Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyetemek jövője Magyarország jövője, ezért a következő évek egyik legfontosabb nemzetépítési programja az egyetemeink megújítása.

Jól tudjuk, hazánk versenyképességét nagyban befolyásolja az, hogyan és milyen eszközökkel tudunk reagálni az egyre gyorsabban megjelenő digitális és globális kihívásokra. Ennek a szinte vérre menő versenynek az lesz a nyertese, aki a legkorszerűbb és a gyakorlatban is legjobban hasznosítható tudást adja át a következő generációknak.

A minőségi tudás megszerzéséért folytatott versenyben csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek egyetemei képesek megfelelő választ adni az átalakuló világrend kihívásaira. Magyarország is annyira lesz sikeres, amennyire a magyar fiatalok sikeresek. Ezért a tudásba befektetni, beruházni nemcsak lehetőség, hanem erkölcsi kötelezettségünk is, ezért kérjük az Országgyűlés minden tagjának a támogatását a Ház előtt lévő törvényjavaslatokhoz.

Tisztelt Országgyűlés! A versenyképesség növelésére eddig is történtek már próbálkozások, örülhetünk bőven sikereknek is. Vannak világszinten teljesítő intézményeink, tanszékeink, látunk itthon is jó kezdeményezéseket az üzleti és az egyetemi világ összekötésére.

De azt is mindannyian jól tudjuk, hogy ráfér a valódi fokozatváltás a magyar felsőoktatásra, mert mondjuk ki, létezik a teljesítmény-visszatartás, a középszernek a hatása is, amelyek minden változásnak ellenállnak. Vannak olyanok a felsőoktatásban, akik ellenérdekeltek abban, hogy bármi is változzon. Szerencsére a modellváltó intézmények vezetőiben, vezető testületeiben egyértelmű az ambíció, ők változást akarnak, még ha vannak a saját intézményeikben  szerencsére apró kisebbségben  olyanok is, akiknek jó, amiben éppen vannak.

Persze, a változásban mindig van bizonytalanság, ezt megértjük. De ha nem tudnak nyitottabban működni ezek az intézmények, nem tudják jól felhasználni a soha nem látott mértékű fejlesztési forrásokat, akkor nem lesznek versenyképesek. Ha nincs modellváltás, akkor a fejlesztési támogatások ugyanúgy a megkövült struktúrákba kerülhetnek, mint korábban. Ismerjük mindannyian a bibliai példázatot: és senki sem tölti az újbort régi tömlőkbe, hiszen az újbor szétszakítja a tömlőket, a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek, hanem az újbort új tömlőkbe kell tölteni. (Dr. Mellár Tamás: Itt nem igaz!)

(9.10)

Tisztelt Országgyűlés! Egy történelmi kihívás előtt állunk, lépnünk kell. A felsőoktatás működési rendszerének megváltoztatása, a magyar tudástőke színvonalának emelése nemzetstratégiai kérdés is, a jövő gazdasága múlik ezen. Nem lehetünk elégedettek a jelennel, újabb és újabb célokat kell kitűznünk, és egyre magasabbra kell tennünk a mércét. Úgy gondolom, ebben nincs és nem is lehet vita közöttünk.

A kormány kiemelt célja, hogy a magyar fiatalok versenyképes tudásra tegyenek szert a felsőoktatásban, jobb egyetemeken tanulva értékesebb diplomákat kapjanak, és sikeresebben állhassák meg a helyüket a munkaerőpiacon.

A Klebelsberg Kunó szellemiségében megszületett modellváltási program történelmi lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy a jövő nyertes nemzetei közé tartozzon azzal, hogy lehetőséget biztosít a fiatalok számára a korszerű tudás megszerzésére. A felsőoktatásban a hazai tudás, innováció, tehetség bázisán a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal hatékonyabban együttműködő intézményrendszer kialakítása a cél. A fordulatszámot váltó felsőoktatás lehet a magyar gazdaság egyik fő hajtóereje, egyetemeink a legjobbak lehetnek Közép-Európában és a legjobbak között lehetnek Európában, még erősebben bekapcsolódhatnak a világ akadémiai vérkeringésébe.

