Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány dologra szeretnék reagálni. Államtitkár úr azt mondta, hogy mennyire segítették, mondjuk, a katás vállalkozókat a járvány ideje alatt, mert ugyebár, nem kellett befizetni az államnak a katásoknak megállapított havi összeget. Államtitkár úr, a legtöbb katás a szolgáltatóiparban dolgozott, még szerencse, hogy nem kellett befizetni, államtitkár úr, mivelhogy nulla forint jövedelmük volt. Önök azt gondolják, hogy ez elégséges segítség volt, hogy az adót nem kellett befizetni, de mondhatnám, hogy más országokban 80 százalékos bértámogatást kaptak a vállalkozók, csak azért, hogy életben tudjanak maradni. De mondhatnám azt is, hogy a járvány kitörése óta a munkavállalóknak az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni, és nem kapunk érte jóformán semmit. Igaz, a járványt kezelni kell, de az nem azt jelenti, hogy a többi egészségügyi szolgáltatásoknak teljes mértékben meg kell szűnnie. Egyetlenegy dolgot tud ma tenni alapvetően az állampolgár, hogy elmegy a magánegészségügybe, és kifizeti, hogyha gyógyulni akar. Erre is szeretném felhívni a kormányzat figyelmét, hogy remélem, készültek olyan tervvel, hogy az elmaradt műtétek, az elmaradt orvoslátogatások, az elmaradt vizsgálatok és az elmaradt szűrések miatt rosszabb állapotban lévő betegeket hogyan fogják tudni kezelni a következő időszakban.

De beszélhetnénk arról is, hogy pontosan tegnap tárgyalta a parlament az egyszülős családok támogatását. Sajnos nem tudtam részt venni, de nyomon követtem a vitát, hogy önök mennyire a gyerekekért, a családok támogatásáért vannak. De közben arról nem beszéltek, hogy amúgy 2012-ben a válságra hivatkozva önök szabtak határt a plafonnak, mert hivatkozva a törvénymódosításban le is írták, hogy volt már olyan, hogy 20-25 ezer forint tartásdíjat ítéltek meg egy családnak, és ugyebár ezt a költségvetés már nem bírja elviselni, ezért maximálják 14 250 forintban. Erről elfeledkeztek, államtitkár úr, hogy önök módosítottak, hogy nehogy már 25 ezer forintnál több tartásdíjat kelljen valakinek fizetni, és most meg benyújtották ezt a törvénymódosítást, és ráadásul észrevettük, hogy a jövő évi költségvetésben amúgy ennek nyoma sincsen. Úgy nyilatkoztak, hogy 8 ezer család támogatása helyett elérheti a 90 ezret is a támogatás, viszont nemhogy több lenne a betervezett költségvetése, hanem 60 millió forinttal kevesebb. Gondolom, erre is fog majd tudni államtitkár úr választ adni, hogy ez hogyan történhet meg.

És még arról, hogy hogyan tud egy képviselő felkészülni a költségvetési vitára, többen elmondtuk itt előzőleg, hogy úgy tárgyaljuk a 2022. évi költségvetést, hogy amúgy tegnap fogadták el a 2021. évi költségvetés módosítását úgy, hogy abban 1700 milliárd forint szerepel úgy, hogy fogalmunk nincs, hogy mire fogja a kormány elkölteni.

(17.20)

És akkor megsértődik államtitkár úr, hogy mondjuk, egy képviselőtársam azt mondja, hogy nem lehet így, és ez évek óta zajlik. Államtitkár Úr! Minden év végén több száz milliárd forintot szórnak úgy ki maradványalapon, hogy  fogjuk tudni, hogy mire megy, mert már évek óta fel tudnám sorolni, hogy mire költenek az év végén  a parlament elé nem hozzák, és úgy tűnnek el a költségvetési forintok.

