Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat egy technikai pont, amely támogatható, tehát ezzel nincsen probléma, de, államtitkár úr, amikor én ezt elolvastam és átgondoltam, hogy ez egy apró, támogatható technikai, jogértelmezési pont, akkor egy kicsit úgy tűnt nekem, mintha csak ez lenne a probléma a bírósági törvényekkel, és hogy egyébként minden rendben lenne az igazságszolgáltatás háza táján. Ez nyilvánvalóan nincs így, és azt kell mondjam, hogy szeretnék egy olyan országban élni, ahol minden vitát lefolytattunk, minden problémát megoldottunk, az ellenzék részéről nem merül már fel több módosítandó javaslat, hanem csak egy-két technikai, a kinevezési gyakorlat, illetve a kirendelt, éppen tényleges bírói tevékenységet el nem látó bíráknak, ha lejár, megszűnik ez a jogviszonya, akkor hogy lehet őket visszahelyezni a pozíciójukba. Ez lenne a normális állapot.

(18.00)

Az előttem szóló fideszes képviselőtársaim, talán Bajkai képviselőtársam indult jó messziről ilyen görög példákkal. Nem is értettem egyébként, hogy ehhez a technikai javaslathoz ez hogyan társult, hogyan függött össze vele. De engedjék meg, hogy én arról beszéljek néhány gondolatot, amit mindenképpen módosítani kellene, vagy a kormánynak valamilyen módon elő kellett volna állni a megoldási javaslattal, mert bizony ma a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás függetlensége nap mint nap csorbát szenved, és ezt a csorbát a kormányzatnak, akár a parlamentnek a jogalkotó tevékenysége nélkül nem lehet kiküszöbölni.

Sajnos, most már ott tartunk, hogy azt kell gondolnom, illetve meggyőződésem, hogy egy kicsit erősebben fogalmazzak, hogy ez egy olyan tudatos jogalkotási munka része volt, hogy ezeket a kiskapukat meghagyták a mindenkori OBH-elnök, jelen esetben Handó Tünde részére. Ma ott tartunk, hogy a bíróságok egyszemélyi vezetője, aki bár adminisztratív vezető, igazgatási vezető, de sok esetben a legjelentősebben felelős azért, hogy a törvények sok esetben nem megfelelően kerülnek betartásra, betartatásra, és ez felveti azokat az aggályokat, hogy a bírói függetlenség bizony sérülhet.

Egyébként ezt most már nem csak mi mondjuk, mert amikor az ezt megalapozó törvényeket 2011-ben elfogadta az Országgyűlés, felmerült, hogy ezeket a kiskapukat visszaélésre lehet majd használni. Természetesen akkor ezt a Fidesz-KDNP-többség tagadta. De ahogy lenni szokott, amely kiskapuk kinyitásra kerülnek, azon át is mennek, sőt nemcsak hogy a kiskapukon mennek át, hanem azt kifeszítve elefántként a kiskaput egy jó nagy kapuvá terebélyesítik, és tulajdonképpen a falat is áttörik ezen támadóponton keresztül.

Mire is gondolok? Némileg ugyan módosítva lettek azok a törvények, amelyek a bírósági vezetők, illetve a bírák kinevezésére vonatkoznak, de jelen pillanatban van egy olyan helyzet, hogy az OBH-elnöknek, Handó Tündének nincs főnöke, gyakorlatilag bármit megtehet, gyakorlatilag a törvényektől önhatalmúlag eltérhet, és nincs senki, aki ez ellen szót emelne, vagy lehet, hogy szót emel, de hatása egy nagy kerek nulla.

Hallhattuk a kormányzat részéről, hogy az Országos Bírói Tanács az a szerv, amely erre jogosult, hogy ellenőrizze Handó Tündét. Nos, ez csak addig volt így, vagy a kormányzati szólamokat csak addig hallhattuk így, ameddig az Országos Bírói Tanács határozatában ki nem mondta, hogy Handó Tünde kinevezési gyakorlata nem felel meg a magyar jogszabályoknak. Illetőleg emlékezhetünk arra is, hogy az Alkotmánybíróság az integritási szabályzattal kapcsolatosan bizonyos pontokat megsemmisített, Handó Tünde szabályzatáról beszélünk, amely egy szabályzatban olyan korlátozásokat vezetett volna be egyrészt a bírák magánéleti tevékenységére és a hivatali viselkedésére vonatkozólag, amely alkotmányos követelményeknek nem felelt meg.

Szerintem minden jogállamban, hogyha egy bírósági vezető szabályzatának akár csak néhány pontját ilyen módon az Alkotmánybíróság megsemmisíti, az a minimum, hogy nemcsak hogy felajánlja a lemondását, hanem le is mond a tisztségéből. Ez nemhogy nem történt meg, hanem a kormányzat sem reagált erre a helyzetre, hozzáteszem, úgy, hogy azért az Alkotmánybíróság nem vádolható azzal, hogy  hogy mondjam  a tagjai tekintetében ne lennének néhol átfedések a fideszes érdekek és a tagok által megfogalmazott vélemények között. Arról nem is beszélve, hogy teljesen egyértelmű helyzetekben is úgy tűnik, hogy amikor el kellene kaszálni törvényeket, inkább nem dönt az Alkotmánybíróság. De most nem is az Alkotmánybíróságról szeretnék beszélni. Még ez az összetételű testület sem tudta felvállalni, hogy ne semmisítse meg az integritási szabályzatot.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt is látnunk kellett, hogy egyes bírók azon túl, hogy az Alkotmánybírósághoz fordultak, és ott részben sikert is értek el, Strasbourghoz is kénytelenek voltak fordulni ezen kinevezési gyakorlattal szemben, ha már a kormány nem tett semmit. És megtörtént az a roppant furcsa eset, bár minden tiszteletem az elsőfokú bíróságé, amely meghozta ezt az ítéletet, hogy bíróság által is kimondásra került, hogy Handó Tünde kinevezési gyakorlata az egyes, nem csak a vezetői, az egyes bírói álláshelyek tekintetében is törvénysértő volt.

Az történik ugyanis, hogy miután egy pályázat kiírásra kerül, azt el kellene bírálni, és annak megvannak a különböző, a bírói fórumon belüli véleményezési fórumai, Handó Tündének annyi lenne a lehetősége, hogy kinevezi az adott pályázót, vagy a rangsortól eltérésre engedélyt kér az Országos Bírói Tanácstól. Ezt sok esetben nem tette meg, hanem a harmadik eszközhöz folyamodott, ami a pályázat eredménytelenné nyilvánítását illeti. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy több kiváló pályázó volt, hogyha mondjuk, nem indult olyan pályázó, vagy nem az végzett az élen, akit az OBH mindenkori elnöke ki szeretne nevezni, visszadobja az egész pályázatot, és újra el kell indítani. Újra lefut, és ha kétszer eredménytelenné van nyilvánítva, akkor meg lehet azt tenni, hogy megbízással oda lehet tenni szinte bárkit. El tudják képzelni, hogy ha megbízással már ott van néhány éve egy jelölt, hát azért az csak tud annyira hatással lenni a következő pályázatokra, hogy kvázi megtörnek a bíróság bírái, és őt jobb helyre rakják a következő pályázatban, és ezután akkor már ő rögtön kinevezhető. Ez az a gyakorlat, amit nemegyszer láthattunk. Ebben az esetben is egyébként indokolási kötelezettsége áll fenn az OBH elnökének.

De ennél tovább haladtak a dolgok. Tehát nem csak a bírósági vezetők esetében, ahol az eredménytelenné nyilvánításnak még egy kiskapuját, ahogy mondtam, nyitva hagyták, bár nem erre az esetkörre, de amikor valaki, mondjuk, a törvényszékről az ítélőtáblára jelentkezik, ki van írva egy pályázat, ő azt megnyeri, akkor már jóval szigorúbbak annak a lehetőségei, hogy az OBH elnöke ezt a pályázatot eredménytelenné nyilvánítsa. Nemcsak hogy indokolási kötelezettség kell, hanem munkaszervezési indokokra kell hivatkozni, hogy azt az álláshelyet már nem kell betölteni.

Mik történtek számos esetben? Például Vasvári Csaba bíró ügyében, aki ezt a munkajogi pert megindította, amit meg is nyert első fokon, az történt, hogy az ő pályázata első lett, Handó Tünde nem nevezte ki arra hivatkozással, hogy nem kell betölteni azt az álláshelyet, de ugyanazzal a mozdulattal kiírta az új pályázatot ugyanarra az álláshelyre, és ez kétszer megtörtént. Azt hiszem, ha a munka törvénykönyve alapján egy gazdasági társaságnál történne meg, hogy hamis indokkal… Itt ügyvédek is vannak, nemcsak az Országgyűlésben, a teremben is. Önök szerint, ha hamis indokkal valakit kirúgnak, hogy leépítés van a cégnél, de nemhogy leépítés nincs, hanem az ő helyére felvesznek mást, megnyerné azt a pert? Természetesen megnyerné.

Ami még a pikantériája a Vasvári Csaba-ügynek, hogy Handó Tünde most a legújabb sajtóhírek szerint a másodfokú eljárásban arra hivatkozással kérte az egész, azt hiszem, törvényszék vagy ítélőtábla…  nyilván az ügyben csak a sajtóhírek alapján tudtam tájékozódni, talán az egyik ítélőtáblán van az ügy, de a lényeg, hogy arra hivatkozással kérte az egész testület kizárását, hogy az elnöke kapcsán biztos elfogult az összes bíró, aki ott dolgozik.

Ez elég érdekes, mert ezen logika alapján beismerik azt, hogy egy bírósági vezető, mondjuk, egy törvényszéki, ítélőtáblai vagy járásbírósági vezető akkor ezek szerint az egész bíróságot elfogulttá teheti. Ez természetesen azért nincs így, vagy merem remélni, hogy még nincs így, de azért ezt a gondolkodást, ami jelen pillanatban megjelenik a Fidesz-KDNP-n keresztül, és továbbgyűrűződik a bíróságok irányába Handó Tünde tevékenységén át, ez a logika jellemzi.

