Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Asszony! Előterjesztő Kósa Lajos Úr! Én az előterjesztéshez szeretnék, vagy remélem, hogy ahhoz fogok szólni. Az előttünk lévő törvényjavaslatot vagy jól értem, vagy félreértem, és ezért kérek szót. A következőről van szó. Az a 400-500, az kicsit gyanús, de ha valóban 400-500, akkor én beleértem azt, hogy itt nagy veszélyben van néhány település, mert itt egy kaput nyitunk meg. Nem tudom, hogy mennyire van tájékoztatva a frakcióvezető-helyettes úr, előterjesztő úr, de Budapest vízellátása kilométereken keresztül különböző tulajdonokon át érkező vezetékekkel van biztosítva Csepel irányából is és északi irányból is, és átmegy magántulajdonon, osztatlan közös tulajdonon, átmegy cégek tulajdonán, önkormányzati tulajdonon és állami tulajdonon. Erre a vezetékrendszerre, ha ez a törvény így el lesz fogadva, akkor lehetséges, hogy Budapestnek  amellett, hogy eszméletlen nagy vezetékjogpénzt fizet  a különböző tulajdonosok felé további bérletidíj-fizetési kötelezettsége nyílik meg, hiszen azt mondták, hogy nem tudnak bérleti díjat, illetve nem tudnak rákötni.

De az a veszély is benne van, hogy megszüntettük a Budapest és agglomerációja törvényt, amely garantálta Budapestnek ezt a vezetéket, a vízellátását, de azzal, hogy megszűnt a Budapest és agglomerációja törvény, ezek után ez a kapunyitás, amiről szól ez a kis törvény, azt fogja jelenteni, hogy meg fognak jelenni a tulajdonosok a fővárosnál, mert a fővárost szolgáló cég a főváros tulajdona, az üzemeltetője a Fővárosi Vízművek. Ez a probléma fokozódik azzal, hogy a vízbázis is kint helyezkedik el a különböző településeken, 20-30 kilométerre Budapesttől, onnan kapja a jó minőségű ivóvizet Budapest csápos kutakból, különböző technológiák vannak erre, amelyeken keresztül Budapesten van az egyik legjobb vízellátás. Csepelre is hasonló módon más településekről jön. Tehát itt a vezetékjog ilyen módon való lehetősége, hogy, ugye, itt a nyomvonal kinek a tulajdona, és az esetleg erre úgy ráköthet, hogy nem fizet közműfejlesztést, mert az a másik kapu, hogy ez megnyitja azt, hogy a tulajdonos is lehet, akár kérheti a kisajátítást, és ettől kezdve nem fizet közműfejlesztési hozzájárulást, mert ő a tulajdonosa annak a vezetéknek, ott megy rajtuk keresztül; esetleg valóban nincs ez a telekkönyvben, ahogy említette az előterjesztésben, rávezetve, de akár ki is sajátíthatjuk, ma sok mindent ki lehet sajátítani akár erőből is. Ez az egyik veszély, tehát Budapest vízellátásánál nagyon komoly veszély van. 6 ezer kilométer vezeték van tehát Budapesten, abból 1800 kilométer a közigazgatási határán kívül van, és nagyon sok, hetven körüli települést érint a vízellátása.

Ugyanez van az ÉRV-nél, a váci vízműnél, ott ugyanez a veszély van, ha ez a törvény elfogadásra kerül, és még nagyobb veszély van a Balatonnál, ahol szintén megszüntettük a Balaton-törvényt, amely garantálta a Balatonnak ezt a bizonyos vezetékjogot, tehát ha a Balaton melletti hetven-egynéhány települést szintén vesszük, mert ott is a tulajdonviszonyok különböző helyeken vannak, és mivel itt a vezetékjog a szennyvízre is vonatkozik, ezért egy dupla problémával állunk szemben, mert általában az a településeknek a problémája, hogy a településünkön megy át a vezeték, mi erre rá akarunk kötni, ha már itt megy, rákötünk.

(19.50)

Ha a kapacitás bírja, akkor igen, de fejlesztési hozzájárulással. Most ezzel a kisajátításos, nyomvonalas rendszerrel, ami az előterjesztésben szerepel, én nagyon nagy veszélyt látok a jövőt illetően. Azt kell mondjam, hogy ez a törvény ha nem is tárgyalások útján, de akár bírósági úton elérhető lesz, mert van rá egy törvény, hogy ezek a vízellátási biztonságok lesznek veszélyhelyzetbe hozva.

Szeretném megemlíteni, hogy vannak települések Budapest mellett, például Érd, amely száz százalékban Budapestről kapja a vízellátást. De ilyen Budakeszi és Budaörs is. Ezeknek az ellátása nem tudom, hányfajta tulajdon. Budaörsnek háromoldali betápja is van, az megy állami tulajdonon, magántulajdonon, sok mindenen. Ha a törvény felhatalmaz és felbiztat emberkéket, akkor ez egy bizniszt nyit meg, és ez egy nagy veszély a települések ellátására, így Érdre is, Budaörsre is, nem csak Budapestre; a Balaton esetében pedig szinte minden településnél, hiszen egy regionális vízmű az, ami a Balaton vízellátását biztosítja, és ugyanígy a szennyvízellátást is hasonló módon.

Egy szakmai eligazítást tartottál itt nekünk, frakcióvezető-helyettes úr. Az az igazság, hogy valóban úgy van, hogy a szennyvíz azért olyan illatos, mint ahogy említetted, mert a csapadékvizet nem engedik be a csatornába. Ha a csapadékvizet beengednék, akkor hígítanák, és nem lenne ez a helyzet. Csak akkor a szennyvíztisztítónál kell a csapadékvizet tisztítani, együtt a szennyvízzel, ami körülbelül háromszoros vagy ötszörös költség lehet. Ezt az üzemeltetés nem bírná ki, ezért minden településen, így Budapesten is ez már több éve így van, nem lehet a csapadékvizet bekötni. A régiek nyilván belemennek a csatornába, de most nem lehet.

Még egy gondolat és befejezem. Ahol vannak a szennyvíztisztítók és a szennyvíztisztítóra rávezető vezetékek, azok is átmennek állami tulajdonú ingatlanokon és átmennek magántulajdonú ingatlanokon. Tehát a szennyvíztisztítóknál is ugyanaz a helyzet, mint a víznyerő bázishelyeknél, hogy ezek a vezetékek különböző tulajdonokon keresztül fognak menni. Itt generálunk egy vitát minden tanulmány nélkül, mert gondolom, hogy ez a regionális vízművekkel nem volt egyeztetve és nincs meg a hozzájárulásuk, de talán nincsenek is tudatában annak, hogy ma erről vitatkozunk.

Tehát egy nagyon nagy aknát indítunk el ezzel a törvénnyel. Úgy gondolom, hogy aki a víz- és szennyvizes szakmában eltöltött harminc évet, mint én, az pontosan tudja, hogy ha ezt valaki megszavazza, az egyben egy hatalmas bizniszt is rázúdít ezekre a településekre. Ezt nem lehet így támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)