Az új finanszírozási forma előnye a rugalmasság, gyors reagálás a gazdaság igényeire. Mi nemcsak lépést akarunk tartani Krakkóval, Prágával, hanem jobbak is akarunk lenni. Ehhez versenyképesebbé kell válni, és meg kell újítani az egyetemi struktúrákat.

A klebelsbergi megújulást szolgálják a fejlesztési, az európai uniós fejlesztési források is, amelyeknek a felsőoktatásra eső része várhatóan 1500-2000 milliárd forint körül lesz. Ezzel egy soha nem látott méretű fejlesztési lehetőség előtt áll a magyar felsőoktatás.

Ráadásul úgy fejlesztjük a felsőoktatást, hogy ingyenes marad továbbra is a diákok számára. Amíg a baloldal tandíjat akart bevezetni, a nemzeti polgári kormány továbbra is biztosítja az állami ösztöndíjas képzést. Mi vagyont adunk az egyetemeknek, míg a baloldal PPP-konstrukciókkal adósította el őket.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném önöknek részletesebben is bemutatni a törvénycsomag javaslatait, hiszen komoly vita zajlik körülötte. Fontos, hogy tisztán lássunk, miért kérték az egyetemek vezetői, szenátusai, hogy új működési környezetben vághassanak neki a történelmi lehetőségnek.

Az egyik legtöbbször hangoztatott félelem a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban az autonómia elvesztése. De ez egy súlyos félreértés, más esetben tudatos félremagyarázás, hiszen az átalakítás nem csökkenti, hanem növeli az autonómiát. Az eddigi tapasztalatok, konzultációk során kialakított új fenntartói modell lényege az egyetemeink részére egy versenyképesebb, a gazdasághoz közelebb álló működési formának a biztosítása. Az államtól függetlenebb, autonóm szervezeti struktúrát teremt, a vagyon pedig garantálja a pénzügyi autonómiát. Az új munkáltatói forma pedig erősíti a munkavállalói autonómiát is. Az új alapítványi modell pedig megerősíti a legfontosabbat, az Alaptörvényben foglalt oktatási, kutatási autonómiát is.

A kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően az intézmények rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre. A modellváltó egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaiként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és Magyarország versenyképességének növeléséhez.

Fontos azt is megjegyezni, hogy az alapítványi modellben való működés helyességét mutatja a nemzetközi gyakorlat is, hiszen 28 ezer egyetem közül a legjobb tíz egyetemből hét alapítványi formában működik.

Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott felsőoktatási intézmények működési környezetének finomhangolása. További célja pedig egy új egyetem alapításának és fenntartóváltásának a megalapozása.

Az alapítvány legfontosabb döntéshozó szerve a kuratórium. A kuratórium szabja meg a stratégiai irányokat, a legfontosabb működési kereteket, és felelős a gazdálkodásért. Lehetővé kell tenni azt is, hogy ezekben a kuratóriumokban olyan nemzetközi példákhoz hasonlóan, mint többek között a Humboldt Egyetem, a Kaliforniai Egyetem vagy a Yale, az akadémia, a gazdaság és a közélet világából érkező, az intézmények felé elkötelezett tagok is egyaránt legyenek, mert ez biztosítja azt, amit mi elvárunk, hogy az egyetemek valóban a régió legmeghatározóbb intézményeivé tudjanak válni. Ezek a kuratóriumok dinamikát, erőt, hatékonyságot, lehetőségeket visznek hosszú távon is az egyetemek működésébe.

A közfeladatot ellátó alapítványok esetében a gazdálkodás részét képező beszerzések nyilvános és átlátható lebonyolítása kiemelt közérdek, ezért a jogszabályban is meg kell határozni az alapítvány közbeszerzési kötelezettségét.

