Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a digitális állampolgárság irányába elmozdult a fejlettnek mondott világ tulajdonképpen összes országa. Önmagában ezzel a javaslattal nem az a bajom, ami benne van, tehát az egyszerűsített azonosítás és a digitális aláírás, nekem a problémám ezzel a javaslattal az, ami lehet belőle a későbbiekben. Ez nyithatja ki, ez engedheti ki a szellemet a palackból, ha nem megfelelően állnak hozzá.

Az előző, a digitális állampolgárságról szóló törvényjavaslatnál ezt a kérdést megbeszéltük. Én egyébként ott az előterjesztőkkel még egyet is értettem abban, hogy a Facebook és különböző közösségi médiaplatformok irányába tulajdonképpen leprofilozzuk vagy hagyjuk leprofilozni saját magunkat, tehát ahhoz képest lehet, hogy még nem is lenne annyira durva egy kupacba összegyűjteni az ügyintézéshez szükséges adatokat. Csakhogy ott is feltettem egy kérdést, amire nem kaptam választ azóta sem, hogy ha bárkit jogsérelem vagy érdeksérelem ér, kihez tud fordulni, ki az, aki segít neki egy olyan esetben, amikor mérhető anyagi vagy jogsérelem érte amiatt, mert az adataival úgy bántak, ahogy.

Nem azt mondja a kormány, hogy itt a magyar parlament nagy nyilvánossága előtt majd döntünk arról, hogy ezek az adatok hogyan legyenek kezelve, hanem azt mondja, hogy mi ezt szavazzuk meg, majd ő elintézi mindezt kormányrendeleti szinten, bízzunk meg benne, mert eddig is olyan jól csinálta. A helyzet az, hogy ez önmagában lehetetlenné teszi ennek a csomagnak a megszavazását. De ami engem egészen elképesztett, az az, hogy Nacsa képviselőtársam és az előterjesztők egy része úgy adta elő ezt a javaslatot, mintha itt valami forradalmi vívmányról lenne szó, az elkerülhetetlen digitális elmozdulásnak egy alapfeltételéről, s aki ezt nem támogatja, nem szavazza meg, az valami elmaradott boomer és egyébként nem is minősíthetően értékelhetetlen hozzáállású ellenzéki képviselő, aki pedig megszavazza, az egy modern, ha úgy tetszik, haladár kormánypárti.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A helyzet az, hogy a kormány minden cselekvése ellenkező irányba mozdult ezzel az állítással. Miközben itt az egyszerűsített azonosítás, a digitális aláírás tekintetében látszólag forradalmi előrelépést terveznek, nézzük meg, hogy az egyszerű magyar ember frontján hogy áll a kormány a digitális technikákhoz, segítie az állampolgárait, vagy pedig hagyja őket kétségek és veszélyek között.

Abban megegyezhetünk, hogy egy kínai típusú társadalmi kreditrendszer vagy profilozás irányába senki nem akar elmozdulni, de a helyzet az, hogy ahogy eddig a kormányzat viselkedett, ahogy hagyta a magyar állampolgárokat kiszolgáltatva a digitális platformok irányába, ebből egyenesen következtethető az, hogy bizony nagyon rossz felé fordulhatnak ezek a dolgok.

Nézzük csak a bankrendszerrel kapcsolatos hozzáállását ennek a kormánynak! Tökéletesen látjuk azt, hogy a digitális ügyintézés egyszerűsítése, áramvonalasítása közvetve vagy közvetlenül a bankrendszer dolgát is megkönnyíti, és az a helyzet, hogy ez a kormány nem a magyar ügyfelekkel kötött paktumot, hanem a bankrendszerrel, és szolgai módon teljesítette a kereskedelmi bankok minden elvárását. Már a devizahitelezés során sem az ügyfelek érdekeit védte, hanem a bankárok oldalára állt. S csak az elmúlt időszakban azt látjuk, hogy mintegy 1400 milliárdos óriási, a régióban is rekorder profitot ért el ez a bankrendszer. S ha ezzel párhuzamosan megvizsgáljuk, arra jutunk, hogy az európai banki költségek összevetésében arányaiban a magyarok fizetik a legtöbbet a bankolásra, a banki költségek után.

Hogy van az, hogy 1400 milliárdos horrorisztikus profitot hoznak össze azok a bankok, amelyeket a válság idején persze adófizetői forintokból akartak kisegíteni, amelyeket a devizahitelezés idején szintén segített a kormány ahelyett, hogy megbüntette és elszámoltatta volna őket, s ezenközben mi fizetjük arányaiban a legtöbbet az úgynevezett szolgáltatásokért? Ügyfelenként és fejenként átlagosan idén 41 ezer forintra rúghat az az összeg, amit ezeknek az említett kereskedelmi bankoknak költségek formájában befizetünk. A költségek egy jó része látszólagos, mert teljesen egyértelmű, hogy azok a túlárazott és a mindenféle tranzakciókba beépített költségek, amelyeket egyébként a banknak kéne megfizetnie, le vannak verve az ügyfeleken. Tehát ez a kormány hozzáállása az egész bankrendszert illetően, és ez lesz vélhetően az adatkezelés tekintetében is, amikor saját magához kormányrendeleti szintre kéri mindezt.

