A felszólalás szövege:

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. szeptember 29-én megtárgyalta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkésztésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló T/705. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 8 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a kormány és az Európai Bizottság közötti mielőbbi megállapodás az RRF-vállalásokra tekintettel. A normaszöveg az Európai Bizottság több ajánlását elfogadva került megállapításra. A törvényjavaslat erre tekintettel tartalmaz a társadalmi egyeztetés során a kormánynak további kötelezettségeket előíró rendelkezéseket, a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzésére és szankcionálására vonatkozó kiegészítéseket, továbbá a véleményezésre vonatkozó rendelkezések, valamint a társadalmi egyeztetés mellőzését lehetővé tevő rendelkezések szigorítását. A javaslat tartalmaz továbbá a hatásvizsgálatok eredményességének javulását célzó szabályokat is.

Ennek megfelelően módosítja a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényt. A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amely érdemi, technikai módosításokat, valamint kiegészítéseket is egyaránt tartalmaz. Az Európai Bizottság a kormány részére még nyáron elküldte véleményét, ennek megfelelően került benyújtásra a módosítás.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. szeptember 29-én megtárgyalta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/1202. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Csalás Elleni Hivatallal történő együttműködési kötelezettség már az európai uniós csatlakozáskor megjelent a hazai jogrendben. A jogszabály azonban nem tartalmazott eljárási szabályokat, és az együttműködés esetleges kikényszerítésére vagy az alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozóan sem voltak benne rendelkezések. Az előttünk fekvő törvényjavaslat módosítása ennek a szabályozási hiányosságait pótolja. A javasolt törvénymódosításokkal lehetővé válik, hogy az OLAF helyszíni ellenőrzéseinek pénzügyi támogatása megvalósuljon.

Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. számú törvény módosítása megteremti a feltételeit a pénzügyőri intézkedés igénybevételének, továbbá hivatkozást tartalmaz a NAV-törvényre, amely szabályozza az alkalmazható pénzügyi intézkedéseket. A módosítás a NAV számára visszatartó erejű közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé, ha a vizsgált személy felróhatóan nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének.

A javaslat arra is irányul, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében a közbeszerzések, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok kiegészítése megerősítse a szervezetek működésére vonatkozó alapvető követelményeket, az integritást, valamint az átlátható és tisztességes szerződéskötési eljárások alkalmazását is.

A Törvényalkotási Bizottság hat módosítót fogadott el a javaslathoz. A módosítók igazodnak az Európai Bizottság elvárásaihoz.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Európai Bizottság kérésének megfelelő ajánlásokat tartalmazza. Ennek elfogadása a kormány és a Bizottság megegyezését teszi lehetővé. Mindezekre tekintettel kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm a szót, elnök úr.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. szeptember 29-én megtárgyalta az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló T/1260. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslat és az összegző jelentés a bizottságtól a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazatot kapott, 9 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül, és ilyen módon a bizottság elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kondicionalitási eljárás keretében Magyarország korrekciós intézkedésként vállalta, hogy létrehozza az integritáshatóságot, az integritáshatóság mellett pedig a korrupcióellenes munkacsoportot. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen intézményekre vonatkozó törvényi szabályokat állapít meg.

Az integritáshatósággal összefüggésben kiemelendő, hogy autonóm államigazgatási szervként, a kormánytól függetlenül fog működni. Ennek megfelelően a hatóság csak törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja majd el. A hatóság számára feladatot csak a törvény írhat elő.

A munkacsoport az integritáshatóság mellett fog működni. A munkacsoport a hatóságtól független elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat ellátó testületi szerv lesz.

A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, mely nyelvhelyességi és technikai pontosításokon felül kiegészítéseket is megfogalmazott. A módosító javaslat egészében újraszabályozza a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény összeférhetetlenségi szabályait az Európai Unió jogával való jobb összhang megteremtése érdekében.

Tisztelt Ház! Az Európai Bizottsággal való sikeres megegyezés érdekében kérem, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket, és köszönöm a szót, elnök úr.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. szeptember 29-én megtárgyalta az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/1261. számú törvényjavaslatot.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett elfogadta.

(19.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosítása keretében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény információszabadságot érintő rendelkezéseinek módosításait tartalmazza. A javaslat célja, hogy a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételére vonatkozó költségtérítés megállapításának lehetősége kivezetésre kerüljön az infotörvény rendszeréből, valamint hogy a fennmaradó költségelemek tekintetében a kormány rendeletben költséghatárokat állapíthasson meg.

