Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Úgy látszik, most én vagyok porondon, úgyhogy ne haragudjanak, hogy visszaélek az idejükkel. Folytatnám egy másik, ámde nagyon-nagyon fontos témával, a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban igyekszem rövid lenni és majd a végén az elhangzott felszólalásokra reagálni.A most az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat célja a hatékony és modern közigazgatás megteremtése mellett a bürokrácia csökkentése és a családbarát fordulat érvényesítése a közszférában és különösen a központi és a területi közigazgatás szintjein. A kormányzat célja egy elszámoltatható, felelősségteljes, semleges, professzionális XXI. századi közigazgatás működtetése, amely  és ez szerintem egy nagyon fontos alapelv  nem az ország versenyképességének a gátja, hanem sokkal inkább a versenyképességi fordulatnak a katalizátora. Magyary Zoltán, a közigazgatás nemzetközi hírű magyar professzora mondta egyszer, hogy a közigazgatás feladata a cselekvés, és ebben professzor úrnak nagyon igaza volt. Ha egy cselekvő, hatékony, erős, az államot támogatni és működtetni képes közigazgatásban gondolkodunk, akkor igenis szükséges, de nem elégséges előfeltétele ennek egy XXI. századi teljesítményelvű feltételrendszer és a gazdaság, az egész reálgazdaság teljesítményéhez illeszkedő bérezés, és akkor lehet ezzel a rendszerrel szemben, tehát a közigazgatás rendszerével szemben minőségi elvárásokat megfogalmazni.

Alapvetésünk egyébként, hogy csak annyi közszolgára van szükség, amennyi az állam hatékony működéséhez szükséges, de ezeknek a szakembereknek versenyképes bérezésben kell részesülniük. Ezért és emellett a kormány egy olyan rendszert szeretne működtetni, amelyben nem termelődik újra a bürokrácia. Ennek a feltételrendszernek a megteremtését is szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat.

Honnan indultunk? Nekünk az a helyzetértékelésünk, hogy a 2002-2010 közötti kormányzás idején a közszféra és a közigazgatás a privatizáció, a kiszervezések, a menedzserszerződések terepe volt, ezért valójában egy elsorvadó, jó értelemben vett bürokráciáról beszélünk. Elvették azokat a jogokat és juttatásokat, amelyek a közigazgatás méltóságát adták, és amelyek a számonkérhetőség alapjául szolgáltak. Érdekes módon, de a nemzetközi szakirodalom írja is, hogy ez mindig együtt jár, hogy a közigazgatás tekintélyének és a klasszikus közigazgatási értékek elsorvasztása és a semmibe vétele mindig együtt jár a bürokrácia növelésével is. Ezt láthattuk itt is. 2002-2010 között a közigazgatás túlburjánzott, és egy bonyolult szervezetrendszerrel működött, vagyis egy rossz minőségű, magát az állampolgárokkal szemben meghatározó cselekvőképtelen és bürokratikus állam maradt örökül 2010-ben az Orbán-kormánynak. Ezen mi több lépésben próbáltunk és próbálunk változtatni.

Először is, ez fontos, zárójelben hadd tegyem ide: csökkent a politikusok száma az Országgyűlésben és a helyi önkormányzatok szintjén is, másrészt vissza kellett építeni az állampolgárokkal szembeni bizalmat. Hadd mondjak egy klasszikus esetet! Klasszikus eset, amikor az ügyfelek bemennek egy hivatalba ügyet intézni, ahol a hatóságok olyan adatot kérnek tőlük, amely egy másik hivatalnak rendelkezésre áll. Tehát valójában ebben a logikában az ügyfelek nem az ügyeik elintézését várhatják a hatóságtól, hanem a hatóságok egymás közötti kommunikációjában kell hogy ügyfélként mediáljanak. Ennél lehangolóbb rendszert nem nagyon tudok elképzelni. Ezért hoztuk létre a kormányhivatalokat, amelyek egységesen a területi közigazgatás minden ágát felügyelik, és ezért hoztuk létre a járási hivatalokat és a kormányablakokat is. Ma már több mint 300 kormányablak van, amely alkalmas arra, egy front office-t jelent, tehát alkalmas arra, hogy egyablakos ügyintézés keretében találkozzanak az állammal az állampolgárok, és egyébként a hatóságok közötti mögöttes kommunikációt az egységes szervezetrendszer biztosítja.

Ezen túlmenően a közigazgatás személyi állományát is szeretnénk és folyamatosan újítottuk meg. Az adatokból már az látszik, hogy 2010 után megkezdődött egy fiatalítás. Magasan képzett fiatal munkaerő áramlott be a rendszerbe, akik új szemléletet hoztak. Kicsit hadd beszéljek haza, ez a terület is hozzám tartozik: erről szól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása is, annak megerősítése is, amelynek legfontosabb feladata a minőségi utánpótlásbázis biztosítása, és a közigazgatási ösztöndíjprogram is ezt a célt szolgálná, amelynek szintén a közeljövőben vagy azt tudom mondani, a jelenben szeretnénk új lendületet adni.

Ez a törvényjavaslat egy régi adósságot törleszt. Januártól átlagosan 30 százalékkal nő a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére. Ennek a béremelésnek az előfeltétele a magyar gazdaság évek óta tartó jó teljesítménye. Ahogy említettem, a tavalyi évben is 4 százalék fölötti gazdasági növekedést tapasztaltunk. Az idei évre vonatkozó kilátások pedig még jobbak, és azt reméljük, hogy a jövő évre vonatkozóan is hasonlóan kedvező makrogazdasági adatokkal számolhatunk. Ez a jó reálgazdasági teljesítmény pedig elhozta a béremelések időszakát is. 2010 óta a magánszférában 36 százalékkal nőttek a reálbérek, a minimálbér 88 százalékkal, a szakmunkás-minimálbér pedig 50 százalékkal lett magasabb.

Ahhoz, hogy az állami versenyképesség, az állam versenyképessége egyáltalán megmaradjon, illetőleg növekedjen, és hatékony közigazgatást tudjunk működtetni, ezekből a számokból egyértelműen látszik, hogy egy bérrendezésre szükség van. Ez a bérrendezés 2016-ban és 2017-ben megtörtént a területi közigazgatásban, tehát a járási hivatalokban és a kormányhivatalokban, ahol átlagosan szintén 30 százalékkal emelkedtek a fizetések. A központi közigazgatásban azonban 2008 óta nem volt emelés, tehát a központi közigazgatásban dolgozók utolsó élménye az, hogy a Bajnai-Gyurcsány-kormány elveszi a 13. havi bérüket. Azt gondoljuk, hogy 2018-ban az ország gazdasági teljesítőképessége és a magyar állampolgárok, a magyarok teljesítménye lehetővé teszi azt, hogy itt, ezen a területen, ezen állampolgárok vonatkozásában is bekövetkezhessen a béremelés.

Ezenkívül a törvényjavaslat a kormány családbarát politikáját is visszatükrözni kívánja. Külön fejezet tartalmazza a családbarát intézkedéseket. Változtatnánk a családosok munkavégzési rendjén, a pótszabadságok rendszerén, a felmondási időn, valamint többletjuttatásokat is bevezetnénk. Ennek az a célja, hogy a központi közigazgatás és a kormányzati igazgatás jó példát mutasson a munkáltatóknak. A családbarát kormányzati igazgatási törvényjavaslatban ennek megfelelően  ahogy említettem  kiemelt figyelmet kapnak a családos munkavállalók. Lehetőséget adnánk a rugalmas munkavégzésre, részmunkára, tömbösített munkavégzésre, távmunkára. Az elképzelések szerint ezzel összefüggésben a pótszabadságok mértéke is emelkedik. A gyermek születése után járó apaszabadság is például  csak hogy egy példát említsek  ötről nyolc napra emelkedik, ráadásul a központi közigazgatásban dolgozó nagyszülőket is pótszabadság illeti meg. Ők öt napra lennének jogosultak. Az első házasok öt nap pótszabadságot kapnának. Azt hiszem, ez is egy előremutató lépés, és ugyanígy a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelést általánosságban is pótszabadságban részesítené a Ház előtt fekvő törvényjavaslat.

Azt gondolom, összességében jól tükrözi a kormány családbarát filozófiáját, és egy jó jelzést küld a munkáltatók felé, hogy miképpen, milyen jó gyakorlatok vannak arra, hogy előnyben részesítsük a gyermeket nevelő magyar állampolgárokat és magyar munkavállalókat is. Azt hiszem, hogy ezek a jelzések  még ha ezek nem is anyagi ösztönzők, tehát nem kemény kormányzati eszközök, hanem inkább puha kormányzati eszközök  rendkívül fontosak.

Hiszen éppen az önök által a korábbi törvényjavaslat tárgyalása során felvetett demográfiai fordulat szükségességével kapcsolatban is sokszor elhangzik, hogy az anyagi ösztönzők, a kemény ösztönzők mellett a puha ösztönzőket és az attitűd átalakítását, általában Magyarországon a gyermekvállalással kapcsolatos attitűd átalakítását is ott kell támogatnunk, ahol csak lehet.

Mindezek alapján arra kérem önöket, hogy támogassák a kormánytisztviselők béremelési programját, a közszféra családbarát átalakítását, valamint a versenyképes közigazgatás felé tett újabb lépésünket. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)