előbbiekben említetteken túl még két törvényt érint a most benyújtott javaslat. Az egységes elektronikus kártyakibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvényre vonatkozó módosítás célja a dereguláció és az egyszerűsítés a pedagógusigazolvány kiállításával kapcsolatban. Álláspontunk szerint az elmúlt évek gyakorlata alapján indokolt az igazolvány kivétele a nemzeti egységes kártyarendszer hatálya alól.

Az oktatási nyilvántartásról szóló törvény részeként újabb adatkezelési felhatalmazások megállapítása vált szükségessé a különböző kedvezmények minél egyszerűbb igénybevétele érdekében. Így a Magyar Államkincstárnak a finanszírozás jogszerű igénybevételének ellenőrzése során szükséges a hozzáférése beazonosítható módon azon pedagógusok adataihoz, akik a sikeres pedagógusminősítési eljárás következtében a következő év január 1-jétől magasabb fokozatba sorolódnak. A Nemzeti Pedagógus Kar négyévenkénti tisztújító választása során szükséges a választásban jogosult részt vevők ellenőrzése olyan módon, hogy a választó által megadott munkahelyre vonatkozó adatokat összevethessék az alkalmazotti nyilvántartás adataival, ezzel biztosítva, hogy a választásban az arra jogosultak vehessenek részt.

A „Tiszta szoftver” program jogszerű igénybevétele érdekében pedig a GDPR-rendeletre figyelemmel szabályozni szükséges a személyes adatok továbbításának lehetőségét. A módosítás eredményeképpen a nemzeti köznevelési portál és a tankönyvkatalógus igénybevételekor is többletszolgáltatások lehetnek elérhetők a megfelelő azonosítást követően. A minősítések és a tanfelügyeletek megfelelő lebonyolításához ugyancsak szükség van a szakértői képzések adatainak továbbítására is, mivel ennek sikeres elvégzése alapján lehet szakértő a minősítési és tanfelügyeleti eljárásokban a pedagógus.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy az előzőekben bemutatott javaslatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a tankötelezettségi, óvodakötelezettségi eljárások az újabb garanciális elemek révén még hatékonyabbá váljanak, a családok terhei csökkenjenek, szélesedjenek a gyermekeket, tanulókat megillető jogosultságok, és összességében a köznevelés rendsze-rének működése még eredményesebbé váljon. Ennek érdekében kérem a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)