A javaslat egyúttal intézményesíti és lefekteti a belső ellenőrzési és integritási igazgatóság működési szabályait, amely a Miniszterelnökség alatt fog létrejönni. Az igazgatóság az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatait látja majd el, így különösen az összeférhetetlenségi nyilatkozatok érvényességének ellenőrzését. A törvényjavaslat továbbá tartalmazza a közérdekűadat-igénylésekre irányadó, a veszélyhelyzetben alkalmazandó speciális szabályok megszüntetésére irányuló rendelkezéseket is.

A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amely jogtechnikai pontosításokat és kiegészítéseket fogalmazott meg.

Tisztelt Ház! Kérem, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm a szót, elnök úr.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. november 17-én megtárgyalta az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosításáról szóló T/1609. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat módosít három hágai egyezményt kihirdető jogszabályt. Az első a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről szóló 1986. évi 14. törvényerejű rendelet, amely egy új paragrafussal egészül ki. Ennek értelmében a törvényerejű rendelet I. melléklete tartalmazza azon államok felsorolását és azok tekintetében a hatálybalépés időpontját, amelyek csatlakozásának az elfogadásáról szóló nyilatkozat az egyezmény 38. cikk (4) bekezdése alapján 2014. október 14. napja előtt letétbe helyezésre került. A szerződés 8. cikke értelmében az államok egyezményhez való csatlakozása csak azon szerződő államokkal való viszonylatban lesz érvényes, amelyek kinyilvánították, hogy elfogadják a csatlakozást.

Magyarország az egyezményhez való csatlakozása óta számos állam csatlakozását elfogadta. A csatlakozások elfogadásáról szóló nyilatkozatokat a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a kihirdető jogszabálynak tartalmaznia kell. Miután a kihirdető jogszabály módosítására a csatlakozások elfogadása idején nem került sor, a javaslat ezt a hiányosságot pótolja.

2014. október 14-én hirdette ki az Európai Unió Bírósága az 1/13. számú véleményét, amelyben megállapította, hogy a hágai gyermekelviteli egyezményhez harmadik államok által történő csatlakozás elfogadása az EU kizárólagos külső hatáskörébe tartozik. Figyelemmel arra viszont, hogy az egyezménynek csak államok lehetnek részesei, az EU maga nem, hanem a harmadik államok csatlakozásának elfogadása úgy történik, hogy az Európai Unió Tanácsának határozata jogosítja és kötelezi a tagállamokat, hogy a csatlakozás elfogadásáról szóló nyilatkozatot megtegyék azzal, hogy ezt az EU nevében teszik. Az Európai Unió kizárólagos hatáskörére tekintettel kifejezetten az uniós jogba ütközne, ha harmadik állam csatlakozásának elfogadása tekintetében valamelyik tagállam belső jogi aktust fogadna el. Ezért a kihirdető törvényerejű rendelet javaslat szerinti melléklete csak a 2014. október 14e előtt elfogadott csatlakozásokat tartalmazza.

A második módosított jogszabály a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 2004. évi CXVI. törvény. A 3. § a megtett magyar fenntartások és nyilatkozatok angol nyelvű szövegét tartalmazza. Az nsz-törvény 10. § (2) bekezdése értelmében ugyanis, ha a szerződés hiteles szövege, illetve a szerződéshez fűzött fenntartások, nyilatkozatok hiteles szövege kizárólag idegen nyelvű, a kihirdető jogszabály azok szövegét egyrészt az egyik hiteles nyelven, másrészt hivatalos magyar nyelvű fordításban tartalmazza.

A hágai bizonyításfelvételi egyezmény hiteles nyelve a francia és az angol, ezért a javaslat a kihirdető törvényt kiegészíti a nyilatkozatok angol nyelvű szövegével. A hágai bizonyításfelvételi egyezmény 23. cikkéhez tett magyar nyilatkozatot a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 131. §-a értelmében módosította. A nemzetközi magánjogról szóló törvény elfogadását követően az egyezmény letéteményesének, Hollandia külügyminisztériumának értesítése a nyilatkozat módosításáról elmaradt. A javaslat elfogadását követően a letéteményes értesítésére sor kerül. A hágai bizonyításfelvételi egyezmény 39. cikke értelmében az államok egyezményhez való csatlakozása csak azon szerződő államokkal való viszonylatban lesz érvényes, amelyek kinyilvánították, hogy elfogadják a csatlakozást. Magyarország egyezményhez való csatlakozása óta számos állam csatlakozását elfogadta, a csatlakozások elfogadásáról szóló nyilatkozatot az nsz-törvény 10. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a kihirdető jogszabálynak tartalmaznia kell. Miután a kihirdető jogszabály módosítására a csatlakozások elfogadása idején nem került sor, a javaslat ezt a hiányosságot pótolja.

A kihirdető törvény I. melléklete tartalmazza azon államok felsorolását és azok tekintetében a hatálybalépés időpontját, amelyek csatlakozásának az elfogadásáról szóló nyilatkozat letétbe helyezésre került a javaslat hatálybalépéséig.

(19.30)

A kihirdető törvény 4/A. § (2) bekezdése tartalmazza azon államok felsorolását, amelyek közelmúltbeli csatlakozását Magyarország a javaslat alapján fogadta el.

A harmadik javaslat kiegészíti a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt egyezmény kihirdetéséről és a nemzetközi kézbesítést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XXXVI. törvényt az egyezményhez tett magyar fenntartások és nyilatkozatok angol nyelvű szövegével.

A hágai kézbesítési egyezmény hiteles nyelve a francia és az angol, ezért szükséges a magyar fenntartások és nyilatkozatok angol nyelvű szövegének kihirdetése. A hágai kézbesítési egyezmény 5. cikk (3) bekezdéséhez tett magyar nyilatkozatot az Nmj. törvény 132. §-a érdemben módosította. Az Nmj. törvény elfogadását követően az egyezmény letéteményesének, Hollandia külügyminisztériumának értesítése a nyilatkozat módosításáról elmaradt. A javaslat elfogadását követően a letéteményes értesítésére sor kerül.

A szóban forgó törvényjavaslathoz képviselői módosító javaslat nem érkezett, valamint a részletes vitára kijelölt Külügyi Bizottság sem fogalmazott meg további módosításra irányuló szándékot. A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amely szövegpontosító és kodifikációs technikai módosításokat tartalmaz. Az elhangzottak értelmében kérem a tisztelt Házat, hogy szavazatával támogassa a javaslatot, és egyben köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök asszony.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. no-vember 17-én megtárgyalta a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló T/1791. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 12 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében Magyarország Kormánya a 180/2022. (V. 24.) kormányrendelettel az ország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdésében az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. A 2022. évi VI. törvény 2022. november 1-jén hatályát vesztette.

2022. november 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye kilencedik módosításának azon része, amely az Alaptörvény különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályait koncepcionális jelleggel átalakítja. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi következményei az elmúlt időszakban nem változtak, így immár az új alkotmányos szabályok szerint a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében a veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) kormányrendelettel új veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. november 1-jei hatálybalépéssel.

A veszélyhelyzet 30 napra hirdethető ki az Alaptörvény kilencedik módosítása értelmében. Az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány a veszélyhelyzetet meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy jóváhagyja a 425/2022. (X. 28.) kormányrendeletet, amellyel a kormány a korábbi veszélyhelyzetek ideje alatt kiadott és még hatályban volt 107 kormányrendeletet újból hatályba léptesse, és felhatalmazást adjon a kormánynak, hogy a veszélyhelyzetet az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján meghosszabbítsa a törvényjavaslat hatályvesztéséig.

A Törvényalkotási Bizottság saját módosító javaslata érdemi és technikai módosításokat is tartalmaz. A módosítás a jogalkotásról szóló törvény előírásaira figyelemmel pontosítja a felhatalmazást megadó rendelkezés szövegezését annak érdekében, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelet hatályát a felhatalmazás időkeretére tekintettel a kormány mely időpontig tarthatja fenn.

