Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Sehr geehrter Staatssekretär! Erlauben Sie mir bitte, dass ich meine Meinung, bezüglich des Gesetzesvorschlags mit Titel „Zu den steuerlichen Maßnahmen im Zusammenhang mit der Erhöhung des Mindestlohns und des garantierten Mindestlohns im Jahr 2022, und zur bestimmten anderen Maßnahmen” mit Nr. 17668, erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy kifejtsem véleményemet a T/17668. számú, „A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről” tárgyú törvényjavaslattal kapcsolatban.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2021. november 29-ei ülésén tárgyalta a napirenden lévő törvényjavaslatot, melyből a Magyarországon őshonos nemzetiségeket közvetlenül, a nemzetiségi intézményhálózaton keresztül a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben a szociális hozzájárulási adó csökkentése és a szakképzési hozzájárulás megszüntetése érinti elsősorban.

A munkabéreket terhelő járulékok a már korábban elfogadott szabályok szerint 2022. július 1-jétől csökkentek volna, amennyiben megszűnne a 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó mértéke 0,5 százalékponttal 15 százalékra csökkent volna.

A most tárgyalt törvényjavaslat alapján ez az intézkedés 2022. január 1-jére lenne előrehozva, valamint a szociális hozzájárulási adó mértékét további 2 százalékponttal, a jelenlegi mértékhez képest így már összesen 2,5 százalékponttal, 13 százalékra csökkenti. A munkáltatóiteher-csökkenés így már 2022. január 1-jétől összesen 4 százalékpontos, mely a szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékpontos csökkentéséből, valamint a 1,5 százalékot kitevő szakképzési hozzájárulás megszüntetéséből adódik össze.

Ez az intézkedés eltérő mértékben, de jelentős javulást fog eredményezni a gazdálkodási feltételekben a nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi alapítványok által fenntartott minden nemzetiségi köznevelési és kulturális intézménynél. Ez a pozitív hatás vonatkozik természetesen a Klebelsberg Központ, a települési önkormányzatok és az egyházak által fenntartott nemzetiségi köznevelési és kulturális intézményekre is.

Tekintettel arra, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata éppen az elmúlt szombaton, november 27-én fogadta el a 2022. évi költségvetését, így az aktuális számok alapján megállapítható, hogy például a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és fenntartott intézményei esetében, vagyis az MNOÖ hivatala, az MNOÖ feladatellátása, a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár, a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium, a pécsi Valeria Koch Iskolaközpont, a pilisvörösvári Schiller Gimnázium és Kollégium, a szekszárdi Magyarországi Német Színház és a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ esetében összesen ez a köztehercsökkentés éves szinten mintegy 65-70 millió forint költségmegtakarítást jelent, ami biztosan ellensúlyozza a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből adódó költségvetési többletfinanszírozási szükségletet.

Természetesen a minimálbér és a garantált bérminimum költségvetési többletigényét, valamint a 4 százalékpontos járulékcsökkentés költségvetési megtakarítását intézményenként kell megvizsgálni, mivel az intézmények foglalkoztatotti létszámától, a minimálbéren foglalkoztatott elsősorban kisegítő, technikai személyzet számától függően jelentősen eltérő lehet, abszolút összegét és százalékos arányát nézve is. Az eltérések kezelése szempontjából is külön kell vizsgálni az országos, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő nemzetiségi köznevelési intézményeket.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények esetében az országos nemzetiségi önkormányzatoknak megvan a lehetőségük a szükséges mértékű és arányú intézmények közötti költségvetési átcsoportosítások viszonylag rugalmas megvalósítására, a költségvetéseik módosításával. Az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében ez mintegy 25 nemzetiségi köznevelési intézményt érint.

Más helyzetben vannak a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények  jelenleg ez 75 intézményt jelent , mivel az ő esetükben 55 különböző helyi nemzetiségi önkormányzat a fenntartó, közöttük költségvetési átcsoportosításra a jelenlegi szabályozás szerint nincs lehetőség. Ezt felismerve a Magyarországi nemzetiségek bizottsága javaslatára tavasszal a 2022. évi központi költségvetési törvényben elfogadásra került egy 350 millió forintos keret, kifejezetten a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények 2022. évi működési támogatásának a kiegészítésére.

Ez lehetővé teszi, hogy az intézmények 2022. évre elfogadott költségvetését alapul véve 2022 első negyedévében részletes, tételes felmérést csináljunk a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények működési nehézségeiről, kiegészítő támogatási igényeiről, és a jogos működési igényeket egyedi támogatással évente a szükséges mértékben biztosítsuk.

Ez annál is inkább szükséges, mivel a nemzetiségi köznevelési intézményekre a 2013. évben bevezetett  akkor új, normatív és a korábbiakhoz képest 30-35 százalékkal kedvezőbb  státusz- és átlagbér-finanszírozási rendszer előnyeit az elmúlt hét évben az időközben hozott, egyébként önmagában örvendetes és kedvező döntések költségvetési szempontból jelentős mértékben felélték. Ilyen kedvező intézkedések voltak a korábbi évenkénti minimálbér-emelések és garantált bérminimum emelései; a pedagóguspótlékok úgynevezett középre húzása; az ingyenes tankönyvbeszerzés bevezetése, az évenkénti azonos összegű átlagnormatívával történő finanszírozása, amely azonban a két tannyelvű nemzetiségi intézményeknél, különösen a tartóstankönyv-beszerzési években nem biztosítja a szükséges fedezetet; az ingyenes étkeztetés bevezetése, melynél azonban az étkezési normatíva sok helyen nem biztosítja a szükséges költségvetési fedezetet, és még hosszan lehetne sorolni.

