Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttem szóló Bangóné Borbély Ildikó feltett egy kérdést, és szerintem ez a legfontosabb kérdés a jelenlegi törvényjavaslat vitájánál, hogy ez a törvény elegendőe a generációváltás elindításához.

Ha a rövid válaszomra kíváncsiak, amennyiben kíváncsiak egyáltalán, akkor a rövid válaszom az, hogy nem. Ha hosszabban szeretném kifejteni, akkor ennek lesz egy elvi oldala, és nyilván a törvényjavaslattal szemben konkrét gyakorlati kérdéseim is lesznek.

Az kétségtelen, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat célja nem más, mint hogy a mező- és erdőgazdasági tevékenység során létrejött gazdaságok átadását elősegítse. Az viszont már kérdéses, hogy az előttünk fekvő javaslat miképp is fogja szolgálni majd a mezőgazdaság sokszínűségének megőrzését, az alkalmazkodóképességét, valamint a gazdaságok hatékonyságát, működőképességét segíteni. Mit ne mondjak, ez számomra azért mégiscsak talány, és tisztelt miniszter úr, tegye a szívére a kezét, szerintem az ön számára sem teljesen nyilvánvaló, hogy a törvény ezt hogyan fogja segíteni.

Az viszont kétségtelen, és ez itt most talán a dicséret helye is kell hogy legyen, hogy majd a 2022-ben leköszönő agrárkormányzat ezzel a törvényjavaslattal valamifajta mérföldkőhöz ért a magyar agrárium átalakításában. És még csak azt sem mondhatjuk, hogy az Orbán-kormányok minisztériumaira jellemző teljes dilettantizmussal hajtja végre az ágazat átalakítását, de azt azért valljuk be, hogy látható és érthető bizonyos érdekkörök keze nyoma a mostanra kialakult viszonyokon.

Azonban az biztos, hogy az ágazatban dolgozó agrárkormányzatot  és mindenki fogja tudni, hogy miről beszélek , a fideszes árnyékkormányzatot, Lázárral az élen, valamint azok szövetségeseit elnézve, azért a kormánypártok jelentős káderhiánnyal, káderdeficittel küzdenek már a mezőgazdaság területén is. Ugyanis bő két évtizede, ezzel sem mondok újat, ugyanazokat az embereket, arcokat látjuk vezető pozícióban, és én attól tartok, hogy nem ártana különben a kormánypártoknál is elkezdeni valamifajta generációváltást.

És ami a szörnyű, hogy ez a benyújtott javaslat ide elénk, a tisztelt Ház elé abban az időszakban érkezik, amikor az élelmiszerek ára 12 hónap alatt magasabb mértékben emelkedik, mint az infláció, pedig hát az sem alacsony; abban az időszakban érkezik, amikor az energiaválság miatt a termelés költsége az égbe szökik, az üzemanyagárak rekordmagas ára miatt pedig sok esetben már maga a termelés is bizonytalanná válik.

És mindezek oka természetesen, hogyha most megkérdezzük a nagy látnokot, a kedves vezetőt, Orbán Viktort, akkor Brüsszel, mi más. Erről a gazdáknak természetesen teljesen más a véleménye. És lassan eljutunk most már oda is, hogy hiába tudja a magyar gazda megtermelni az élelmiszer-alapanyagot, hiába készítik el azt jó minőségű élelmiszerré, azt az élelmiszeripari vállalkozások nem fogják tudni eljuttatni már a boltokba, mert egyszerűen például nem lesz üzemanyag, vagy nem lesz sofőr, sofőrhiány lép föl. (Dr. Nagy István: Ez Anglia…)

(17.00)

Tisztelt Ház! Biztos vagyok abban, hogy ezek a tényezők is vannak olyan fontosak, mint az előttünk fekvő konkrét törvényjavaslat. A törvényjavaslat persze akár még jó alap is lehet a jövőre nézve, de jelen formájában ez így, ahogy van, majdnem csak elfogadhatatlan, és ennek az okait most szeretném is kifejteni.

Az kétségtelen, hogy ha már az elmúlt 12 év alatt, háromszori kétharmad után szakmai oldalról sem tudták véghez vinni a mezőgazdasági generációs megújulást, akkor az most jogi és adminisztratív eszközökkel áterőltetett módon nem biztos, hogy sikerülni fog. Bár becsülendő, de attól tartok, hogy ez már kevés lesz.

Elősegíthették volna a generációs megújulást például azzal, hogy fiatal gazdálkodókat állami földdel látnak el, de sajnos ehelyett ez NER-közeli oligarchák és a holdudvar kezébe került. Annyira így van ez, és annyira kilóg a lóláb ebben az esetben, mondhatnám azt is, hogy látjuk az ördög patás lábát, szőrös kezét, hogy az árverések vagy inkább az átverések hátterét Ángyán József rendszeresen és megyékre bontva szokta közölni; nyilván ezt önök is érdeklődve szokták olvasni. (Dr. Nagy István: Tévedés! Hazugság az egész!)

Érdekes információ különben Ángyánnal kapcsolatban, hogy a volt államtitkár szerint rá is csak azért lehetett szüksége Orbán Viktornak és a Fidesz-kormánynak, mert a hatalomért folyó versenyben kellettek a vidéki szavazatok, amelyeket csak ő tudott biztosítani a Fidesz számára. (Dr. Nagy István: Ne viccelj már!) Tehát most mondjuk azt, hogy őt is átverte Orbán Viktor a hatalom megszerzése érdekében.

És talán elősegíthették volna a generációváltást, tisztelt miniszter úr, tisztelt uraim, azzal is, hogy a haldokló vidéki települések esetében nem lakosságcserében gondolkoznak, hanem a helyben lakó fiatalokat támogatták volna az elmúlt tíz évben, de tudjuk nagyon jól, hogy nem ezt tették. Most azt láthatjuk, hogy az a fiatal, akinek a családja két vagy három generáció óta a mezőgazdasággal foglalkozik (Horváth István közbeszól.), beköltözik a városba dolgozni. Én megértem, hogy önnek külön véleménye van, nyomjon gombot, és majd elmondhatja, jó? Ha zavarja az, hogy az ellenzéknek hangja van, akkor pedig szerintem keressen magának helyet a mezőgazdaságban, a kapálás egy nagyon nyugalmas feladat. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.)

Tehát ott tartottunk, hogy…

ELNÖK: Képviselőtársaim! Hallgassuk meg talán a vezérszónokot, tisztelettel kérem önöket.

VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Az, hogy a fiatal vidékről beköltözik a városba, merthogy dolgozni akar, a városi családok pedig bármilyen oknál fogva kiköltöznek vidékre, így önmagában egy nagyon jó dolog lenne, viszont ezzel a föld szeretete és a mezőgazdasági tudás fog eltűnni a vidéki települések nagy részéről. Tudjuk nagyon jól, hogy a jelenlegi helyzetet nem lehet már igazán orvosolni se a falurehabilitációs programmal, se a falusi CSOK-kal.

Az pedig egyenesen dráma, és cáfoljanak meg, ha nem így van, hogy a hazai fiatal gazdálkodó nem jut rendszeresen földhöz a települése környékén, mert ott a Fideszhez kötődő helyi földesúr vagy földesurak már mindent felvásároltak. (Font Sándor: Az egész országot!) Ez egyszerűen élhetetlenné teszi a vidéket a fiatal gazdák számára.

De térjünk vissza a generációs megújuláshoz, hiszen erről van szó, és látom, hogy ennek örül miniszter úr is. Nagyon sok számot említett előttem Bangóné Borbély Ildikó, és valóban az agrárcenzus előzetes eredményeit ismerve elég lesújtó képet kaphatunk a mai magyar agrárkorfáról. Engedjék meg, hogy ne ismételjem meg előttem szóló képviselőtársnőm számait, talán csak annyit tegyek hozzá, hogy a jelenlegi NER-rendszer mezőgazdaságot támogató politikáját leginkább az a számadat mutatja jól, miszerint a legfőbb tevékenységük alapján a gazdaságok kétharmada elsősorban most már növénytermesztéssel foglalkozik, ami bizony szörnyű és jelentős változás a 2010-es évekhez képest, ugyanis akkor az állattartás és a növénytermesztés aránya 46 százalék és 41 százalék volt. Tehát rájöttek a fideszes nagyurak arra, hogy elég megszerezni a határban lévő összes földet, és ott kézen-közön valamifajta növénytermesztéssel foglalkozni, a támogatást úgyis megkapják, és nem kell hogy az állattenyésztéssel járó nehézségeket magukra vállalják. Ezzel a termelési felállással viszont lehetetlen lesz a generációs megújulás.

Úgy gondolom, a generációs megújulásnak nem csak abból kell állnia, hogy az idős gazda átadja a fiának a stafétabotot, mint ezt hallottuk különben sok kormánypárti hozzászólótól, ezzel biztosítva a családi név fennmaradását. Úgy gondolom, elő kell ezt segíteni azzal, hogy minél több új, fiatal, 40 év alatti gazdálkodó találja majd meg a számítását vidéken.

És most néhány konkrét észrevételt engedjenek meg a törvényjavaslattal kapcsolatban! A javaslat 2. §-ában a gazdaság átvevőjének a fogalma és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony meghatározása nem elfogadható szerintem. Ugye, a gazdaság átvevője olyan, 60. életévét el nem érő személy lehet, aki a gazdaságátadónál legalább 10 évvel fiatalabb. Kérjük, hogy a maximális életkort itt 50 évben határozzák meg, vagy legalábbis ez lenne a szerencsés. Ez azért is lenne fontos, mert ha a 60 évet jelöljük meg, akkor nem tesz a törvény mást, mint konzerválja a jelenlegi állapotot, figyelembe véve a 10. §-ban meghatározott maximális 50 éves együttműködési időszakot is.

Ezenfelül pontosítani szükséges lehet, hogy mit is jelent a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, milyen arányt kell képviselnie a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak a vállalkozás életében. Elég, ha valakinek van egy 100 ezer forintos szerződése egy több száz milliós vállalkozásban, akkor is átveheti a gazdaságot?

A 4. §-ban rögzítve van, hogy a gazdaságátadó vállalja, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott, a gazdaságátadási szerződésben meghatározott gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat, a gazdaság tulajdonjogának átruházása után a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit megszünteti. Ez azért került talán bele a javaslatba, mert a gazdaságátadás célja az, hogy a gazdaságátadó befejezze a tevékenységét, és ne kezdjen új mező- és erdőgazdasági tevékenységbe. Azonban itt is szükséges tenni egy fontos pontosítást, miszerint a gazdaságátadó semmilyen mezőgazdasági jellegű tevékenységet ne végezhessen, ezt pedig TEÁOR-besorolással lenne szükséges rendezni vagy megadni.

A 10. §-ra valószínűleg azért van szükség, legalábbis az indokolás szerint, mert egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása, kapcsolatrendszere is.

Annak érdekében tehát, hogy a generációváltás sikeresen valósuljon meg, a törvény megteremti a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő közötti hosszabb, a gazdaságátadó ismereteinek átadását lehetővé tévő együttműködés feltételeit, azonban ha a gazdaságátadási együttműködés időtartama alatt a gazdaságátvevő a gazdaság működtetésében személyesen is részt vesz, akkor bizony nem történik meg a valós gazdaságátadás. Itt az a kérdés, hogy ha személyesen is részt vesz a gazdaság működtetésében a gazdaságátadó, akkor aláírási joga is lesz neki? Mert ha a kérdésemre a válasz most az, hogy igen, akkor bizony valóban nem történik meg a gazdaság átadása semmilyen módon.

A 12. §-ban rögzítve van, hogy a gazdaságátadásról szóló szerződést mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A kérdésem ezzel kapcsolatosan az, hogy ez az Agrárkamara lesze, és ott mely szerv fogja ezt ellátni. Szintén a 12. § esetében az általános indokolást és a jogszabályt összhangba illene hozni, mert míg a jogszabály 60 napban határozta meg a döntést, addig az indokolás már csak 30 napban.

A 16. § alapján a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásával kapcsolatos szabályokat. A paragrafusban megemlített részletszabályokat mikor tervezik meghozni? Mert ez a tervezet csak arra jó szemmel látható módon, hogy lekommunikálják, foglalkoztak a gazdaságátadással és a generációs megújulással. Tudom, továbbá, de az ördög a részletekben rejlik.

A 17. § alapján a törvény 2023. január 1-jével lép hatályba. Már csak azért is fontos lenne a jelenlegi ellenzék javaslatait  ugye, a Jobbik részéről is elhangzott jó pár  beépíteni a jövőbeli törvényjavaslatba, mert 2022-ben, a választások után bizony kormányváltás lesz, erre készüljenek önök is. Örülnénk, ha ez a törvényjavaslat konszenzusos megállapodás alapján kerülhetne kihirdetésre, mi erre partnerek vagyunk. És nyilvánvaló módon ígérjük, hogy a generációs megújulás eredményeiről a kormányzásunk alatt a regnáló agrárminiszter viszont rendszeresen be is fog számolni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Várom miniszter úr válaszát. Köszönöm.

(17.10)