Összhangban a törvényjavaslat indoklásával, a normaszöveg egyértelművé teszi azon jogi igényt, hogy a veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépéséről és a veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 425/2022. (X. 28.) kormányrendelet szerinti kormányrendeletek hatályvesztéséhez köthető joghatások nem álltak be, és azok folytonosan alkalmazandók továbbra is.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel kérem, szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. december 1-jén tartott ülésén megtárgyalta az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló T/1844. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 10 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszak technológiai fejlesztéseinek köszönhetően a fosszilis energiahordozók mellett ma már olyan biztonságos és tiszta technológiák is a rendelkezésünkre állnak, mint a geotermia, amellyel a hő- és energiaellátás folyamatos biztosítása mellett hatékonyan tudjuk védeni természeti környezetünket. Hazánk geológiai adottságai a geotermikus hőhasznosítás szempontjából kiemelten kedvezőek. A geotermikus energia egy kiszámítható és ösztönző szabályozási keretben hosszú távon támogathatja hazánk energiaszuverenitását. A magyar geotermikus potenciál széles körű kiaknázásával 2030-ra éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgázzal csökkenthető Magyarország energiakitettsége.

A javaslat célja annak egyértelmű rögzítése, hogy az elsődlegesen gyógyászati és mezőgazdasági célú termálvízkinyerés nem tartozik a bányafelügyeleti engedélyezési eljárás, azaz a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény geotermikus energiáról szóló új szabályozási rendszerének hatálya alá. Az ilyen kitermelések esetében továbbra is a vízügyi hatóság jár el, a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok alapján.

Amennyiben a termálvíz kinyerése több célból történik, úgy a kérelem alapján azt kell az eljáró hatóságnak vizsgálnia, hogy mi a kinyerés elsődleges célja. A kiszámítható szabályozási környezet megteremtése érdekében a geotermikus energia kinyerése és hasznosítása a bányafelügyelettel kötendő szerződés alapján történhet. Az új engedélyezési forma kellő rugalmasságot biztosít mind bányavállalkozói, mind állami oldalon. Az állam a szerződésen keresztül tudja kontrollálni a bányavállalkozó tevékenységét, és szükség esetén be tud avatkozni.

A törvény további részére is kitérve, a dohánykereskedelmi tárgykörben a javaslat elsődleges célja a fiatalkorúak fokozottabb védelme a hevítéses technológiával fogyasztható növény-, gyógynövénytartalmú termékek használatának káros hatásaival szemben.

Az elhangzottak ismeretében a törvényjavaslatot támogatandónak gondolom, és kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szavazáson támogassák is. Egyben köszönöm a megtisztelő figyelmet. Köszönöm szépen, elnök úr.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. december 1-jén tartott ülésén megtárgyalta az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/1839. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 11 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek során az Országos Atomenergia Hivatal új hatásköröket kapott, és feladatainak száma nagymértékben gyarapodott. Mára az Országos Atomenergia Hivatal több mint 4 ezer engedélyest felügyel, közel 1500 engedélyt bocsát ki, és több mint ezer helyszíni ellenőrzést végez évente. Az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos egyik fontos nemzetközi elvárás, hogy a nukleáris biztonságért felelős hatóság független legyen a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől.

A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat kiterjeszti a távadat-szolgáltatás lehetőségét az atomenergia-felügyeleti szerv teljes felügyeleti tevékenységére, így a jövőben a távadat-szolgáltatásra más nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében is lehetőség lesz.

Kiegészítésre kerül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelőjének feladatkörét meghatározó rendelkezés. A KNPA kezelőjének a társulások támogatási, felhasználási költségtervét a KNPA-szakbizottság előzetes állásfoglalásával együtt az energiapolitikáért felelő miniszter elé kell terjesztenie jóváhagyás céljából. Emellett a módosítási javaslat kiegészíti a kormányrendelet kiadására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést.

Az atomenergia-felügyeleti szervhez benyújtott engedélykérelem tekintetében meghatározásra kerül az első hiánypótlási felhívás kiküldésének határideje, figyelembe véve az Országos Atomenergia Hivatal eljárásaiban az ügyintézési határidőt is  ami lehet 60 nap, 90 nap, 120 vagy 150 nap, 8 hónap, vagy annál akár több is , valamint azt is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal eljárásaiban hiánypótlási felhívás kibocsátására több alkalommal is van lehetőség.

Bevezetésre kerül az eljárások egyesítésének lehetősége. Két feltétele van: az azonos eljáró hatóság és a tárgyi összefüggés. Az eljárások egyesítése az ügyfél kérelmére történik.

A nukleáris és radioaktívhulladék-tároló létesítmények biztonságának garantálása érdekében a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonsági övezetén belül folytatott engedélyköteles tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás megindulásával az adott tevékenységgel érintett más nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyese megismerhesse a létesítményére potenciális hatással lévő tevékenységeket, valamint az ahhoz fűződő üzleti titkot.