Tekintettel Magyarország Alaptörvénye kilencedik módosításának 2020. decemberi hatálybalépésére, pontosítani kell a korábbi modellváltásról rendelkező törvényeket az alapítói jog átadása és a vagyonjuttatás esetében. A javaslat keretében átvezetjük a felsőoktatási törvény mellékletében a modellváltó egyetemeket a magánegyetemek kategóriájába. De legyen világos, hogy a feladatuk, szerepvállalásuk, közfeladatot ellátó közérdekű formában való működésük megkülönbözteti őket a többi magánegyetemtől.

Továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása szükséges a Tokaj-Hegyalja Egyetem létrehozására, valamint az Eszterházy Károly Egyetem fenntartóváltása miatt is, amely intézmény augusztus 1-jétől az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem nevet viseli majd.

Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatás gyakorlati képzésének erősítését, valamint az egyetemek képzési profiljához illeszkedő gazdasági szerepvállalását is segítik az önök előtt lévő javaslatok. A Nemzeti Filmszínház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság állami tulajdonrésze a Színház- és Filmművészeti Alapítvány tulajdonába kerül. Ezzel is segítjük az SZFE munkáját. Látszódik, hogy a baloldal korábbi állítása hamisnak bizonyult. Az SZFE hallgatóinak érdekében dolgozunk. Még jobb egyetem, még jobb képzések kialakításában vagyunk érdekeltek. Azt szeretnénk, hogy sikeresek legyenek a képzést választó hallgatók. Ehhez nagy segítség a soha nem látott méretű támogatás, amit az egyetemnek biztosítunk, és a képzéshez biztosított vagyonelemek is.

A Miskolci Egyetemet működtető alapítvány tulajdonába kerül az államnak az Ózdi Acélművekben birtokolt része. A csanyikvölgyi volt szanatórium épülete pedig a Miskolci Egyetem egészségtudományi képzését segíti a jövőben.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása pedig az agrárágazathoz kapcsolódó oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladattal rendelkező felsőoktatási intézmények számára biztosítja a vagyonkezelői képességeket a törvény hatálya alá tartozó ingatlanok vonatkozásában.

(9.20)

Tisztelt Országgyűlés! Most szeretnék áttérni a jelen törvénymódosítási csomagban szereplő, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatra. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégia már 2016-ban irányelvként határozta meg a mennyiségi és minőségi szempontból is hatékonyabb, versenyképesebb felsőoktatási rendszer kialakítását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőoktatásnak egyszerre kell igazodnia a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez, a társadalmi elvárásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz. Ennek érdekében a stratégia egy rugalmasabb, nem csak a közösségi forrásokból fenntartott, támogatott rendszert javasolt kialakítani.

Tehát nincs új dologról szó, a modellváltás nem újdonság, a 2016-os stratégiát hajtjuk végre pontról pontra. Éppen a napokban dicsérte meg az Állami Számvevőszék, hogy milyen jól haladunk a stratégiának a végrehajtásával, az abban kijelölt célokat fegyelmezetten hajtjuk végre. A vizsgálat megállapította, hogy a felsőoktatásban 2012-től bekövetkezett változásoknak köszönhetően a képzési szerkezet számos ponton összhangba került a munkaerőpiac igényeivel. Az Állami Számvevőszék azt is megállapította, hogy a kitűzött célok megvalósításában 2014 és 2019 között jelentős előrelépés történt, javult a képzési szerkezet koncentrációja, nőtt a duális képzésekben tanulók és a külföldi hallgatók aránya.

A felsőoktatási intézmények új fenntartói modelljét a nemzetközi gyakorlat alapján alakítottuk ki, a felsőoktatás szereplőin túl azonban kiterjeszthető olyan további közfeladatokra is, mint többek között a kultúra, a hagyományőrzés, a tehetséggondozás, a nemzeti kultúrának a megőrzése, az örökségvédelem, a klímavédelem vagy az épített és természeti környezet kultúrájának a védelme.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény vonatkozó szakasza szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik. Az elmúlt időszak tapasztalatai, valamint az új alapítványok létrehozására irányuló egyetemi kezdeményezések miatt is szükséges volt egy egységes törvényi kódexnek a létrehozása. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány legfontosabb jellemzője, hogy csak olyan közérdekű célra alapítható, amelyet a törvényjavaslat az alapítvány közfeladatának minősít.

