Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Bizottsági Elnök Úr! A napirend előtti felszólalásának talán az is ad aktualitást, hogy három nap múlva lesz éppen 13 esztendeje annak, hogy 2010. május 26-án közösen döntöttünk az egyszerűsített honosítási eljárás megadásáról, röviden: a kettős állampolgársági törvény elfogadásáról. Akik akkor itt voltunk a parlamentben és szavazhattunk ebben a kérdésben, mindannyian elmondhatjuk azt, hogy életünk egyik legfelemelőbb pillanata volt ez, hiszen az a nemzetáruló nemzetpolitika, amely jellemezte a kormányt 2002-2010 között, megszűnt ezzel a döntésünkkel. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy 2010. május 26-a a nemzetpolitikában egy radikális váltást jelentett.

A múlt héten pénteken, május 19-én ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyet még Szili Katalin akkori házelnök hívott életre 2004-ben (Zaj.  Az elnök csenget.), miután a baloldali kormány nem volt hajlandó összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. A párbeszéd így a külhoni magyar szervezetekkel legalább a törvényhozás szintjén meg tudott maradni, és erre építve tudtuk újrakezdeni a Kárpát-medencei együttműködést 2010-ben. Szili Katalin elnök asszonynak tehát elévülhetetlen érdemei vannak a külhoni magyar közösségekkel való kapcsolattartás fenntartásában. Köszönjük házelnök úrnak, hogy a fórum 2010 óta tovább működik, tovább működhet.

Külön öröm számunkra az is, hogy idén is a tagok egyhangú állásfoglalással fogadták el a zárónyilatkozatot, illetve az állásfoglalást.

Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az elmúlt 13 évben sikerült azt elérni, hogy a magyarság határon innen és túl együtt tervezi a jövőjét. A nemzeti összetartozás megtapasztalható valósággá vált, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy élménnyé, közös élményünkké is vált itt a Kárpát-medencében. Ennek az alapja az Alaptörvényünkbe is bekerült, amely szerint az anyaország minden körülmények között felelősséget visel a külhoni magyarságért jobb és rosszabb időkben is.

Így történt, hogy sem az egész világot megbénító járványhelyzet, sem a szomszédban zajló háború, valamint az arra adott szankciós válaszok miatti nehéz gazdasági helyzet sem írhatta felül ezt az elkötelezettséget. A külhoni magyarság támogatása úgy a járvány időszakában, mint a 2022. február óta zajló háború árnyékában folyamatos maradt. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr is megfogalmazta a Magyar Állandó Értekezlet tavaly novemberi, 20. ülésén: válsághelyzetben sem szabad stratégiai célokat feladni, és a nemzetegyesítés pedig ilyen stratégiai cél.

2023 a gondoskodó nemzet éve a nemzetpolitikában, ez a tematikus évünk. Továbbra is gondoskodunk a magyar közösségekről, gondoskodunk egymásról itt, a Kárpát-medence régióiban, országaiban és természetesen a diaszpórában egyaránt. Ez azt jelenti, hogy a támogatások folyamatossága és kiszámíthatósága nem változik.

Képviselő úr rámutatott a külhoni magyarság támogatása érdekében indított programok és támogatások fontosságára, és arra, hogy az idei esztendőben is ezek nem szűnnek meg, nagyságrendjük sem változik, illetve jelentősen bővül egyes programok esetében. Így például az oktatási-nevelési támogatás eddigi 22 400 forintos összegét 100 ezer forintra emeltük a kárpátaljai diákok esetében már januárban, és ősztől ezt pedig szerte a Kárpát-medencében mindenki, minden gyermek meg fogja kapni.

Közösek az eredményeink, és közösen szeretnénk folytatni azt is, hogy minden magyar úgy érezze, hogy számunkra fontosak, éljenek itt Magyarországon, a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban. Minden magyarra számítunk mi is, és természetesen minden magyar továbbra is számíthat ránk. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti sorokban.  Zaj.  Az elnök csenget.)