Az elhangzottak ismeretében arra kérem képviselőtársaimat, hogy a szavazás alkalmával támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, köszönöm a szót, elnök úr.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. december 1-jén tartott ülésén megtárgyalta a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló T/1843. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat célja az elmúlt időszak jogszabályi változásai és jogalkalmazási tapasztalatai, valamint az időközben hatályba lépett jogszabályokkal való összhang megteremtése. A törvényjavaslat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtető hatáskörének törvényi feltételeit teremti meg.

Az új szabályozás célja, hogy ösztönözze és támogassa olyan energetikai innovációs teljesítmények elterjedését, piacra lépését, amelyek elősegíthetik a földgáz-infrastruktúra fenntarthatóságát, költséghatékony működtetését, a fogyasztói igények megfelelő ellátását vagy az ellátásbiztonság növelését, továbbá a hidrogén betáplálását a működő földgáz-infrastruktúrába, valamint a tiszta hidrogénhálózatoknak a működő földgáz-infrastruktúrán alapuló fejlesztését és fejlődését.

A módosítás révén biztosított, hogy az átviteli rendszerirányító a legkisebb költség elvének érvényesítése mellett tudja beszerezni és a többletet értékesíteni az átviteli hálózaton megjelenő hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiának. (Sic!) A módosításra azért van szükség, hogy a kialakult, rendkívül magas villamosenergia-árak miatt az átviteli rendszerirányító számára minden eszköz rendelkezésre álljon a hálózat üzemeltetéséhez kapcsolódó költségek visszaszorítása érdekében.

A módosítások további célja az európai uniós szabályozásnak megfelelő definíciók alkalmazása a hazai joganyagban, valamint az európai uniós gázellátás biztonságának érdekében a föld alatti gáztárolók feltöltési szintjére és a gázkereslet csökkentésére vonatkozó európai uniós előírások hazai jogszabályba történő átültetése.

A fentiek, az elhangzottak ismeretében kérem tisztelt képviselőtársaimat, a tisztelt Házat, hogy a szavazás alkalmával támogatni szíveskedjenek a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(20.10)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló T/3755. számú, előttünk fekvő törvényjavaslat a sajtószabadságot támogató, erősítő rendelkezés.

Az újságírók elleni büntetőeljárás indítása visszaélésekre, bosszúhadjáratokra adhat és adott sajnos eddig is lehetőséget, mint azt az előterjesztői bevezetőben hallhattuk. Ennek a büntetőjogi eszköznek a kivétele mind az állam, mind a sértett számára tehermentesítést jelent. Ezen rendelkezés egységben áll az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának egybehangzó álláspontjával, valamint az Alaptörvénnyel, ami kimondja, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

Ez a javaslat egy újabb példája annak, hogy a demokrácia és a sajtószabadság a legjobb helyzetben van hazánkban. (Derültség a DK és az MSZP soraiban.) Nyugat-Európa nagyobb országaiban sokkal több alkalommal éri támadás a sajtószabadságot, mint Magyarországon. Ezt nem mi állítjuk, hanem a Transzparens Újságírásért Alapítvány. (Arató Gergely felnevet.) Az Európai Bizottság által finanszírozott beszámoló részletesen kifejti, hogy hazánkban sokkal jobb újságírónak lenni, mint például Németországban vagy Franciaországban. Ezekben az országokban ugyanis komoly fizikai fenyegetésnek vannak kitéve a sajtóorgánumok, ráadásul a sajtószabadságot is többször korlátozzák. Hazánkkal szemben a média helyzete kapcsán folyamatosan zajlanak az éles támadások a tények teljes figyelmen kívül hagyásával. Magyarország ma lényegesen szabadabb, mint a nyugat-európai országok, és erre a médiaviszonyok egyértelmű bizonyítékot jelentenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Újabb követendő példát állítunk tehát fel az európai országoknak azzal, hogy elfogadjuk a Ház előtt fekvő javaslatot. A sajtószabadság nem kérdőjelezhető meg Magyarországon, mindenki a saját meggyőződésének megfelelően vehet részt a közéleti vitákban, és szabadon fejtheti ki a véleményét. Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot, kérem képviselőtársaimat, a tisztelt Házat, hogy önök is tegyenek így. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő T/3753. számú törvénymódosítás általános célja, hogy elősegítse Magyarországon a szövetkezeti formában való vállalkozást, valamint hogy kialakítson előnyös és versenyképes feltételeket a szektornak.