Mondhatnám azt is, hogy mondjuk, év közben bejelentik, hogy eltörlik a három és több gyermeket nevelő családoknak a bölcsődei gondozási díjat, csak éppen arról nem beszélnek, hogy önök vezették be, előtte ilyen nem volt. És amúgy meg amikor adatokat kérünk ki, hogy hány gyermeket jelent ez, hány szülőt, semmire nem válaszolnak. Csatlakoznék a képviselőtársamhoz abban, hogy amikor írásbeli kérdéseket teszünk fel…  én folyamatosan kérdezem a járvány kitörése óta, mert folyamatosan vannak időszakok, hogy egyetlenegy gyermek sem jár iskolába, majd olyan időszakok vannak, hogy csak az alsó tagozatos mehet be, a középiskolás nem. Folyamatosan érdeklődtem az elmúlt egy évben, hogy mennyi megtakarítása származott abból a kormánynak, hogy a gyerekek nem vették igénybe a közétkeztetést, de egyszerűen nem hajlandóak semmilyen írásbeli kérdésünkre ténylegesen most már szakmai választ adni.

Örülök, hogy itt van államtitkár úr az oktatás részéről. Tegnap nagyon sérelmeztem azt, hogy két héttel az érettségi elkezdése után jelentették be kegyesen, kegyet gyakorolva, hogy pótérettségit lehet tenni a diákoknak. Tudja, hogy miért vagyok felháborodva, államtitkár úr? Mert volt olyan gyermek, akit előtte való nap megműtöttek vakbéllel, és bement másnap emelt érettségit írni, mert nem voltak hajlandóak meghallani a gyerekek kérését, hogy azonnal biztosítani kell a pótérettségi lehetőségét. Hát, milyen családbarát kormányról beszélünk meg milyen emberségről, kereszténységről, bármiről, amikor ilyenek előfordulhatnak?! Annyit kértek a szakmai szervezetek, a szülők, a gyerekek, hogy azonnal biztosítani kellene, és önök nem, nem. Kértük azt is, hogy kerüljenek az érettségiző gyerekek az első sorba, hogy oltást kaphassanak, de nem. Szerencsére legalább a pedagógusokat beoltották, de a gyerekek nem kaphatták meg, majd nagy kegyesen, miután elindult az érettségi, azt mondták, hogy na, akkor a 16-18 éves gyerekek regisztrálhatnak, és akkor elkezdődik az oltásuk  az érettségi elkezdése után! És akkor csodálkoznak rajta, hogy az ember kritikát fogalmaz meg ellenzéki képviselőként.

Én egy kicsit bővebben az egészségügyi témával szeretnék foglalkozni ezen kevés idő alatt, ami rendelkezésemre áll. Azt látjuk, hogy a jövő évi költségvetésben, ami az egészségügyet érinti, nagyobb tétel ugyebár a bejelentett dolgozóibér-, orvosibér-emelés, egészségügyi bérek emelése. Azt látjuk, hogy folytatódik a korábbi egészségügyi szakdolgozói béremelés, aminek a mértéke azonban továbbra is alacsony szinten van, és sokan kimaradnak belőle, mivel a megemelt bérük a minimálbér és a garantált bérminimum szintje alatt marad.

És itt megint csak ismétlem az előttem felszólalókat, hogy amellett sem mehetünk el, hogy a járvány kellős közepén változtatták meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, és a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy most mi az igazság, mert hiába tesszük fel az írásbeli kérdést, önök nem válaszolnak arra, hogy hány egészségügyi dolgozó nem írta alá ezt a szerződést egyik napról a másikra. 4000-től 5500-ig lehet ezt saccolni, ráadásul vannak olyan egészségügyi dolgozók, akik három hónapos feltétellel írták alá ezt a szerződést, ami május végével jár le. Arra sem kapunk választ, meg nem is tudják, csak jelzések vannak, hogy a továbbiakban hány egészségügyi dolgozó fogja a pályát elhagyni. Amúgy is kritikus a helyzet az egészségügyben, ez nem megengedhető ma Magyarországon. Azt látjuk, mintha nem hallanák meg; a politikusnak a hangját nem kell meghallani, de a szakmának a hangját meg kellene.

