Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat több nagyobb egységre is bontható. Egyik ezek közül az Országgyűlés által elfogadott 2021. évi C. törvény miatt szükségessé váló jogszabályok módosítása.

Az elfogadott, ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény az ingatlan-nyilvántartás elektronizálását és az ehhez szükséges jogi környezet megteremtését is magában foglalja. A 2021. évi C. törvénynek az elektronikus ingatlan-nyilvántartás működését biztosító rendelkezései azonban majd csak 2023. február 1-jével lépnek hatályba. Ezért szükséges rendezni, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény hatálya alatt induló és az új ingatlan-nyilvántartási törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat mely szabályok szerint kell lefolytatni. Ennek alapján a már folyamatban lévő eljárásokat főszabály szerint a meginduláskor hatályban lévő jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.

A törvény meghatározza az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó kivételszabályokat is, amikor úgy rendelkezik, hogy a megismételt eljárásban az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény I. és II. részének rendelkezéseit hatálybalépésüket követően az ingatlanügyi hatósági eljárások cselekményeire kell alkalmazni. Valamint a 2023. február 1-jén folyamatban lévő, 2023. február 1-jét megelőzően több fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességébe tartozó eljárásokat a 2023. február 1-jén hatályos illetékességi szabályok szerint kell lefolytatni.

Számos érintett ágazat jogszabály-módosítása válik indokolttá azáltal is, hogy az új ingatlan-nyilvántartási törvény eltérő fogalmakat használ. Az új rendelkezések hatálybalépését követően például megszűnik a jog bejegyzése. A tény feljegyzése az adatok átvezetése közötti különbségtétellel az egységes fogalom a bejegyzés lesz, akár jogról, akár tényről, akár adatról beszélünk. (Sic!)

Tisztelt Ház! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása új településtervek hatékony elkészítését, eredményes alkalmazását segíti elő. Szükséges elkerülni, hogy az önkormányzatok helyi építési szabályzatba foglalás helyett a beépítési szabályokat településrendezési illeszkedési követelményként határozzák meg, és e célból az önkormányzati rendeletüket hatályon kívül helyezzék. A településrendezési illeszkedési követelmények ugyanis nem jogszabályban jelennek meg, elfogadásukhoz nem társulnak eljárásjogi garanciák, és a tervkészítésnél véleményezésre jogosult államigazgatási szervek szerepe sem érvényesül.

Összességében a településrendezési illeszkedési követelmény egy kisegítő eszköz arra az időszakra, amikor még nincs helyi építési szabályzat. Tekintettel arra, hogy az előírás az önkormányzatok feladatellátását érinti, ezért elengedhetetlenül szükséges törvényi szinten szabályozni.

A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása kiterjeszti a védetté nyilvánított kulturális javak kereskedelmi forgalomban történő átruházásával kapcsolatos, kereskedőt terhelő bejelentési kötelezettséget. Ennek eredményeképpen a kereskedelmi forgalomban történő értékesítés céljából átadott, védetté nyilvánított, kulturális javakra vonatkozó bejelentésre a kereskedő akkor is köteles, ha az értékesítés meghiúsul, ha nem történik átruházás. A rendelkezés alapján a védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosa, birtokosa személyazonosságát hitelt érdemlőn köteles közölni a javakat értékesítés céljából átvevő kereskedővel, tekintettel arra, hogy az ilyen célból átvett, védetté nyilvánított kulturális javak esetén a kereskedőt bejelentési kötelezettség terheli a hatóság felé.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közlevéltárak jelenleg is széles körű ellenőrzési jogosultságokkal rendelkeznek az illetékességi körükbe tartozó közfeladatot ellátó szervek köziratainak megőrzése vonatkozásában. Ugyanakkor az ezek megőrzését súlyosan veszélyeztető körülmények hatékony kezelése érdekében indokolt a köziratok védelmére irányuló hatósági eljárás megteremtése. Ennek érdekében a Magyar Nemzeti Levéltár hatósági feladatköre bővül a köziratok védelmére irányuló hatósági eljárás létesítésével.

A levéltárakra vonatkozó szabályozással kapcsolatban megemlíteném még, hogy a személyes adatokat tartalmazó levéltári anyag az érintett halálát követően 30 éves védelmi idő lejártával válik bárki számára megismerhetővé. Ettől eltérően állapítja meg a kiemelt társadalmi érdeklődésre tekintettel a törvény az első és a második világháború során elhurcoltak körét, akik esetében a védelmi idő az elhalálozásuktól számított öt év.

(13.50)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben részt vevők esetén hasonlóan indokoltnak látszik a megismerési feltételek könnyítése és az ötéves védelmi idő alkalmazása, amely révén nagy mennyiségű, ezen időszak eseményeinek jobb, széles körű megismertetését segítő iratanyag, az adatbázis válhat az interneten elérhetővé.

Ezenkívül fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a levéltári anyag digitalizálása nem csupán egyszerűsíti azok megismerését, hanem olyanok számára is elérhetővé teszi, akik más esetben nem keresték volna fel a levéltárakat. Ezáltal közművelődési célokat szolgál, valamint elérhetővé válik a közoktatás számára is.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több szabályozási tárgykört érint, ugyanakkor valamennyi módosítási javaslatnak a változó technikai, jogi környezethez való alkalmazkodása biztosít emellett olyan társadalmilag fontos célkitűzéseket is, mint a köziratokhoz kapcsolódó védelem biztosítása, valamint a kulturális örökség védelmének még magasabb szintre emelése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)