A magyar gazdaság erősítése céljából kiemelt érdek, mint az előterjesztésben elhangzott, hogy a szövetkezeti forma minél nagyobb számú piaci szereplő esetében váljon kedvezővé. Jelen rendelkezések támogatják a szövetkezeti szektor továbbfejlesztését és eredményesebb működését.

A törvényjavaslat a jelenleg működő szövetkezetek gyakorlati igényére koncentrál, elősegítve azok eddigiekhez képest is hatékonyabb működését. A törvénymódosítás közérthetővé teszi a szövetkezet sajátos jellemzőit, más társas vállalkozásoktól eltérő működési elveit. A szövetkezetek számos területen tudnak jelen lenni, akár a gazdasági, társadalmi, környezeti szektorban, valamint a kulturális fenntarthatóság elősegítésében is meghatározó lehet a jelentőségük.

Tisztelt Ház! Az előterjesztő által részletesen ismertetett rendelkezésekre, valamint a szövetkezeti forma gazdasági jelentőségére tekintettel a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot. Erre kérem tisztelt képviselőtársaimat is. Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban jelentkező válsághelyzetek, így az Európára nehezedő migrációs nyomás növekedése, illetve a helyi közösségek üldöztetése rámutatott arra, hogy a veszélyeztetett közösségek támogatása önálló politikai keretek megteremtését kívánja meg. A migrációs nyomás csökkentése érdekében Magyarország kiemelt prioritásként kezeli a veszélyeztetett közösségek közvetlen és helyben történő támogatását az ellenálló képességük növelése céljából, ezzel segítve helyben maradásukat, illetve a szülőföldjükre való visszatérésüket. Ez magába foglal minden olyan tevékenységet, ami hozzájárul az életfeltételek helyreállításához, javításához, a szabad vallásgyakorlás védelméhez, valamint a szellemi és az épített kulturális örökség megőrzéséhez.

Magyarország migrációs politikájának és legfontosabb humanitárius programjának, a Hungary Helps programnak az alapelve közös: nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van. A kormány ebben az Országgyűlés támogatását is bírja; idén májusban négypárti támogatással fogadtuk el a migráció elutasításáról és a kibocsátó országok helyben történő támogatásáról szóló politikai nyilatkozatot, amely megerősítette, hogy az Országgyűlés támogatja azokat a programokat, amelyek a nehéz helyzetbe jutott emberek otthonmaradását, szülőföldjükön való boldogulását, illetve hazatérését segítik.

(9.20)

A legfontosabb ilyen magyar program a Hungary Helps, amely azzal a céllal jött létre, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás enyhítése és csökkentése érdekében gyorsan és hatékonyan jusson el a segítség az üldözött közösségekhez és a humanitárius katasztrófák áldozataihoz, illetve hogy Magyarország a nemzetközi színtéren meghatározóan járuljon hozzá a migrációt is előidéző folyamatok megszüntetéséhez a helyben történő azonnal segítségnyújtással. A program alapfeladata a közvetlen, helyben történő segítségnyújtás, valamint a humanitárius válsággal fenyegetett közösségek helyben maradásának támogatása a prevenció révén. A válságövezetekben élő veszélyeztetett, üldöztetést és szükséget szenvedő keresztény emberek és közösségek megsegítését, szülőföldön maradását, vallási, kulturális és gazdasági értelemben vett megmaradását a Hungary Helps oktatási, humanitárius és újjáépítési projektjei oly módon szolgálják, hogy egyúttal a különböző vallási és etnikai csoportok közötti békés együttélést is erősítik.

Tisztelt Országgyűlés! A program további célja a nemzetközi közösségek figyelmének felhívása a keresztényüldözés tényére és mértékére annak érdekében, hogy Magyarország mellett más kormányok és szervezetek is részt vegyenek a sürgős és határozott cselekvést igénylő humanitárius és értékmentő munkában. A Hungary Helps az elmúlt öt évben már bizonyított, kedvezményezettjeinek száma tavaly meghaladta az egymillió főt, vagyis eddig összesen egymillió szükséget szenvedő ember részére tette lehetővé, hogy az elvándorlás helyett a visszatérést, illetve az otthon maradást válassza.