A Jobbik álláspontja teljesen egyértelmű ebben a kérdésben: átlagbérig ingyenes bankszámlát és ingyenes bankolást kellene szavatolni törvényi szinten minden magyar ügyfélnek Magyarországon. Nyilván nem a tőzsdei műveletekre gondolok. De hogy az alaptranzakciók tekintetében a már leadózott pénzünket lehúzza és tovább adóztassa egy kereskedelmi bank, a kormány pedig asszisztáljon ehhez, ez példa nélküli, példátlan, nem szabad ennyiben hagyni. Tehát ingyenes bankszámlát, ingyenes bankolást minden magyarnak  ez egy alapvető elvárás lehet.

A másik, ami nagyon széles körben irritálja honfitársainkat, és tudom, hogy kormánypárti képviselőtársaim egy részét is, az a készpénzhasználat kérdésköre. Próbált itt kozmetikázni a kormány, hogy 150 ezer forintig két alkalommal látszólag ingyenesen lehet készpénzt felvenni. Amikor erről döntöttek sok-sok évvel ezelőtt, az akkori nagyjábóli nettó átlagbér szintjét próbálták becélozni ezzel. De, képviselőtársaim, hogy van az, hogy az infláció szétpörgött az elmúlt években, önök pedig a díjmentes készpénzfelvétel felső határát nem emelték egyszer sem? Ennek minimum 300 ezer forintnak kellene lennie.

Mi az, hogy amikor az ember leadózott pénzét, a fizetését, a nyugdíját felveszi, magához veszi, akkor a bank még extra sápot húz le róla? Hát, éljen a bank abból, hogy forgathatja az ügyfélnek az ott tartott, ott tárolt pénzét! A világ minden pontján ebből élnek a bankok és nem az úgynevezett költségekből, díjakból és egyebekből. 41 ezer forint évente átlagosan fejenként! Horror! És önök ezt hagyják azért, mert tulajdonképpen a digitális piac minden vívmánya előbb-utóbb a bankrendszernél csapódik le pozitívumként, és a magyar ügyfélnél negatívumként. Egészen elképesztő!

Önök lehetnének ugyanilyen bátrak nemcsak a digitális aláírás és az egyszerűsített azonosítás tekintetében, hanem mondjuk, a banki csalások esetében is. Kőkemény fogyasztóvédelmi kérdés, és egészen elképesztő, hogy a kormánynak nincs róla érdemi koncepciója. Államtitkár úr, miniszterhelyettes úr, magyarázzák meg, hogy hogyan akarnak az online és egyre szélesebb körben elharapózott banki csalásokkal szemben hatékonyabban fellépni. A sérülékeny csoportok védelme egyébként alaptörvényi elv, és nagyon helyes, hogy így van. Idős honfitársainkat és más sérülékeny csoportok tagjait folyamatosan tévesztik meg ordenáré, undorító és egyébként btk.-s banki csalási kísérletekkel vagy banki csalásokkal. Miért nem gondolják végre végig azt, hogy az ilyen visszaélések esetében visszavonhatók legyenek bizonyos feltételek megvalósulása mellett az érintett tranzakciók? Hogy van az, hogy akinek letakarítják a számláját, nagyon sokszor ott áll egyedül a puszta közepén, a kereskedelmi bank széttárja a kezét, ő nem tehet semmiről? Igaz, az ő rendszerén keresztül követték el a csalást, lehet, hogy éppen azért, mert nem volt elég biztonságos, mégsem segít senki a polgáron. Hol van ilyenkor a fogyasztóvédelem, hol vannak ilyenkor az ügyfeleket, polgárokat segítő szervek, társaságok vagy kormányzati intézmények? Mert a digitális kornak ez is kőkeményen része; nemcsak az adatok összegyűjtése és az esetleges profilozás, hanem az is, hogy megvédjük a fogyasztót attól az elképesztő veszélycunamitól, ami a digitális korban leselkedik rá.

Ugyanilyen fontosnak tartom a készpénzfelvételen túl arról is beszélni, hogy digitális koncepciója szavakban látszólag van a kormánynak, de mégsem szól egy szót sem a mesterséges intelligenciáról. Nagyon-nagyon durvának tartom, hogy a következő 10-15 év a világgazdaságot és a magyar gazdaságot legjobban felforgató jelenségéről nincs álláspontja a kormánynak. Még az a boomer álláspontja sincs, mint korábban az Ubernél, hogy tiltsák be, most még ezt se mondja.

