Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, és különösen hálás vagyok, hogy úgy tűnik, hogy ma délelőtt ellenzéki képviselők is beszélhetnek a parlamentben. Tisztelt Ház! Ami a törvényjavaslatot illeti, erről a Demokratikus Koalíció nevében röviden azt tudom mondani, hogy ugyanúgy, mint az önök többi, devizahitelesekkel kapcsolatos intézkedésére, erre a törvényjavaslatra is az a jellemző, hogy túl kevés túl későn. Önmagában nem rossz irányba tett lépés, nem utasítjuk el azt, hogy ha van olyan család, akinek van erre forrása, akkor ő megvásárolhassa az eszközkezelőtől a lakását, vagy visszaszerezhesse az eszközkezelőtől a lakását, ugyanakkor vannak nekünk is kételyeink a feltételek kapcsán.

De azért engedjék meg, hogy nagyon röviden én is szóba hozzam azt, amit képviselő asszony már nagyon érzékletesen elmondott az imént: ne tegyenek úgy, mintha önöknek ehhez semmi közük nem lenne! Valóban úgy van, hogy 2010-re a sikeres válságkezelés után a forintárfolyam erősödni kezdett, és Kósa Lajos, a munkásosztály nagy barátja volt az, aki bedöntötte a forintot, Szijjártó Péterrel együtt, utána pedig az önöktől a legkevésbé sem független jegybankelnök az, aki tartósan gyengén tartja a forintot. Miért tartja gyengén? Azért, mert az a gazdasági növekedés, amivel önök olyan szívesen dicsekednek, az az uniós források beáramlásán  teszem hozzá: és jelentős részben ellopásán  túl abból származik, hogy önök a nyugati nagyvállalatok, az exportra termelő multik kegyeit keresik.

Azért tartják alacsonyan a forintot, mert egyébként nem lenne versenyképes az ország, mert nincsen működőképes oktatás, mert kizsigerelik a munkaerőt, mert tönkreteszik a munkásokat, és egyszerűen önök azzal próbálják versenyképesen tartani a gazdaságot, hogy gyengén tartják a forintot, lenyomják a forint árfolyamát mesterséges eszközökkel.

Önök azok, akiknek a gazdaságpolitikája immár kilenc éve meghatározza azt, hogy a devizahitelesek miért mennek csődbe. Ez az alapvető ok amögött, hogy miért nem bírják a devizahitelesek fizetni az adósságaikat: az a gazdaságpolitika, amelyik nem szerves versenyképességre épül, hanem egyszerűen az árfolyammal manipulál. Ezért nem akarnak egyébként önök eurót sem, mert akkor kiderülne az, hogy nem versenyképes a magyar gazdaság.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből a kiindulópontból pedig azt kell mondanom, hogy ez nagyon kevés, mert persze bizonyára van, akiken segít az eszközkezelő, de emlékszünk, hogy amikor nagy volt a baj, akkor nem volt képes az eszközkezelő megfelelő mennyiségű lakást felvásárolni, most pedig továbbra sem segít az eszközkezelő egy sor helyzetben a lakásban élőkön.

Több százezer devizahiteles van, több tízezren várnak kilakoltatásra, és innen kedve ezt az intézkedést úgy beállítani, hogy na, most itt akkor megvan minden oldva, az minimum aránytévesztés. Egyébként hasonló a helyzet az önök korábbi intézkedéseivel is: minél gazdagabb valaki, minél magasabb jövedelme van, annál több segítséget kapott a devizahitelének megfizetéséhez, és minél szegényebb, minél kiszolgáltatottabb, annál kevésbé számíthat az önök támogatására.

Végül azt is el kell mondanom, hogy ez az intézkedés egy alapvető problémát nem old meg. Amikor bejött ez az intézkedés, akkor önök valami olyasmiről meséltek, hogy na, itt ez majd a szociális bérlakásrendszert megoldja, majd létrehoz egy szociális bérlakásrendszert. Jól látható módon az eszközkezelő erre nem alkalmas  nem is volt soha egyébként, tehát ez ötletnek is rossz volt , viszont továbbra sincsenek szociális bérlakások, mert egyrészt, miközben egy sor családot, családok százezreit fenyegeti még mindig a devizahitele, és rajtuk ez az intézkedés nem segít, eközben egyébként pedig a fiataloknak lényegében nincs esélyük  ha véletlenül nem olyan szerencsés apukájuk van, aki már három-négy lakást tud gyerekkorukban is a nevükre íratni , hogy lakáshoz jussanak. Elszabadultak a lakásbérleti árak, elszabadultak a lakásárak, ez az intézkedés ezen semmilyen módon természetesen nem segít.

Összefoglalva tehát: az egyébként nagyon súlyos, az egész társadalmi stabilitást veszélyeztető lakhatási válságnak csak egy nagyon pici szeletével foglalkozik ez a törvényjavaslat, az önök, egyébként korábbi rossz koncepciójának egy picike javítása, de igazából nem old meg semmit. Ezt a javaslatot egyébként annak függvényében fogjuk majd támogatni, hogy a módosítások során kész lesz-e a kormány és a kormányoldal méltányosabb feltételek elfogadására ebben az ügyben. De még egyszer mondom: miközben ez nem feltétlenül egy rossz lépés, az alapvető szándékában legalábbis, eközben lényegében nem old meg semmit. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)