A program végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly májusban vette át, így most a kormányban a külgazdasági és külügyminiszter felel egyfelől a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért, másrészről az üldözött keresztények megsegítését célzó programok és a Hungary Helps program végrehajtásáért. Ugyanakkor ez a két tevékenység jelenleg párhuzamos eljárási és szervezeti keretek között valósul meg. A feladatok közötti átfedések és párhuzamosságok kiküszöbölése, illetve az átláthatóság és a hatékonyság növelése egyaránt a támogatáskezelések egységesítését indokolja.

A két terület integrációja lehetőséget teremt a migrációt előidéző folyamatok megszüntetését célzó tevékenységek egységes rendszerben történő kezelésére, ezáltal egyszerre vehetők figyelembe a humanitárius, diplomáciai és gazdaságfejlesztési szempontok úgy, hogy közben az üldözött keresztény közösségek megsegítése maradhasson a fókuszban. Az egységes kezelés biztosítja azt is, hogy hazánk a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét nemzetközi kötelezettségeivel és külpolitikai érdekeivel összhangban, az ország teherbíró képességének, valamint külpolitikai, külgazdasági és vallásdiplomáciai prioritásainak figyelembevételével lássa el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek fényében az elmondottak alapján indokoltnak látom, hogy a jelen törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvény, illetve a Hungary Helps programról szóló korábbi törvény helyébe lépjen; ehhez kérem támogatásukat a törvényjavaslat elfogadása során. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. november 30-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes agrártárgyú törvények deregulációs szempontú módosításáról szóló T/5885. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében és 10 tartózkodás mellett elfogadta.

(20.00)

Tisztelt Országgyűlés! Az évek során az adminisztratív terhek és bürokratikus folyamatok megnövekedtek, ami hátráltatja az agrárium növekedését és fejlődését. Időről időre szükséges az agrárszektort érintő jogszabályok adminisztratív szempontú felülvizsgálata. A törvénymódosítási javaslat célja, hogy az agrárvállalkozások és az agrárium területén dolgozó hatóságok működését könnyebbé és hatékonyabbá tegye, adminisztratív terheiket csökkentse.

A Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító javaslat elsősorban kodifikációs pontosításokat tartalmaz. De ezen túlmenően a családi gazdaságokról szóló törvény módosítására azért is került sor, mert a régi őstermelői nyilvántartás adatai az őstermelői igazolványhoz és a közös őstermelői igazolványhoz kapcsolódnak. Ezen adatok kerültek átvételre az új nyilvántartásban is, amely tartalmazza a korábbi igazolványadatokat, az ehhez kapcsolódó betétlapokat, a rögzített tevékenységeket.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatszolgáltatása is a 2021. év előtti időszak vonatkozásában az őstermelői igazolványokon és az azokhoz kapcsolódó adatokon alapszik, mivel az igazolvány kiváltása és érvényesítése teremtette meg az őstermelői jogviszonyt. Az őstermelő-keresőben bővítésre került a lekérdezhető adatok köre, aminek következtében láthatóvá válhatnak a törvény szerinti 2021. évi adatok. Ezek igazolványszámmal kerülnek megjelenítésre. Számos helyen, mint például a pénzintézetek ügyvitelében, az adott igazolványi adatok vizsgálata is történik, így szükséges a szám megjelenítése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat támogatandó, támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért a holnapi napon javaslom elfogadását. Köszönöm szíves figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. november 30-án megtárgyalta a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló T/5882. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítások célja az, hogy a büntetőjog mindhárom területén elsősorban a szakma által megfogalmazott igényekre adjon szakmai konszenzust élvező, modern, egyben előremutató válaszokat, ezáltal hatékonyabbá tegye a büntetőjog alkalmazását és erősítse a törvények garanciális tartalmát.

A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amely nyelvhelyességi, kodifikációs és jogtechnikai pontosításokat tartalmazott.

(10.00)

A módosítás rendezi a törvényjavaslat új rendelkezéseinek a vagyonelkobzás végrehajtási folyamatába tartozó egyéb elemekkel való kapcsolatát.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A módosítás nélkül nem egyértelmű, hogy vagyonelkobzás alá eső ingóságra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igényt tarthat eredetben is. A módosítás folytán gépjárművek esetén a nyomozó hatóság nyilatkozatának beszerzése az elsődleges.

