Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Korábbi hozzászólásomban igyekeztem megvilágítani, hogy itt egy módosításról van szó, egy jogszabály-módosításról, és hogyha jól értettem valamennyi hozzászólást, és hogyha jól értékelem  és ezt megengedik nekem, hogy egyfajta értékelő tevékenységet végezzek el , akkor azt mondhatnám, hogy valójában a jogszabálynak ez a típusú módosítása, kiegészítése jobbá tette a korábbi szabályozást. Az, hogy mondjuk, az MSZP részéről hozzáfűznek politikai kommentárokat, vagy hogy hozzáfűznek ide nem tartozó tényállásokat, idefűznek politikai megfontolásokat, az nem újdonság, de az nem érinti azt a munkánkat  itt a törvényhozásban ülünk , hogy törvényeket alkossunk, és a törvényeket, hogyha lehetőségünk van rá, akkor jobbá tegyük. Minden más szempont úgymond fölösleges, vagy minden más szempont, amely ezen túlmenő, valójában meghaladja a törvényhozói munkát.

Ezért is emlékeztünk meg vagy ezért is emlékeztem meg egy meghatározott súllyal Montesquieu-ről és Arisztotelészről is  és akkor Platónról még nem is beszéltünk, a jó állam fogalmáról , mert valóban, ebben a vitában is kikerekedett, hogy milyen fontos kérdés a jogkörök kérdése, milyen fontosak a hatásköri kérdések. Tehát amikor törvényhozásról beszélünk vagy törvényhozási kérdésről, akkor számunkra a törvényalkotás a feladat. Amikor pedig a hozzászólásokból az derül ki, hogy mondjuk, egy adott bíró milyen tevékenységet folytat, vagy egy bíró kinevezése ügyében ki hogyan járt el, akkor tulajdonképpen a saját hatáskörünket meghaladjuk, a hatáskörünkkel nem élünk, és mások hatáskörébe tartozó ügyekben foglalunk állást. Én ezt valójában egy tilalmazott tevékenységnek tartom, és a hatalommegosztás elvéből pont az következik, hogy mi itt a törvényhozáson belül lefolytatjuk a vitáinkat, nagyon helyesen, és szerintem senki nem tagadja azt, hogy a törvényhozásban lefolytatott vita szükségszerű eleme a demokráciának, szükségszerű eleme annak is, hogy például a jog fejlődjön, hogy a törvényeink jobbá váljanak, és a jogfejlődéshez a magunk eszközeivel hozzájáruljunk. Az sem kérdéses, hogy a végrehajtó hatalomban, ami tőlünk elkülönül, ott is vannak viták, és az is fejleszti a kormányzati tevékenységet. És a felett se hunyjunk szemet, hogy egyébként a bírói hatalomban is vagy a bírói igazságszolgáltatási hatalomban  hogy a klasszikusokat idézzem , ott is vannak viták, és azokat a vitákat is le kell folytatni.

Tehát ami az igazságszolgáltatáson belül elvégzendő munka, például integritási szabályozóknak a megfelelősége, az egyes bírák kinevezése, maga az igazságszolgáltatás hatékonysága, az ítélkezésnek a helyessége, a jogszabályok értelmezése, az az igazságszolgáltatás keretében lefolytatandó vita. Itt, amikor egy jogszabály módosításáról van szó, és ahhoz olyan elemeket fűzünk, ami valójában nem a mi hatáskörünk, akkor valahol tényleg megsértjük a hatalommegosztás elvét. Ezért ajánlom képviselőtársaim figyelmébe, hogy szerintem az egy jogkövető magatartás és az egy demokratikus alapelv, hogy abban a körben folytassuk le a vitát, amely valóban a törvényhozás épületébe való, és a törvényhozással áll összefüggésben. Sajnos nem ez az első és egyetlen példa, hogy egy törvény kapcsán egész másról beszélnek, ez számomra egyébként azt is jelenti  ne értsék félre, de a kritika szándékát nem tudom nélkülözni , hogy valójában ezek szerint nincs téma.

Ha pedig visszatérünk arra a kérdésre, bár én ezt nem szeretném külön nevesíteni, Varga-Damm Andrea képviselőtársunk említette, hogy vajon miért nem az Igazságügyi Minisztérium részéről érkezett egy ilyen előterjesztés, erre csak azt tudom mondani, hogy szerintem a legnemesebb hagyományokat követjük akkor (Közbeszólások és derültség az ellenzék soraiban.), amikor a képviselő törvényhozási vagy törvényalkotási szándékkal lép ebbe az épületbe, és előterjeszt egy ilyet. Tehát azt gondolom, hogy ez szép hagyomány, és egyáltalán nem feltétel az, hogy az Igazságügyi Minisztérium terjesszen elő egy ilyen törvényjavaslatot. Tehát ezt egy természetes képviselői magatartásnak tartom, és azt is természetesnek tartanám, hogy mondjuk, bármely más észrevétel kapcsán, ami egyébként itt elhangzott, venné magának a fáradságot valamelyik ellenzéki képviselő, és mondjuk, törvényjavaslattal élne, és esetleg azt írásba foglalná. Ez bizonyos munkát jelent, az kétségtelen, sokkal nehezebb munkát végezni, mint kritizálni, de ez kétségtelenül egy munka. (Dr. Staudt Gábor: Párszor már megtörtént! Párszol megtörtént, István!  Arató Gergely közbeszól.)

Staudt Gábor képviselőtársamnak pedig azt mondanám  a munkajog világából vett egy példát, és csak jelzem, hogy a bírói jogállások és a bírói kinevezések egy szigorúbb rendszert követnek, és ezért is mondom , hogy bizonyára arra gondol, bizonyára arra gondolt, hogy a vezető tisztségviselők esetében például nincsen indokolási kötelezettség, amikor munkaviszony megszüntetéséről van szó gazdasági társaságok esetében. Tehát ügyvédi munkát említett, ott egészen biztosan nem tud nyertes pert lefolytatni ott, ahol nem kell indoklási kötelezettséggel felmenteni egy vezető tisztségviselőt, ott valószínűleg ez nem tartozna a nyertes perek közé.

(19.10)

Összefoglalóan azt szeretném mindenki számára, minden tisztelt képviselőtársam figyelmébe ajánlani, hogy ez a jogszabály a jogalkotási tevékenységünk, a jogszabályok helyesebbé tétele és kiegészítése körében végzett munka, és azt nem szeretném, hogyha efölé emelkednénk vagy mást hozzáfűznénk ehhez, mint az eredeti szándék. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)