Kétségtelen tény, hogy az előbb felsorolt pozitív döntésekkel, költségvetési többletforrást igénylő intézkedésekkel szemben másik oldalról természetesen voltak költségcsökkentést eredményező intézkedések is, de  nem teljes körű számításaink és felméréseink szerint  a most előttünk lévő 4 százalékpontos köztehercsökkentés révén 2022 lesz az első év, amikor a különböző irányú döntéseknek a nemzetiségi fenntartású nemzetiségi köznevelési intézményekre vetítve egyértelműen pozitív szaldója lesz, amit természetesen örömmel üdvözlünk.

Végezetül szeretnék kivételesen egy kicsit szubjektív módon néhány mondatot szólni egy olyan negatív jelenségről, szerintem téves gondolkodásmódról, amely az emberek egy részében szinte minden pozitív döntést követően felmerül, nevezetesen: nem azt nézik, hogy az adott döntéssel kik és milyen mértékben kerülnek jobb körülmények közé, milyen pozitív hatása lehet ennek a közvetlen és a tágabb környezetre is, hanem azt keresik, hogy milyen feszültséget és milyen területeken generálhat a mégoly pozitív pillanatnyi döntés is.

(12.50)

Szigorúan csak a nemzetiségi területen maradva egy jellemző példa az elmúlt évekből: amikor felvetettük a nemzetiségipedagógus-pótlék emelésének szükségességét, akkor azonnal találkoztunk azokkal a negatív észrevételekkel, hogy ezzel feszültséget fogunk gerjeszteni a nem nemzetiségi pedagógusok között, valamint miért nem differenciáljuk a nemzetiségi pótlékot, miért nem terjesztjük ki minden nemzetiségi pedagógusra.

2017-ben, az első nemzetiségipedagóguspótlék-emelésre vonatkozó javaslat parlamenti tárgyalásakor elmondtam, hogy azért dolgozom/dolgozunk, annak örülnénk a legjobban, ha nemzetiségi területen végre elérnénk, hogy úgymond feszültséget keltettünk, mert ez azt jelentené, hogy végre valahol, valamiben érdemben előre tudtunk lépni, amit már mások is észrevettek. Állok elébe a feszültségeknek, és ha már ott leszünk, akkor azok megoldása lesz a következő feladat.

Ezt is tettük, amikor…  sőt, mielőtt a leendő feszültség felmerült volna, megoldottuk. Ebben a 2020. év elején jelentős segítséget kaptunk az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Nevezetesen, amikor a nemzetiségi pótlék harmadik emelését megelőzően jeleztük Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár úrnak, hogy az immáron 40 százalékos nemzetiségi pótlék azonos lesz az igazgatóhelyettesi pótlék alsó határával, és ez feszültséget okozhat, akkor azt válaszolta: Imre, ti vigyétek végig a nemzetiségipótlék-emelés előkészítését, harcoljátok ki a döntést, nyújtsátok be a szükséges törvénymódosításokat, és ha a parlament elfogadta és a pótlék megemelésre kerül, akkor én majd rendezem az igazgatóhelyettesi pótlék kérdését.

Így is lett: a Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2019 őszén megfelelő előkészítés után beterjesztette a szükséges módosító javaslatokat, az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta ezeket, és 2020. január 1-jétől a nemzetiségipedagógus-pótlék felső határa 40 százalékra lett emelve, valamint egyidejűleg a most már jelentősen megemelt pótlék lehetőségét felhasználva bevezettünk két további differenciált kategóriát, és kiterjesztettük a pótlékot minden nemzetiségi pedagógusra. Mintegy ezzel egy időben, alig egy hónapon belül pedig az EMMI rendeletben megemelte az igazgatóhelyettesi és igazgatói pótlékokat, természetesen nemcsak a nemzetiségi, hanem az összes köznevelési intézményre vonatkozóan.

Nem kívánom ezzel még véletlenül sem azt mondani, hogy ezzel mi  értsd a nemzetiségiek  emeltük meg az igazgatóhelyettesi és igazgatói pótlékokat, de azt teljes joggal lehet állítani, hogy a nemzetiségipedagógus-pótlék többszöri emelése alulról nyomást gyakorolt arra és elősegítette, hogy az igazgatóhelyettesi és igazgatói pótlékok is megemelésre kerüljenek.

Hasonló a helyzet most is a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emeléssel. Lehet azt mondani, hogy ez feszültséget eredményez az alsóbb pedagógusfizetési kategóriákban, és ez teljes valószínűséggel így is van, de éppen ez fogja elősegíteni és garantálja, hogy a pedagógusi bértáblában is minél hamarabb további pozitív előrelépések legyenek.

Ráadásul a nemzetiségi köznevelési intézményeknél mi a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés pozitív hatását mindkét oldalról látjuk és érzékeljük. Egyrészt a munkavállalók oldaláról, hiszen a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emeléssel érintett kisegítő személyzet  konyhai dolgozók, dadusok, takarítók, technikai személyzet  életkörülményei, elégedettsége számunkra ugyanolyan fontos, mint a pedagógusoké, hiszen ők ugyanúgy nap mint nap együtt vannak a gyerekekkel, befolyásolják az intézmények légkörét, hangulatát, minőségét. Másrészt munkaadóként is látjuk, hogy a 4 százalékpontos járulékcsökkentés a minimálbér és a garantált bérminimum költségvetési fedezetének biztosításán túl további lehetőségeket biztosít például a pedagógusok részére a jutalomkeret, a kafetéria és egyéb juttatások emelésére, mellyel éppen a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emeléssel nem érintett pedagógusok helyzetét már most is tovább tudjuk javítani.

Mindezek alapján és mindezek figyelembevételével a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a T/17668. számú törvényjavaslattal egyetért, és azt elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit.