Készült: 2024.05.14.10:04:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

173. ülésnap (2020.12.01.), 166. felszólalás
Felszólaló Dr. Boros Anita
Beosztás Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 13:55


Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BOROS ANITA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Nagyon szépen köszönjük a hozzászólásokat. Ahogyan említettem, a körforgásos gazdaságra való átállás az új célunk, az új modellünk. Azt kell látni, hogy valóban van egy autópálya a hulladékgazdálkodásban, amelyre a modern államok már ráálltak. Azt kell látnunk, hogy mi most még az út szélén állunk, és el kell döntenünk most, hogy ráállunke erre az autópályára, vagy pedig végképp lemaradunk. Ahhoz, hogy ráálljunk erre a modellre, teljesen új szabályrendszerre van szükség; és ahogyan itt el is hangzott, ennek az elsődleges kérdése az, hogy mindenki együttműködésével létrejövő új hulladékgazdálkodási modell kerüljön bevezetésre, tisztuljon a hulladékunk, jó legyen a hulladékunk, jó legyen a hulladékgazdálkodásunk, és ehhez az első lépcsőfok az, amit már elkezdett a magyar kormány, köszönhetően a klíma- és természetvédelmi akcióterv végrehajtására szolgáló „Tisztítsuk meg az országot!” projektünknek, az az illegális hulladék felszámolása.

Természetesen azt is látjuk, hogy néha szélmalomharcot vívunk azokkal, akik az illegális hulladékot lerakják. Ez beépült az életvitelükbe, reggel fogják, leviszik a konyhából a szemetet a kocsijukba, majd a kocsijukból kiteszik az autópályák mentén vagy az erdőkben. Mi azt szeretnénk, hogy ilyen ne legyen, és elrettentő szankciókat szeretnénk bevezetni. Erre tesz javaslatot ez a törvénytervezet.

Ha megengedik, nagyon röviden reagálnék a felvetésekre. Többször elhangzott, hogy nincsen hulladékgazdálkodási hatóság. A tervezet egy teljes paragrafust szán a hulladékgazdálkodási hatósági feladatrendszerre, a miniszter, illetve a hatóság közötti hatáskörmegosztásra; 32 pontban nevesíti a hulladékgazdálkodási hatóság feladatait.

Szintén elhangzott, hogy a visszaváltási rendszer mint olyan, egy szükségtelen dolog. Mi azt gondoljuk, hogy ez nem így van, és meg is kérdeztük az állampolgárokat, hiszen a Pannon Egyetem legutóbbi kutatása azt bizonyította, ahol 20 ezer ember fejtette ki a véleményét, hogy 85 százaléka a megkérdezetteknek támogatta a visszaváltási rendszer bevezetését, és 87 százalékuk mondta azt, hogy valójában ez a rendszer akkor is egy támogatandó dolog, ha a betétdíj, a visszaváltási díj beépülne a termékek árába.

Juhász Hajnalka képviselő asszony felszólalását nagyon szépen köszönjük, tekintettel arra, hogy ő említette egyedül az európai hulladékcsökkentési hetet. A járványhelyzet ellenére Magyarországon kétszer annyian jelentkeztek valamilyen hulladékcsökkentési akcióval, mint tavaly. 860 olyan projektünk zajlott a múlt héten országszerte, ahol az állampolgárok, a szervezetek, az oktatási intézmények, a bölcsődék, az óvodák, a vállalkozások felhívták a figyelmet valamilyen projekttel, programmal arra, hogy igenis tudunk tenni pici lépésekkel a hulladékunk csökkentése érdekében.

Köszönjük szépen képviselő asszonynak, hogy felhívta a figyelmet az újrahasznosításra és az újrafeldolgozásra mint az új körforgásos gazdaság alappillérére, alaptételére.

Aztán külön köszönöm Font Sándor képviselő úrnak, hogy kicsit cizellálta az addigi felszólalásokat. Pici félreértések vannak, mi azt látjuk. Ugye, valójában itt azt kell látni, hogy az önkormányzatoktól nem veszünk el vagyont.

(17.50)

Noha hozzáteszem, hogy az Mötv. és a nemzeti vagyonról szóló törvény erre lehetőséget adna, hiszen közfeladat átadása van az állam részére. Ezzel mi nem éltünk. Éppen azért nem éltünk, mert szerettük volna, ha az önkormányzatok a továbbiakban is, a maradék két évben is a koncessziós rendszer bevezetéséig el tudják látni a megfelelő közfeladataikat, és valóban a jelenlegi hulladékgazdálkodási közfeladat, ha majd kikerülne a feladataik közül, egy maradna, a már említett köztisztasági feladatok. Ahogyan említette Molnár Gyula képviselő úr is, a közterületek megfelelősége az önkormányzatokra bízandó feladat. Mi magunk is így gondoljuk, ezért hagytuk ott a köztisztasági feladatokat.

Miért most foglalkozunk ezzel a kérdéssel? Nemcsak most foglalkozunk ezzel a kérdéssel, hanem már hosszú évek óta, de egészen bizonyosan vannak olyan determinációs pontok, amelyek alapján ez a hulladékgazdálkodási szabályozási folyamat most felgyorsult. Egyrészt 2020-ban kell átültetnünk azt a nagy irányelvcsomagot, ami a körforgásos gazdaságot megalapozza, és a célszámokat is 2020-25-30-35-re datálja az Európai Unió, tehát fel kell készülnünk már a ’25-ös teljesítésekre is.

Ahogy említettem, az önkormányzati vagyont nem vonjuk el. Az önkormányzatoknak lehetőségük van a rendelkezésükre álló hulladékgazdálkodási vagyon vonatkozásában arra hasznosítási szerződéseket kötni a következő két évben. Tehát mi azt gondoljuk, hogy ez meg fogja érni hosszú távon az önkormányzatoknak, és emellett nagyon sok olyan eszköz van, amit fenntartási kötelezettség is terhel. Ezeket a vagyonelemeket a koncesszornak a továbbiakban is üzemeltetnie kell majd.

A koncessziós eljárástól és a koncessziós modelltől mi a szolgáltatás színvonalának növekedését várjuk. Ebbe természetesen az is beletartozik, hogy elvárandó, elvárható a koncesszortól egy nagyon hatékony panasztételi ügyfélfogadási rendnek a kialakítása, ahogy arról már szó is esett.

Az iparági fejlesztések tekintetében ez többször is elhangzott, a hulladékgazdálkodás nagyon összetett dolog. Több tíz, azt is mondhatom, több tucat hulladékáram van, és azért nehéz ezt megmondani, mert például ha a műanyagokra gondolunk, azokon belül is, a műanyag anyagáramban is több tucat alág különböztethető meg, és természetesen az ilyen anyagáramokhoz kapcsolódó ipar is rendkívül kiterjedt, rendkívül összetett.

Éppen ezért mi az elmúlt fél évet azzal töltöttük, hogy meghallgattuk az érdekképviseletek, az ipari szereplők javaslatait, workshopokat, konferenciákat szerveztünk, és mindent igyekeztünk beépíteni, amiről úgy éreztük, hogy tényleg a körforgásos gazdaságra való átállást támogatja.

Szintén elhangzott Schmuck Erzsébet képviselő asszony részéről, hogy ez egy nagyon sok törvényt módosító törvényjavaslatunk. Ez valóban így van. Ez egy nagyon összetett kérdéskör, nagyon sok ágazati jogszabályt magában foglaló, és ahogyan Font Sándor reagált is erre, nem lehet őket szétszedni, mert különben megbomlana az egymásra épülő koherencia elve. A körforgásos gazdasági csomagot az Európai Unió 2015-ben fogadta el, tehát azóta intenzívebb nyomás nehezedik az európai uniós tagállamokra ennek az átültetésében. Vannak olyan államok, akik nagyon gyorsan reagáltak, és vannak, akik meg egyáltalán nem reagáltak, és nyilván ez egy gazdaságpolitikai kérdés is, hogy mi szeretnénke csatlakozni meg ráállni arra a már említett autópályára.

Nagyon köszönjük, hogy a visszaváltási rendszer bevezetését támogatták. Mi is úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon előremutató és a szelektív hulladékgyűjtést merőben új alapokra helyező modell lesz. A végrehajtási rendeletek kimunkálását, amint a törvénymódosítások elfogadásra kerülnek, el fogjuk kezdeni. És az is elhangzott, hogy a magyar emberek környezettudatosabbak lettek. Köszönjük szépen az elismerést, a munkánk, úgy tűnik, hogy meghozta a gyümölcsét.

A másik dolog, amit szeretnék kiemelni, hogy nagyon sok stratégiai kérdéssel foglalkozik a szaktárcánk. Valóban ez is igaz. Mi azt látjuk, hogy a hulladékáramonként kidolgozott és hamarosan a kormány elé terjesztendő hulladékgazdálkodási stratégiánk sokkal szigorúbb, és az újrafeldolgozás, újrahasznosítás elveit mutató stratégia lesz.

Azt látni kell, hogy azért is be kell avatkozni, nemcsak az európai uniós determinációk miatt, és nemcsak a gazdaságpolitikai előírásokra figyelemmel, hanem azért is, és ezért nem szabad szerintem vagy talán téves következtetésekre juthatunk, hogyha korábbi modelleket hasonlítunk össze akár a mostanival vagy akár a jövőben tervezettel, mert a hulladékgazdálkodási ágazat, ahogyan a fogyasztási cikkeink is változnak, ahogyan az életünk változik, az általunk használt eszközök is például  több telefont vásárolunk, több elektronikai terméket vásárolunk, ezeket gyakrabban cseréljük , ennek megfelelően például az ehhez kapcsolódó hulladékáramok összetétele, minősége is változik.

