Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szívesen kezdem azzal, hogy mi megmondtuk, de a helyzet az, hogy mi már egy évvel ezelőtt tényleg mondtuk, hogy a családi gazdaságokról szóló törvény kiegészítő tevékenységeinek meghatározása nem jó. Persze, tisztelt képviselőtársaim, legyinthetnek is egyet, hogy ez bizony csak egy fogalommeghatározás. Miért olyan fontos ez? Mint tudjuk, az ördög mindig a részletekben rejlik, és a törvényalkotásnál figyelemmel kell lenni az ilyen részletekre, és csak azért elutasítani egy törvénymódosító javaslatot, mert azt az ellenzék nyújtotta be, azt gondoljuk, felelőtlenség.

Felhatalmazást a választóinktól kaptunk arra, hogy az ő és az országunk érdekében dolgozzunk, és akár tetszik, akár nem, együtt kell dolgoznunk, kormánypártnak és ellenzéknek. Mindenki hibázhat, mindenki tévedhet, de a tévedéseket be kell látni, és minél gyorsabban ki kell javítani a hibát. Kérdezem, vajon miért kellett egy évet várniuk a kistermelőknek erre a törvénymódosításra, amikor már egy éve is megtörténhetett volna.

De beszéljünk arról, hogy miért is fontos ez a törvénymódosítás! A családi gazdaságokról szóló törvény fő célja, hogy a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, illetve családi gazdálkodók működésének jogszabályi háttere rendezésre és egyszerűsítésre kerüljön. A törvény célja, hogy hozzájáruljon a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci alkuját, javítsa a versenyképességet. Ezzel szemben a törvény mindazon őstermelők számára, akik a termékeiket nem alapanyagként, hanem magasabb hozzáadott értéket képviselő, feldolgozott termékként értékesítették, azt eredményezte, hogy az ebből származó bevételekre nem alkalmazhatták az őstermelőkre vonatkozó kedvezményes adózási módot.

A családi gazdaságokról szóló törvény egyik fontos célja lenne, hogy segítse a legkisebb gazdálkodók versenyképességét is, viszont egészen mostanáig, azaz az adózási év 11. hónapjáig ezek az őstermelők úgy tudták, hogy adót, járulékokat és adóelőleget is aszerint kell fizessenek, hogy ezen jövedelmeikre nem alkalmazhatják az őstermelőkre vonatkozó kedvezőbb adózási szabályokat. A mezőgazdaságban nem lehet a gazdaság szekerét egyszer erre, aztán arra tolni, itt minden változáshoz, változtatáshoz időre van szükség. Csodálkoznak, amikor a piacokon egyre kevesebb a termelő és egyre szűkebb a kínálat? Úgy látjuk, hogy nincs rajta mit csodálkozni.

A növekvő alapanyagárak és munkaerőárak mellett legalább egy kiszámítható jogi helyzetre, egyszerű és átlátható adózásra lenne szükségük ezeknek a gazdáknak. Ha a kormány önérzetességből nem söpri le egy évvel ezelőtt a módosító indítványunkat, mármint az LMP-ét, akkor a kistermelők már tavaly november-decemberben tudták volna, hogy idén hogyan fognak adózni.

Annak ellenére, hogy nagyon fontosnak tartjuk a törvény ez irányú módosítását, mégis fogunk módosító indítványt benyújtani, ugyanis azt szeretnénk, hogy azonos fogalmak a különböző törvényekben azonos dolgokat jelentsenek. Jogbiztonságot, átláthatóságot csak úgy tudunk teremteni, ha nem minden egyes törvény szintjén határozzuk meg az alapfogalmakat.

Az eredeti családi gazdaságokról szóló törvény is a földforgalmi törvény megfelelő megfogalmazásaira hivatkozott, így egy évvel ezelőtt és most is arra adtunk be módosító indítványt, hogy a földforgalmi törvényben meghatározott fogalmakat pontosítsuk a törvénymódosításnak megfelelő szellemben, és vegyük ki a kistermelői termék-előállítást a kiegészítő tevékenységek közül.

De természetesen nem csak erről szól a törvénymódosító javaslat, ismét sikerült 17 törvény egyidejű módosítását kezdeményezni. Megint elmondjuk, hogy csak olyan törvények módosításait szabadna egy egységként kezelni, amelyek logikailag, tartalmilag összetartoznak.

Ismét változtatásra kerül a földforgalmi törvény. A legnagyobb újdonság, hogy ezentúl az adásvételi szerződések még a közzététel előtt a mezőgazdasági igazgatási hivatalhoz kerülnek előzetes jóváhagyásra, hogy formai, alaki hibák miatt ne csak hónapok múlva kerüljön elutasításra egy-egy szerződés. Ez egyrészt örvendetes, mert sok eladót, földet vásárlót kímélünk meg egy felesleges, több hónapos várakozástól.

Másrészt nem lenne egyszerűbb legalább az ügyvédek részére egységes tájékoztatást, könnyen hozzáférhető segédleteket rendelkezésre bocsátani? Máris megkímélnénk a hivatalt egy felesleges előzetes ellenőrzéstől, másrészt az adásvételt lebonyolítani szándékozó feleket a plusz várakozási időtől. A hivatalok elsődleges feladata az emberek tájékoztatása, az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok, segédletek rendelkezésre bocsátása, az ügyfélközpontúság kellene hogy legyen.

Egy másik lényeges változtatás a földforgalmi törvényben, hogy az egyházaknak jogot biztosít temető létesítése vagy bővítése esetén, hogy az elővásárlásra jogosultak ne élhessenek ezen jogukkal. Nem világos a számunkra azonban, hogy az önkormányzatok ugyanilyen célú földvásárlása esetén miért nem biztosít azonos jogokat a jogalkotó.

A földforgalmi törvény módosítása kapcsán felhívnám az érintettek figyelmét, hogy még mindig hiányzik a földforgalmi törvény végrehajtási rendelete, amely végre részletezné az elővásárlási és az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit, és ezzel megszüntetné az ezzel kapcsolatos mulasztásos jogszabálysértést  ezt is sokadjára mondjuk el. Illetve a földforgalmi törvény jelen módosítása is tartalmaz hivatkozást a törvény végrehajtására kiadott rendeletről, amelyben szabályozzák, hogy az adásvételi szerződésekhez milyen elektronikus regisztrációt igazoló dokumentumot kell csatolni. A törekvés jó, mert 2021-ben elvárás kell legyen, hogy az élet minél több területén elérhető legyen az elektronikus ügyintézés, de ha a törvény végrehajtására kiadott rendelet a törvény hatálybalépése után vagy csak közvetlenül előtte jelenik meg, akkor elég nehéz felkészülni.

Ha már az elektronikus ügyintézésnél tartunk, lehet, nem csak nekünk fura, hogy törvényben kell rögzíteni, hogy 2022. december 31. napjáig nem kezdeményezhető elektronikus ügyintézés az őstermelők, a családi gazdaságok nyilvántartásba vétele, adatmódosítása vagy törlése kapcsán. Vagyis ez azt jelenti, hogy részben a gazdálkodók pénzéből fenntartott, részben az állami költségvetésből finanszírozott Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a 2021. év végén azon a szinten áll technikailag, hogy nem képes egy adatmódosítást elektronikusan lefolytatni.

(19.00)

Sőt, törvénybe foglalják, hogy 2022. év végéig nem is lesz, és ha addig nem sikerül, semmi gond, majd újra törvényt módosítunk, mert nyilván a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elsődleges feladata a gazdatársadalom megfelelő információval való ellátása, segítése az ügyintézésben; ehhez meg is kap egyébként minden felhatalmazást.

Az agrárkamaráról szóló törvény módosítása kapcsán, mint technikai közreműködő, jogosult képviselni a kamara tagjait az agrártámogatások igénybevételével kapcsolatos elektronikus ügyintézések során. Szóval, mégiscsak képesek az elektronikus ügyintézésre. Akkor ez hogy van? Sőt, a NAV-tól most már nemcsak az őstermelők, családi gazdálkodók és mezőgazdasági tevékenységet végző cégek bevételei adatairól kapnak adatokat, hanem a jövedéki adóról, a népegészségügyi termékadóról és a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos összegekről is, sőt nemcsak évente egyszer kapnak adatot, hanem soron kívül bármikor kérhetnek adatokat. Nyilván ezt a temérdek adatot sem kockás füzetben fogják vezetni. Egyszerűen érthetetlen, hogy akkor miért nem lehet az őstermelők, családi gazdaságok nyilvántartását is elektronikusan megoldani.

Ki kell még térnem az öntözésfejlesztés témájára. Egyrészt örvendetes, hogy eljutott önökhöz is a hír, hogy bizony a klímaváltozás nem csak olyan mendemonda, itt kopogtat az ajtón, vagy inkább dörömböl. Másrészt nagyobb lenne az örömünk, ha legalább a saját szakembereiket meghallgatnák vízgazdálkodási témában, és elhinnék, hogy nem azért nem akar öntözőcsatornát építeni a gazda, mert neki nem osztanak vissza a csatornaépítési költségekből, hanem azért, mert attól nem lesz több víz, hogy egyik helyről a másikra vezetjük. Harmadrészt jól látják önök is, hogy a klímaváltozás nem egy lineáris folyamat, hanem a változások egymás hatását erősítve, egyre gyorsabban változtatják közvetlen környezetünket. Ilyen gyorsan változó környezetben törvénybe foglalni, hogy az öntözésfejlesztési tervek a kiadásuktól számított 20 évig hatályosak, ezt nehéz megérteni.

A Nemzeti Földalap kezébe adni a művelés alól kivont öntözőcsatornákat, rendben van, de hogy ezeket pályáztatás nélkül oda lehessen adni, az inkább egy kicsit sötétebb jövőt vetít előre. És ha már szóba került a Nemzeti Földalap, egy újabb gyöngyszem, egy újabb alapítvány, egy újabb lehetőség, hogy ingyenesen vagyonkezelésbe adhassunk földeket, a „Tokaji életpálya” program. A törvény magyarázatából kiderül, hogy azok a tokaji borvidéken szőlőültetvényt birtokló magánszemélyek, akik a továbbiakban nem kívánják a jó termőhelyeken található, de jellemzően rossz állapotban lévő ültetvényeket hasznosítani, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának felhívására lehetőséget kapnak, hogy felajánlják egyes területeiket megvételre az állam számára. Ezt követően a Nemzeti Földügyi Központ az érintett területek vagyonkezelési jogát a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának tulajdonában álló Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ  még kiejteni, vagy elmondani is hosszú  Nonprofit Kft. részére adja át. A nonprofit kft. gondoskodik arról, hogy az ültetvényeket 4-6 év alatt egységes szakmai szempontok szerint az ültetvények kezelési igényeinek megfelelő állapotba hozza annak érdekében, hogy azokat a művelési szándékkal rendelkező, képzett fiatal gazdák használatába vagy tulajdonába adja.

No, ha ez valakinek így nem egyértelmű, a lényeg az, hogy az NFK közpénzből megveszi a lerobbant ültetvényeket egy nonprofit kft. részére, aki újabb közpénzek felhasználásával 4-6 év alatt felvirágoztatja ezeket az ültetvényeket, majd odaadja képzett fiataloknak. Csak én gondolom, vagy mi gondoljuk azt, hogy nem tudjuk, ennek mi lesz a vége, és lehetséges, hogy már megint a NER-rokonság jutna majd ingyen értékes földterülethez, ezúttal a tokaji borvidéken. Remélem, miniszter úr ezt már majd előre a jövőben cáfolja. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.

A törvénytervezethez módosító indítványokat fogunk megint benyújtani, és majd a bizottsági szakasz lezárása után fogunk dönteni a tervezetről, hogy kialakítsuk a végleges álláspontunkat. Köszönöm szépen a figyelmet.