A törvénymódosítás mindenképpen támogatásra érdemes, erre kérem képviselőtársaimat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. november 30-án megtárgyalta az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/5892. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat több igazságügyi tárgyú törvény módosítását is tartalmazza. A módosításokat az a közös cél kapcsolja össze, hogy szervezetten és megfelelően reagáljunk a gyorsan változó társadalmi, gazdasági és információtechnológiai viszonyokra.

A kormány által 2022-ben elfogadott fogyasztóvédelmi politika négy fő területre fókuszál: a gyermekvédelemre, a digitális fogyasztóvédelemre, a fogyasztóvédelem elérhetővé tételére és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatására. Jelen törvényjavaslat a fogyasztóvédelmi politikában megfogalmazott célok tekintetében a digitális fogyasztóvédelem és az egységes jogalkalmazás érdekében hajt végre módosításokat. A fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kizárólag Magyarországon történő, csak a magyar fogyasztókat érintő jogsértés esetén is blokkolni lehet az online tartalmakat. A fogyasztóvédelmi hatóságok a törvényi szabályok szerint fennálló esetekben lehetőséget kapnak ennek alkalmazására.

Az igazságügyi tárgyú törvények módosítása a közjegyzőkről szóló, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, a közvetítői tevékenységről szóló, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról szóló, az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló, a hagyatéki eljárásról szóló, a polgári törvénykönyvről szóló, az igazságügyi szakértőkről szóló, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint az egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvényeket érinti.

(10.10)

Az igazságügyi tárgyú törvények módosítása a visszajelzések, a felmerült tapasztalatok, a jogszabályok alkalmazása során szerzett gyakorlati ismeretek alapján került megfogalmazásra, így a normaszöveg pontosítást, eljárásirend-változást is tartalmaz, koherenciát teremt az egyes jogszabályi előírások között.

A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amely nyelvhelyességi, kodifikációs és jogtechnikai pontosításokat tartalmaz. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazáskor támogassák a törvénymódosítást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterhelyettes Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. december 11-én megtárgyalta az egyes hatósági kérdésekről szóló T/6518. számú törvényjavaslatot. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

A törvényjavaslathoz képviselői módosító javaslat nem érkezett, és a bizottság sem fogalmazott meg módosításra irányuló szándékot. Az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti sorokban.)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterhelyettes Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és mondhatom, a kormányzó pártszövetség másik pártja számára is döntő kérdés környezetünk és a természet védelme. A jövő gazdasága csak a fenntartható fejlődés keretei között működhet egészségesen.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat 2024. július 1-jétől lehetővé teszi a másodfokú eljárás lefolytatását meghatározott kiemelt jelentőségű környezetvédelmi hatósági ügyekben. A fellebbezés lehetőségének visszavezetésével tovább erősödik a jogbiztonság a fellebbviteli eljárások területén is. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a jogorvoslati határidő megegyezik az alapeljárás határidejével, valamint azt, hogy a közigazgatási perben nincs helye a döntés megváltoztatásának.

További lényegi eleme a törvényjavaslatnak, hogy a másodfokú államigazgatási szerv bármely szakmai kérdést újraértékelhet, nem csak jogszerűségi alapon dönthet.

(20.00)

A Ház előtt fekvő törvényjavaslat szorgalmazza a kitűzött stratégiák megvalósítása érdekében az ipari létesítmények levegőbe történő kibocsátására vonatkozó határértéket és azoknak a németországi szabályozást alapul vevő szigorítását.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A zöldenergia, a korszerű, tiszta technológiák alkalmazása nemcsak a magyar gazdaság jövője, hanem egy rendkívül fontos társadalmi érdek is. Magyarország továbbra is elkötelezett a klímavédelem és a környezetvédelem mellett. Hazánk energiaszuverenitását növeli a környezetvédelmi célok, stratégiák elérése, valamint segíti a magyar emberek egészségének megtartását is.

Az elhangzottak alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. december 11-én megtárgyalta a szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezésről szóló H/6393. számú határozati javaslatot. A bizottság a határozati javaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

A határozati javaslathoz képviselői módosító javaslat nem érkezett, és a bizottság sem fogalmazott meg módosításra irányuló szándékot.

Az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Azt csak megerősíteni tudom, amit államtitkár úr elmondott: a bizottság egyöntetű álláspontja megegyezett az elnök úr felvetésével, miszerint valóban szükséges lenne módosítani az adott szabályozást. Köszönöm szépen a figyelmüket, köszönöm a szót, elnök úr. (Taps.)