A törvényjavaslat 32, az állam által alapított és kettő, az állam mint csatlakozó alapító részvételével működő közfeladatot ellátó közérdekű alapítványt nevesít. Az alapítványok összesen 21 esetben felsőoktatási intézmény fenntartójaként is működnek. A törvényjavaslat egy olyan sajátos alapítványi forma létrehozását teszi lehetővé, amely az alapító által rendelt vagyonnal és az ebből származó jövedelemmel az e törvényjavaslatban meghatározott közfeladatok ellátása érdekében vagyonkezelést is folytat, azaz azt tesszük, amit ígértünk, erősítjük a felsőoktatás pénzügyi autonómiáját.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat rögzíti, hogy az alapítvány a fenntartásában és tulajdonában lévő, államilag elismert felsőoktatási intézmény útján látja el a felsőoktatási közfeladatot. A törvény megerősíti az egyetemek szervezeti, pénzügyi, munkavállalói és oktatási-kutatási autonómiáját. A kölcsönösen előnyös, kiegyensúlyozott együttműködés érdekében a szenátus a jövőben tagot delegálhat a fenntartó alapítvány felügyelőbizottságába, az egyetem vezető testülete az alapítványi kuratórium intézményt érintő döntéseivel kapcsolatban pedig véleményezési jogot gyakorolhat.

A szabályozási javaslat az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek esetében az azok részeiként működő klinikai központok felett biztosítja az egységes állami egészségügyi irányítást, az egészségügyi felsőoktatás, kutatás, betegellátás hármas egységének megerősítésével pedig továbbra is garantálja a klinikai betegellátás szakmai kiválóságát, az orvos- és egészségtudományi képzés és kutatás versenyképességének további javítását.

Ha az alapítvány a közfeladat ellátását nem kizárólag a vagyonkezelési tevékenységéből finanszírozza, hanem arra közfeladat-ellátási, közfeladat-finanszírozási szerződést is kötött az állammal, akkor az állam és az alapítvány hosszú távú, legalább 15, legfeljebb 25 év időtartamra szóló stratégiai keretmegállapodással és 3-5 éves finanszírozási szerződéssel köti egymáshoz a két szervezetet.

Tisztelt Országgyűlés! További lényeges szabály, hogy az alapítvány a felelős gazdálkodás követelményének betartásával a vagyonával szabadon gazdálkodhat, ennek azonban a közfeladat-ellátás korlátai között kell megvalósulnia, ezért más alapítványtípusokhoz képest szigorúbbak a keretei. Fontos rámutatni arra is, hogy az alapítvány  hasonlóan a vagyonkezelő alapítványokhoz  csak jelentős vagyonnal és tőkeerővel működtethető. Ezt a rábízott közfeladat minőségi és zavartalan ellátása is megkívánja. A törvényjavaslat az alapítvány számára előírja a befektetési szabályzat elkészítését, amelyben az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető szabályait kell rögzíteni. Az alapítvány részére történő vagyonjuttatás mind a közfeladat-ellátás, mind pedig a működőképesség alapja, fontos azonban kiemelni, hogy az oktatáshoz kapcsolódó vagyon az egyetemé, és az egyéb vagyonjuttatás az alapítványé, így válik ketté ez a két tevékenység.

Az alapító, ez esetben az állam a vagyonjuttatás során többletfeltételeket is előírhat, így rendelkezhet úgy is, hogy egyes vagyonelemek tekintetében a vagyonkezelés körébe tartozó szabad gazdálkodást korlátozza, így előírhatja, hogy a juttatott vagyonelem esetében elővásárlási jog vagy vételre felajánlás joga illesse meg.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyetemek szenátusainak egyértelmű kezdeményezésére a modellváltó egyetemek száma egyre növekszik. Várhatóan szeptembertől a hallgatók közel 70 százaléka már az új modell szerint működő intézményekben szerezheti meg a tudását. Eddig az Országgyűlés tíz felsőoktatási intézmény modellváltásáról hozott döntést. Az önök előtt lévő törvényjavaslatokban további tíz intézmény modellváltására, egy új egyetem alapítására és egy egyetem fenntartóváltására teszünk javaslatot. Szeretném kiemelni, hogy a baloldal harsányan hangoztatott állításaival szemben a kormány az egyetemek döntéseit tiszteletben tartva jár el, csak ott váltunk modellt, ahol az egyetemek ezt kérték, mi több, ahol ezt kezdeményezték.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel a modellváltó intézmények fenntartását a jövőben az alapítványok fogják ellátni, ezért az intézmények fenntartásához és fejlesztéséhez állami hozzájárulást is biztosítunk, és a korábbiakhoz hasonló mértékű vagyonjuttatásra teszünk javaslatot az egyes intézmények számára. Továbbra is lesz hallgatói normatíva, ez biztosítja az oktatás költségeinek fedezetét. Ezen túl az intézmények még két jogcímen, az üzemeltetésre, azaz az épületek fenntartására és tudományos kutatási tevékenységek finanszírozására kapnak juttatást. Ezeket mind ösztönző, minőségi paraméterek szerint kapják, ezzel csökkentve a lemorzsolódást vagy éppen javítva a kutatási eredményességet, az infrastruktúra kihasználtságát.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslatok további közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozására is javaslatot tesznek. A Makovecz Campus Alapítvány létrehozásának célja a Collegium Professorum Hungarorum és a Piliscsabai Collegium létrehozása, a pedagógus-, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzések fejlesztése, a továbbképzésben részt vevők támogatása.

(9.30)

Ezenkívül kiemelt célja továbbá a piliscsabai campus épületeinek megóvása a nemzeti identitástudatot és összetartozást erősítő, értékmegőrző, tudományos és társadalmi feladatok érdekében.

A termőföld, az erdők és a vízkészlet, a honos növény- és állatfajok, a nemzeti és helyi hagyományok, illetve kulturális értékek mindannyiunk közös örökségét képezik, amelyek védelme, gyarapítása és a jövő nemzedékek számára való átörökítése az állam és minden magyar kötelessége. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány célja mindezen közfeladatok ellátása, a vagyon kezelésében lévő mező- és erdőgazdasági földek megőrzése és átörökítése a jövő nemzedékek számára, ehhez kapcsolódóan a Ménesbirtok Zrt. vagyonkezelői jogainak gyakorlása. A minta- és tangazdaságok fejlődését előmozdítva megvalósítja a közép- és felsőfokú agrárképzés intézményfejlesztési céljait, támogatja az agrároktatás infrastrukturális fejlesztését, erősíti, fejleszti annak gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatait. Az alapítvány célja továbbá védett őshonos magyar lófajták genetikai értékének megőrzése.

A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásának célja a kultúrstratégiai feladatok ellátása, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. bázisán kialakuló kulturális menedzsmenttel és disztribúcióval foglalkozó kulturális ügynökség megvalósítása.

A Hauszmann Alapítvány célja a jelentős történelmi, kulturális, építészeti értékek és hagyományok megóvása, a hagyományos, szépmíves mesterségek oktatási, kutatási és dokumentációs tudásközpontjának és élményközpontjának megvalósítása, valamint a Hauszmann-emlékház létrehozása.

A MOL Új Európa Alapítvány célja a tehetséggondozás, a sport, a művészet és a tudomány területén kiemelkedő gyermekek, fiatalok támogatása, a tehetséggondozás. Ezen túl gazdaságfejlesztési programok, környezet- és klímavédelmi, fenntarthatósági tevékenységek, kutatások támogatását is biztosítja majd a jövőben.

Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatás nem önmagáért létezik, hanem szolgálatot teljesít. Olyan tudással rendelkező hallgatókat képez a nemzet számára, akik nemzetközi szinten is elfogadott, versenyképes szaktudással gyarapítják közös hazánkat. Ahhoz, hogy a magyar felsőoktatás versenyképesebb legyen, új partnerek bevonására és szemléletváltásra van szükség. Ehhez kívánjuk megteremteni a szükséges kereteket az ismertetett törvényjavaslatokkal. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)