Gyorsul a világ, növekszik az életszínvonal, és ezzel párhuzamosan viszont, ahogy említettem, csökkennek az erőforrásaink. És ahhoz, hogy a fenntarthatóság és a zöldgazdaság innovációi fejlődjenek, egy rugalmasan reagáló hulladékgazdálkodási rendszerre van szükség. Ha megjelenik egy új típusú hulladék vagy egy hulladékgazdálkodási feladat, akkor a legeslegjobban alkalmazkodni tudó megoldással kell rendelkeznünk. Mi azt gondoljuk, hogy ez a javaslat ilyen.

Többször elhangzott, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság és a koncesszor talán azonos. A hulladékgazdálkodási hatósági feladatok között, ha csoportosítani akarjuk őket a hatósági feladatokon túl, elsődlegesen egy ellenőrzési, piacfelügyeleti minőségbiztosítási típusú feladatkör csoportosítható vagy különíthető el. A koncesszor pedig a hulladékgazdálkodási tevékenységek egy részét tudja gyakorolni szigorúan az energiahivatal felügyelete mellett, amit eredendően most állami körbe utalna az új törvényünk.

Varga-Damm Andrea asszonynak nagyon szépen köszönjük ezt a megtisztelő bevezetőt; a legmodernebb, leginnovatívabb törvényként említette a törvényünket. Mi magunk is így gondoljuk ezt. És szintén nagyon fontosnak tartották képviselő asszonyok többen is a szemléletformálást. Természetesen ezt mi is tudjuk, és ennek megfelelően több ösztönzőrendszert kidolgoztunk már, jövőre egy kétmilliárdos csomagot szeretnénk az ösztönzőrendszerek végrehajtása tekintetében vagy még intenzívebb támogatása tekintetében bevezetni.

Szintén köszönjük a gyűjtőpontok támogatását és az energetikai hasznosítás mint olyan kiemelését. Egyetlenegy pontosítást szeretnék csak tenni Potocskáné Kőrösi Anita asszony felszólalásához. Nem egy privatizációról beszélünk, hiszen a hulladékgazdálkodási tevékenységek egy részét engedi át az állam. Egy jognak, egy tevékenység gyakorlásának az átengedéséről van szó, érdemes ebben részt venni, a pályázaton bárki indulhat, aki vállalja, hogy hozni fogja a célszámokat. Ehhez elvégzi azt a sok-sok beruházást, ami ehhez szükséges, és nem fogja megemelni a szolgáltatási árakat. Ez egy nagyon fontos kikötés a mi szempontunkból a mi rendszerünkben.

Amit még talán érdemes lenne kiemelni, és köszönjük szépen Szél Bernadett asszony összefoglalását, ami szerint az állampolgárok olyan rendszert szeretnének, ahol időben el van szállítva a hulladék, az újrahasznosítás növekedni fog, és megbízható, jó szolgáltatást nyújt az adott szolgáltató, ezek ugyanis azonosak a mi céljainkkal is. Vélhetően viszont rossz tervezet került a képviselő asszony kezébe, mert a körforgásos gazdaság nemzeti hivatala már nem szerepel a tervezetben, és az önkormányzati vagyon átadása sem szerepel a tervezetben.

Bana Tibor képviselő úr felvetésére, hogy a díjemelkedés veszélye fennáll-e, ez volt az alapvetően érintett kérdéskör. Ahogy említettem, a szolgáltatási díjakat a koncessziós rendszerben sem szeretnénk emelni, és szintén felmerült egy olyan kérdés, hogy miért pont koncessziós modell, hiszen Európában ez egy ismeretlen megoldás. Azt kell hogy mondjam, hogy Európában ez nem egy ismeretlen megoldás a közszolgáltatások körében. Észtországban 15 éve működik már, Romániában tavaly vezették be a koncessziós rendszert, Spanyolországban is működik, Zürichben, Hollandiában, Lengyelországban, tehát van már rá példa.

Észtországban egy nemzetközi konferenciánkon egyébként, ami nyilvános volt, tehát bárki rácsatlakozhatott a nyáron, szám szerint 10-12 ilyen konferenciát szerveztünk, az észtek azt mondták, hogy egy rendkívül magas minőségű hulladékot eredményez ez a fajta új modell, és 87 százalékra növekedett a műanyag, 97 százalékra a fém, és 90 százalékra az üvegvisszaváltási arány; tehát abszolút pozitívként értékelték.

Végezetül szeretném megköszönni Nyitrai Zsolt képviselő úrnak, hogy a klíma- és természetvédelmi akcióterv és a javaslatom közötti összhangot bemutatta. És a feladatunk a jövő, mi ezzel élünk, a stratégiai céljainkat szeretnénk a jogalkotás útjára is terelni.

Én azt gondolom, hogy számtalan stratégiát letettünk az elmúlt időszakban. Valójában az összes ágazatunk, ami stratégiai megújulást vagy modernizációt igényel, megkapta a maga stratégiáját, és ezeknek a normatív szintű szabályai is kimunkálásra kerültek.

(18.00)

Úgyhogy éppen a szinergiák kiaknázása és Magyarország versenyképességének a növelése érdekében tisztelettel kérem, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai