Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÁKOSSY BALÁZS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a vitában elhangzottakkal kapcsolatosan hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy az Orbán-kormány úgy vette át 2010-ben a költségvetést, hogy beavatkozás nélkül 7 százalék fölött alakult volna az államháztartás hiánya. A tűzoltó jellegű beavatkozás eredményeként viszont ez 4,3 százalékra csökkent. 2011-től kezdve minden évben 3 százalék alatt tartotta az akkori elvárások szerinti, uniós módszertan szerinti hiányt. 2012-ben a hiány 2,3 százalékot tett ki, 2013-ban pedig 2,4 százalékot, amely mindkét évben jobb volt az eredeti előirányzatnál.

Mint ahogyan azt már Tállai államtitkár úr az expozéban elhangzottak szerint ismertette és kiemelte, a 2013. évi költségvetési évet két folyamat határozta meg. Az év első felében Magyarország ellen még túlzottdeficit-eljárás folyt, ezért a kormány tavasszal ezen eljárás lezárása érdekében, noha nem értett egyet az Európai Bizottság makrogazdasági előrejelzéseivel, az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésekről döntött. Év közben azonban már világossá vált, hogy a gazdaság megindult növekedésének is köszönhetően ezen intézkedések túlzottnak bizonyultak, így sor kerülhetett több területen a szükséges többletforrások biztosítására.

2013-ban ennek alapján a kitűzött uniós módszertan szerinti 2,7 százalékos hiánycélnál az államháztartás egyenlege kedvezőbben alakult, a GDP 2,4 százalékát tette ki a hiány. A kormány elkötelezettsége az adósság csökkenése mellett is egyértelmű. 2010-től kezdődően folyamatosan csökkent az adósságmutató értéke. Úgy látszik, újra és újra elfelejtik a vitában felszólalók, hogy a kormány az EU-ban szinte egyedülálló módon csökkentette az adósságot az elmúlt években.

(18.20)

Magyarországon 2013-ban már harmadik éve csökkent az államadósság, ami az Unió 28 tagállamában Magyarországon kívül csak Lettországban valósult meg. Az államadósság alakulását mind az Európai Unió, mind pedig más nemzetközi szervezetek az Unióban kialakított módszertan szerint ítélik meg, így Magyarország esetében is a mostani, őszi EDP-jelentésben szereplő mutatót vizsgálja s értékeli az Unió Bizottsága. Ezen jelentés szerint a kormányzati szektor adóssága a GDP arányában 2010-ben 80,9 százalékot tett ki, majd ezt követően fokozatosan csökkent, és 2013-ban már csak a GDP 77,3 százalékát mutatta.

Ami az adóbevételek arányát illeti, szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy mind pénzforgalomban, mind pedig az uniós módszertan szerint az államháztartás adó- és adójellegű bevételeinek aránya a 2010. év előtti arányokhoz képest minden évben alacsonyabb értéket mutatott. A mostani kormánynak köszönhetően a 2007-2009-es évekhez képest a költségvetés adóbevételei csökkentek, 2012-re az előző kormány idejére jellemző, a GDP arányában 40 százalék körüli szintről 38 százalékra. Csak néhány példán keresztül: a pénzforgalomban 2007-ben a GDP arányában 39,3 százalék, 2008-ban 39,7 százalék, 2009-ben pedig a GDP 39,1 százaléka volt az adójellegű bevételek aránya az államháztartáson belül. Ezzel szemben 2011-ben 35,7 százalék, 2012-ben 38,4, 2013-ban pedig szintén 38,4 százalék volt ez az arány. Ezek alapján én nem mondanám, hogy az adóterhelés értéke növekvő tendenciákat mutatott volna az Orbán-kormány idején bármikor. Ki kell emelni továbbá azt is, hogy mindezt a kedvezőtlen külgazdasági körülmények ellenére sikerült elérni, azzal, hogy a terheket a kormány megosztotta, azaz a monopolhelyzetű vállalatokat és ágazatokat bevonta a közterhek viselésébe.

Az elmúlt években az adórendszer jelentős átalakuláson ment át, melynek keretében áthelyeződött a hangsúly a munkát terhelő adókról a fogyasztási adókra. Ennek kapcsán a munkát fokozódó adóteherrel büntető, egyúttal adóelkerülésre ösztönző korábbi személyi jövedelemadó-rendszer helyett bevezetésre került a 16 százalékos, tisztán egykulcsos, arányos személyi jövedelemadó és családi adókedvezmény rendszere. A családok egyik legnagyobb kiadási tételét jelentő rezsiterhek csökkentek, és ez a csökkenés idén is folytatódott. A nyugdíjak megőrizték értéküket, sőt 2013-ban már nőtt is reálnagyságuk. A kormány a rendkívül nehéz körülmények között is teremtett lehetőséget az otthonteremtés rendszerének kibővítésére és a bajba jutott devizahiteles családok megmentésére. Elindult a pedagógus-életpálya, mindezek mellett sor kerülhetett az egészségügyi dolgozók béremelésére. Végezetül jelentős mértékben kibővült a reménytelen helyzetben élőket a munka világába integráló közmunkaprogram is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.