Akkor már összeáll a kép, hogy miért akarnak önök mindenhova olyan bírósági vezetőket kinevezni, akik lojálisak, hiszen úgy gondolják, hogy így az egész bírósági rendszert tudják felügyelni, hogyha nem is egy-két év alatt, de most már eljutottunk oda, hogy 2012 óta ki lehet mondani, hogy ebben a ciklusban bizonyosan megtörténik a bíróságok bekebelezése, ha így mennek tovább a dolgok, ami nyilvánvalóan a magyar jogállamiságnak nem fog túlságosan a hasznára válni. Aztán, hogy milyen módon lehet ezt meggátolni, és merrefelé mennek tovább vagy merrefelé durvulnak a folyamatok, ezt még nem lehet tudni. Mi nyilvánvalóan itt az Országgyűlésben vagy a közvélemény felé meg tudjuk jeleníteni ezeket a problémákat, de hát elég kevés az eszközünk, még a nyilvánvaló jogsértések ellenére is.

(18.10)

Egyébként hozzáteszem  és ezt államtitkár úrral az interpellációkban is megpróbáltuk tisztázni, de ott rövidebb az időkeret, ezért részben sikertelenül , hogy az nem csak egy kívülről, a kormány és az Országgyűlés szempontjából egy kívülről nézendő probléma, hogyha az Országos Bírói Tanács, aki a csúcsszerve lenne, az ellenőrző szerve lenne Handó Tündének, gyakorlatilag nem tud működni. Mert szintén a sajtóból látható módon Handó Tünde megkérte  sajtóhíreket mondok megint csak  a hozzá hű vagy hozzá lojális tagokat, hogy mondjanak le a pozíciójukról, és ezáltal azt lehessen mondani, hogy működésképtelen az Országos Bírói Tanács, és nem tudja meghozni vagy meg sem tudja próbálni végrehajtani a hozott határozatokat. Ez teljes mértékben egy olyan patthelyzet, ami az igazságszolgáltatást aláássa.

Úgyhogy teendő lenne bőven. Jelen pillanatban Handó Tünde személye az, aki ezeket a jogokat gyakorolja, de a mindenkori OBH-elnökre igaz, tehát ha lejár a mandátuma Handó Tündének, akkor valószínűleg a következő kinevezett is ezt a gyakorlatot fogja továbbvinni. Kontroll nélkül nem működhet ilyen formában a bírói igazgatás, és ha Magyarország egy olyan ország lesz, ahol egy ember dönthet bírók, bírósági vezetők kinevezésében, és az, hogy ő áthágjae a jogszabályokat vagy nem, teljesen indifferens és szankcionálhatatlan lesz, akkor Magyarország nem lesz jogállam. És ott sem tartunk, vagy már ott sem tartunk, hogy a konkrét feltett kérdésekre a válaszokat megkapjuk. Ez az Igazságügyi bizottság jegyzőkönyveiből is kiolvasható. Vejkey Imre elnök is itt ül a teremben, tehát alá tudja támasztani, azt hiszem, amit mondok, hogy azon kicsi, csekély 7 percben, amit az egyes ellenzéki frakciók évente az Országos Bírósági Hivatal elnökének a számonkérésére vagy a kérdések feltevésére fordíthatnak, még azokra sem kaptunk konkrét válaszokat. Még az sem volt, hogy valamiféle válasszal megpróbálták volna kiszúrni a szemünket, hanem teljesen másról beszélt vagy nem a kérdésekre felelt az OBH elnöke. És ez egyébként megtörtént  megint csak az Országos Bírói Tanács hivatalos közleményére utalnék , ők pont ugyanezt mondták el, hogy a kérdéseikre még csak szakmai választ sem kaptak egyszer sem az OBH elnökétől.

És most tényleg csak jéghegy csúcsáról beszélünk, beszélek, mert itt számtalan dologgal ki lehetne ezt egészíteni. Ameddig ezeket nem rakjuk helyre, addig sajnos ne várjuk azt, hogy a demokratikus helyzetet bemutató, mondjuk, nemzetközi listákon Magyarország feljebb kerüljön. Azt kell mondjam, hogy ilyen helyzetben a közigazgatási bíróságok szempontjából sem hiszem, hogy egy olyan rendszer kerülhet kialakításra, ami előrelépést jelenthet. Ugye, az Alaptörvényben csak egy utalás van a közigazgatási bíróságok felállítására. Azt még nem tudjuk, hogy milyen módon kerül ez megvalósításra. Ezt lehetne jól csinálni, és lehet elég rosszul is, ahogy azt a jelen és általam ismertetett példák mutatják. Azt kérem, hogy legalább a közigazgatási bíróságoknál valamiféle önmérsékletet tanúsítson a kormány, és a jelen javaslat  amire mondtam, hogy támogatható  mellett azért ezeket a problémákat, amiket elmondtam, mielőbb próbálják meg kiküszöbölni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)