Készült: 2024.04.29.12:12:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

82. ülésnap (2019.07.08.), 293. felszólalás
Felszólaló Izer Norbert
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 5:43


Felszólalások:  Előző  293  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A vita során 15 képviselői indítvány került benyújtásra, mindegyik az LMP képviselőcsoportja által. Az LMP képviselőcsoportja most már sokadszorra vette elő a sávos személyijövedelemadó-rendszer visszaállítására vonatkozó javaslatát, viszont ezúttal nem aktualizálták a benne szereplő számokat, még egy korábbi minimálbérszámra hivatkoztak. Úgyhogy úgy látjuk, hogy itt egy kicsit több előkészületet igényelt volna a törvényjavaslathoz a módosítók benyújtása. A javaslatot természetesen továbbra sem tudjuk támogatni, mivel az alapvető ellentmondásban van a kormány adópolitikájának a fő irányával: a gyermekeket vállaló és nevelő családokat támogató elemekkel kombinált arányos, egykulcsos adóztatás fenntartásával. Továbbra is szilárdan hisszük, hogy helyes úton járunk, amikor az adóztatás súlypontját egyre inkább a fogyasztást terhelő adókra helyezzük át, és törekszünk a jövedelmeket terhelő adók és elvonások mértékének folyamatos csökkentésére.

Szintén nem egyeztethető össze a kormány politikájával a nyugdíjjárulék-plafon visszaállítását kezdeményező javaslat. Ez gyakorlatilag a degresszív járulékoltatás újrabevezetésével járna, ami növelné az adminisztrációs terheket, ugyanakkor nemcsak a nyugdíjkassza bevételeit csökkentené, hanem az érintett személyek későbbi nyugdíjának az összegét is kedvezőtlen irányba terelné.

Nem tudjuk támogatni a Magyarországon székhelyet létesítő nemzetközi sportszervezetek munkavállalói számára biztosítandó lehetőség, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerinti adózás választását lehetővé tevő szabályozás elhagyását sem. Az egyes nemzetközi sportszervezetek Magyarországra településének elősegítéséhez jelentős gazdasági érdek fűződik, a javasolt módosítással az állam kizárólag olyan közterhek részéről mondana le, amelyek egyébként meg sem keletkeznének, ha az adott sportszervezet nem telepedne le Magyarországon. Az intézkedés a költségvetés számára hasznot hoz, hiszen várhatóan jelentősen bővülni fog a konferenciaturizmus is, és ez a munkavállalók után megfizetett közterhek mellett a vendégéjszakák számának növekedésével tovább javítja a magyar gazdaság teljesítményét.

A nemzetközi sportesemények megrendezéséhez kapcsolódó egyes juttatások adómentességének biztosítása pedig nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségünk, így azok törvénybe iktatásától sem tudunk eltekinteni.

Továbbá nem voltak támogathatók az olyan javaslatok sem az LMP képviselőcsoportja részéről, amelyek olyan törvények módosítására irányultak, amelyeket a benyújtott törvényjavaslat nem is tartalmazott, így a zajterhelési díj bevezetésére vonatkozó javaslat mellett a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény egyes rendelkezéseinek a módosítását sem tudtuk támogatni.

Nem állt módunkban támogatni azt az LMP-s indítványt sem, amely az állami tulajdonú ingatlant használó, jellemzően nonprofit szervezetek helyi építmény- és telekadó-mentességének kiterjesztését hagyta volna el, mert a mentesség éppen az adott szervezet közcélú tevékenységét segíti.

Szintúgy elvetettük a turizmusfejlesztési hozzájárulás kibővítésének elhagyására vonatkozó javaslatot, tekintve, hogy a hozzájárulás a turizmus fejlesztésének dedikált forrásául szolgál, ami pedig kiemelt gazdaságpolitikai cél.

Az LMP szintén javasolta, hogy a társasági adóban két adómérték kerüljön bevezetésre: 500 millió forintig egy 9 százalékos adókulcs, afelett pedig egy 20 százalékos adókulcs. Az egykulcsos társaságiadó-rendszer Magyarország versenyképességének a záloga, amely a beruházások támogatására vonatkozó intézkedésekkel együtt érvényesülve tud kedvező hatást kifejteni. A kormány adópolitikai célkitűzése világos: a forgalmi, fogyasztási típusú adók szerepét növelni, míg a jövedelmeket terhelő adók szerepét csökkenteni kell. Ezzel a céllal az említett javaslat nincs összhangban, ezért azt nem tudtuk támogatni.

A Gazdasági bizottság és a Törvényalkotási bizottság által támogatott javaslatok közül a személyi jövedelemadót érintő indítványok a jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaznak. A helyi iparűzési adót érintően a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozó 2019-ben kezdődő üzleti évére vonatkozóan is fenntartotta a hatályos szabályok szerinti iparűzésiadóelőleg-kiegészítési kötelezettséget. Az önkormányzatok likviditási érdekeire tekintettel a kormány támogatta ezt a javaslatot.

Továbbá támogattuk azt az indítványt is, amely arról szólt, hogy 2020. január 1-jétől a vállalkozók székhelye és az általuk bejelentett telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz ne a törvényjavaslatban foglalt kétheti, hanem napi gyakorisággal jussanak el a bejelentési, bejelentkezési és változásbejelentési adatok. Ez hatékonyabb, naprakész adóigazgatási munkát és nyilvántartásokat eredményez az önkormányzati adóhatóságnál.

A Gazdasági bizottság által támogatott módosító indítvány szerint a fejlesztési adókedvezmény esetében a jelenértéken legalább 3 milliárd, illetve kedvezményezett települési önkormányzat területén legalább 1 milliárd forint értékű beruházások, továbbá a kis-, illetve középvállalkozások beruházásai esetén a létszám növelésére vonatkozó kötelezettség helyett a létszám tartását kell a vállalkozásoknak teljesíteniük, tekintetbe véve a munkaerőpiaci helyzetet. E kötelezettség arra vonatkozik, hogy négy adóévig az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem csökkenhet a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított átlagos állományi létszám alá.

Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlésével összefüggésben a havi, negyedéves adóelőleg kedvezményezett célra történő felajánlásának értékhatára az adóelőleg összegének 50 százalékáról 80 százalékra emelkedik. E módosításra azért van szükség, hogy a támogatások időbeli ütemezése a jelenleginél kiegyensúlyozottabban történhessen meg.

A Gazdasági bizottság által támogatott módosító indítvány a társasági adót érintően mindezek mellett a csoportos társaságiadó-alanyokat, illetve a vagyonkezelő alapítványokat érintően tesz pontosító javaslatokat.

Az elhangzottak fényében kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogatásukkal segítsék a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  293  Következő    Ülésnap adatai