Továbbra sem látjuk a költségvetésben azt a problémát, hogy Magyarországon jelenleg 256 tartósan betöltetlen házi-fogorvosi és 510 tartósan betöltetlen háziorvosi körzet található; persze, itt is voltak változások, mert praxisközösségeket hozhattak létre a háziorvosok. Itt is ugyebár próbáltam rákérdezni, hogy a törvény hatálybalépése óta hogyan alakultak, kik választották a teljes praxisközösséget, kik voltak azok, akik csak részlegesen, és kik azok, akik egyáltalán nem mentek be praxisközösségbe. A minisztérium válasza alapján láthatóvá vált, hogy a praxisközösségek valamelyik formájához összesen a háziorvosi körzetek 83 százaléka csatlakozott. Az adott válaszból feltételezhető, hogy ebben az arányban a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek nincsenek benne, így ezeket is beleszámolva az arány 73 százalékra esik, az ezekből kimaradó háziorvosok pedig nem részesülnek a kormány által hangoztatott megnövelt támogatásból, mert tudjuk, hogy bizonyos feltételeket támasztottak: ha valaki a teljes praxisközösséget választja vagy csak a részlegest, vagy ha nem kér ebből a praxisközösségből, akkor a támogatás hány százalékát kapja meg.

Viszont azt is látjuk és érzékeljük, hogy tavaly a kormány által megrendelt 350 millió forintos egészségügyi átalakításról szóló tanulmányt nem ismerhettük meg, sőt tíz évre titkosították, pedig nagyon jó lett volna tudni, hogy ebben az átalakításban, ebben a tanulmányban mik szerepelnek, és ezek milyen hatással lehetnének, mondjuk, a 2022. évi költségvetésre. De mondom, sajnos önök az egészségügy átalakítását, ami tízmillió magyar embert érint, titkosították, mert úgy gondolják, hogy ezt a politikusnak nem kell, de a magyar embereknek sem kell megismernie.

Alapvetően azt lehet mondani, hogy az egészségügyre sem fordítanak többet, csak lényegében a költségvetésbe az kerül be, amit beterveztek orvosbéremelést, de lényegében változást nem látunk, és nem látjuk az átalakításnak azt a fajta költségvetési hozadékát sem, amiről folyamatosan hallunk, hogy milyen kérésekkel vagy parancsokkal fordul a minisztérium a kórházakhoz; nem látjuk ennek a költségvetési vonzatát.

Azt gondolom, amikor kritikákat fogalmazunk meg…  államtitkár úr, én is már több vitán részt vettem, folyamatosan mindig azt mondta, hogy nyújtsunk be módosító javaslatokat, és amikor a módosító javaslatokat benyújtjuk a tisztelt Háznak vagy magának a minisztériumnak, akkor lesöprik az asztalról. Ez megy évek óta, ez az oda-vissza mutogatás.

Vannak módosító javaslataink, és egyet hadd emeljek ki, mert önök folyamatosan a családtámogatási rendszert hozzák fel. Akkor felhívnám a figyelmét államtitkár úrnak és a kormánypárti képviselőknek, hogy a családi adókedvezményt 2011-ben vezették be, és azóta nem változott, csak a kétgyerekeseké. Eltelt tíz év, és most már nemcsak a családi pótlék inflálódott el, hanem a családi adókezdemény is. Felhívnám a figyelmet, hogy az egy- és háromgyerekeseké 2011 óta változatlan, tíz éve. Szóval, akkor el kellene gondolkodni, hogy milyen is ez a családtámogatási rendszer.

Államtitkár úr, még egy mondatot engedjen meg: a munka nem elég. Mindig azt mondják, ha munka van, minden van, de megfelelő fizetés is kell hozzá. Ha van megfelelő fizetés a munkához, akkor meg lehet élni, de az, hogy van valakinek munkája, nem egyenlő azzal, hogy abból meg is tud élni. Az elmúlt 11 évben két csoportnál emelkedett drasztikusan a szegénység: a nyugdíjasoknál és a munkavállalóknál. El kellene akkor gondolkodni, hogy tényleg összhangban vane az, hogy ha munkája van valakinek, akkor minden van. Köszönöm szépen, elnök úr.