Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2021. június 10-én tartott ülésén megtárgyalta a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló T/16207. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében és 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Ptk. jogi személyekről szóló Harmadik könyvének a módosítását helyezi kilátásba. Megjegyzendő, hogy ez a javaslat szoros összefüggésben áll az előbb tárgyalt, a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvényjavaslattal.

Annak ellenére, hogy a Harmadik könyv szabályozási rendszere bevált, a joggyakorlat által kiérlelt szabályozási javaslatok mégis indokolttá tették az előttünk fekvő módosítások megszületését. A törvényjavaslat biztosítani kívánja ugyanis azt, hogy a jogi személyek joga, azon belül pedig kiemelten a társasági jog garanciája és stabilitása tovább erősödjön.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elsődlegesen azt szeretném kiemelni, hogy a javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy a jövőben a bíróság előtt érvénytelenség címén a jogi személy létesítő okiratának egyes rendelkezéseit, módosításait határidő nélkül lehessen megtámadni, a cégeljárás új rendszere ugyanis nyomatékos hangsúlyt fektet arra, hogy a nyilvántartásba vétel során a bíróság a tagok hatáskörébe tartozó szerződéses szabadság körébe eső kérdésekbe ne szólhasson bele.

A kilátásba helyezett módosításoknak köszönhetően a pótbefizetés általános társasági jogi eszközzé válik. Mivel eddig kizárólag a kft. esetében beszélhettünk a pótbefizetés intézményéről, a jövőben  az nyrt. kivételével  valamennyi társasági forma élhet majd ezzel a lehetőséggel.

A részvénytársaságra vonatkozó szabályozás módosítását a versenyképesség növekedése indokolta, mégpedig oly módon, hogy cégjogi akadályoktól mentes tőzsdei céggé történő alakulást tesz lehetővé azáltal, hogy az nyrt. bejegyzését lehetővé teszi még a részvények tőzsdei bevezetése előtt, azzal a kitétellel, hogy a társaságnak a részvények tőzsdei bevezetését egy éven belül biztosítania kell. Tekintettel arra, hogy önmagában nem fűződik érdek ahhoz, hogy a részvények fele legalább törzsrészvény legyen, a módosítás hatályon kívül helyezi a törzsrészvény és egyéb részvények arányára vonatkozó rendelkezéseket. A megismételt közgyűlés diszpozitív szabályozására pedig a kft.-nél elmondottak lesznek irányadóak.

A benyújtott törvényjavaslat támogatandó, ugyanis a jogi személyek jogának, diszpozitív szemléletének fenntartása mellett elengedhetetlenné vált a joggyakorlat által kimunkált javaslatokat a Ptk. rendszerébe illeszteni, ugyanis azok tovább erősítik a társasági jog koherenciáját és stabilitását, valamint versenyképességét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)