Két dolgot nem szabad tenni a mesterséges intelligenciával. Megpróbálni betiltani nincs értelme, mert a modern technika az szembejön, akár más formában, az Uber is visszajött a taxisokkal karöltve. A másik, amit szigorúan tilos: szabadjára engedni kontroll nélkül, és kitenni a magyar embereket annak, hogy jó, hát, jön a mesterséges intelligencia, majd akkor elveszted a munkahelyedet. Fizesd az átképzésed saját magadnak, oldd meg az életed, s talán majd akkor egy másik szakmában szerencsét próbálhatsz, miután húsz vagy harminc évet készültél az alapszakmádra. Na, ez az, amit nem mondhat egy kormány. Egy valóban családbarát kormány létrehozna egy, a javaslatom szerinti magyar munkahelyvédelmi alapot, extra adót vetne ki a mesterségesintelligencia-forradalmon hasító cégekre, mert egy félig szabályozott környezetben kasszírozzák a száz- és ezermilliárdokat.

(11.10)

Nem kellene több, egy 1 százalékos különadó. Ugye, az extraprofitot szereti adóztatni a kormány. Na, itt egy létező, ezt lehetne.

Teljen meg magyar munkahelyvédelmi alap, és ebből két dolgot fizessünk: magyar polgártársaink átképzését, ingyenes átképzését, akár éppen mesterséges-intelligencia-kötődésű szakmákra, másrészt a magyar startupok, kisvállalkozók támogatását is innen lehetne megvalósítani, hogy részt tudjanak venni akár a mesterségesintelligencia-forradalomban is. A helyzet az, hogy ez magától nem fog menni. Ha a kormány komolyan gondolja, hogy a digitális világgal kapcsolatban álláspontja van, akkor ezekről a kérdésekről kellene beszélni, de önök fényévekkel le vannak maradva. Most beszélnek egyszerűsített azonosításról és digitális aláírásról, amikor a világ elhúzott önök mellett, mellettünk.

Egészen elképesztő, hogy nincs álláspontja ezekről a kérdésekről a kormánynak. Mert nincs. Mindenféle fegyvernemben és műfajban próbálkoztam náluk, legyen szó bármelyik hétfői műfajról, vagy írásbeli műfajról, nincs a kormánynak álláspontja a digitális világról. Nincs a kormánynak álláspontja a Facebook és társai közteherviselésbe való kényszerítéséről. Európai szinten sem verte az asztalt a kormány ezekben az ügyekben. Nem tesz semmit a kormány a multicégek, a digitális óriáscégek profitszivattyújával szemben.

Önök arról is beszélhetnének, hogy azt a több ezer milliárd forintot, amit évente adózatlanul kipörgetnek a magyar gazdaságból, hogyan adóztatnák meg. Mit tennének például önök azzal szemben, hogy egy nagy multicég bejelenti, hogy hát, ő informatikai rendszert bérel az anyavállalatától, és kifizet rá, mondjuk, kétezer milliárd forintot? Önök ezt hagyják, asszisztálnak hozzá, nincs álláspontjuk, nem mondják el, hogy mit tennének ezzel szemben. A gyártási technológia bérlésével ugyanez a helyzet.

Összességében tehát nem azzal van katasztrofális baj, ami előttünk fekszik az asztalon, nem a digitális aláírással van baj. Azzal van baj, hogy önök az adatkezelést, az ügyfelek, a polgárok adatainak a kezelését saját hatáskörükben akarják kormányrendeleti szinten elintézni, ami már csak azért is elfogadhatatlan, mert tudom én, hogy minimális nyilvánosságot jelent a parlament, de éppen annyit jelent, hogy a legéletveszélyesebb dolgokat ne merjék csak úgy simán megcsinálni. Tehát mi ragaszkodunk ahhoz, hogy a parlament döntsön ennek a kérdéskörnek minden egyes részletéről.

A továbbiakban az a probléma ezzel a javaslattal, ami nincs benne, tehát önök nem beszélnek a digitális világgal kapcsolatos egyéb, nagyon-nagyon fontos vívmányokról. Nincsenek proaktív kezdeményezéseik, nem hozzák létre a magyar munkahelyvédelmi alapot, nem teszik ingyenesen hozzáférhetővé a készpénz használatát, miközben önök hozták azt a leszűkítő szabályt, hogy csak 150 ezer forintig férhet hozzá a magyar a pénzéhez. Nem beszélnek a mesterségesintelligencia-forradalomról. Pontosabban Nagy Márton egy szakmai konferencián elmondja, hogy látják, hogy a magyar munkahelyek 37 százaléka kerül veszélybe emiatt, de önök itt meg sem szólalnak erről a kérdésről. Pusztán a digitális aláírásról és az egyszerűsített azonosításról beszélnek, amely egy olyan durva leszűkítése ennek az egész problémakörnek, hogy azt a képet sejteti, hogy a kormány le van maradva, nincs álláspontja ezekben a kérdésekben, én pedig nagyon szeretném, hogy legyen.

Ha mindezt tisztázzák, akkor tudunk vitatkozni arról, hogy támogathatóe ez a javaslat. Köszönöm a figyelmet.