Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Nem is olyan könnyű megszólalni itt a költségvetés vitájában, mint ahogy azt gondolnánk, hiszen az ellenzék idén is rengeteg módosító javaslatot készített elő, amit be is fog nyújtani, és az LMP képviselőcsoportja is elég tetemes mennyiségű módosító javaslatot fog benyújtani.

(15.40)

Tesszük ezt azért, mert mi azért vagyunk ebben a házban, és azért teljesítjük ezt a szolgálatot, hogy kifejtsük a véleményünket, és akár kritizáljuk is a költségvetést, amelyet tudom, hogy kormánypárti képviselőtársaim azért nem annyira szeretnek, de ez már csak így megy, hogy ez a mi dolgunk ebben a demokratikus országban.

Először is, muszáj, hogy kicsit reagáljak Deutsch Tamás képviselőtársunkra, aki, ugye, uniós képviselő  nincs itt , és először fordult az elő, hogy egy légtérben tartózkodtam vele, és hallhattam az ő felszólalását. Néha nem igazán tudtam, hogy most milyen adást látok, de azért nagy nehezen sikerült kihámoznom a lényeget, amiről pedig egy magyar közmondás jutott eszembe  gyakran szoktam idézgetni közmondásokat a Parlament falai között , hogy más szemében a szálkát is, a sajátjában pedig a gerendát sem, illetve az, hogy ki mint él, úgy ítél. Ugye, itt különböző jelzőkkel illette az ellenzéket, és mindenféle olyan dolgokat állított és feltételezett, amelyek nagy részét vissza kell utasítani.

De mindjárt térjünk is rá az egyik legfontosabb területre, szívemnek nagyon kedves területre, ez az önkormányzatiság, amiről néhány szót kell ejtenem. Mint ahogy minden évben, idén is megpróbálok újra és újra gondolatébresztő javaslatokkal élni. Tavaly is felhívtam a figyelmét tisztelt képviselőtársaimnak, hogy nagyon régóta nincs köztisztviselői béremelés az önkormányzati szférában. Ezt azért hangsúlyozzuk ki ennyire, mert minimum nyolc, de lehet, hogy tíz éve nem emelték a köztisztviselői alapilletményt. Ekkor nagyon gyakran kapjuk azt a választ, hogy az önkormányzatoknak lehetősége van arra, hogy ezeket a béreket eltérítsék. Csak arra nincs válasz, hogy vajon miből. Miből tehetnék ezt meg, hiszen ha belegondolunk, akkor ma már az összes gépjárműadó az államkasszába folyik be. Ez régen még az önkormányzatok bevételeit gyarapította, aztán eleinte már csak a 40 százalékával számolhattunk, és ma már nulla forint az, amit be lehet építeni. Tehát így a köztisztviselői béremelést ebből sem lehet megtenni.

Viszont ennek következménye van. A következmény pedig az, hogy nagyon sok önkormányzat küzd munkaerőhiánnyal. Ez nemcsak ezt a szektort jellemzi, hanem más szektorokra is jellemző sajnos, hiszen a bérezésük messze elmarad például a kormánytisztviselőkétől. Tehát sokszor elcsábítják őket a kormányablakokba vagy járási hivatalokba dolgozni, hiszen ott sokkal magasabb a fizetés, akár 50-60 százalékkal. Ezt az önkormányzatok nem tudják megadni a dolgozóiknak, viszont nélkülük nem tudják működtetni a hivatalokat. Ez egy óriási probléma szerintem, amit sürgősen át kellene gondolni. Ezt már tavaly is elmondtam, mondjuk, az átgondolás eddig még sajnos nem sikerült.

Ezenkívül pedig nemcsak a gépjárműadó az, ami hiányzik majd az önkormányzatok költségvetéséből, hanem most egyfajta hiánnyal kellett számolniuk, hiszen a pandémia miatt különböző bérleti díjak és parkolási díjak sem folytak be adott önkormányzatok kasszáiba, illetve az iparűzési adó vállalkozóknál hagyása miatt, fogalmazzunk így; ezt, ugye, az önkormányzatok úgy élték meg, hogy ez sem folyik be. Elvették tőlük, mondhatnánk így is, de a vállalkozóknál hagyták. Ezt részben kompenzálták, a kisebb településeken teljes egészében. Ugye, 25 ezer fő az, ahol meghúzták ezt a határt, ezért a többieknek, amelyek 25 ezer fő fölötti városok, különféle tárgyalásokon kellett részt venniük, amelynek során megítélték azt, hogy megkaphatjáke a kompenzációt vagy sem.

Sajnos vannak olyan városok, amelyek nagy vesztesei ennek a nem kompenzálásnak, merthogy sokaknak nem sikerült ezt megkapnia. Budapestre is célozhatnék, de akár Gödöllőt is nézhetném. És sajnos nagyon úgy néz ki, hogy ezeket a városokat büntették valamilyen szinten, hiszen nem kaphatták meg, ellenben valamiféle fejlesztési pénzeket ígértek, amelyek majd valamilyen kormány által fontosnak tartott beruházásokra lesznek költve. De ettől még a kasszában ez a pénz sem lesz benn, így erre sem tudnak alapozni.

Viszont felmerül a kérdés, hogy vannak olyan települések, amelyek azért mégiscsak jóval magasabb összeget, akár 3 milliárd forintot is kapnak. Az ember ilyenkor nem akar arra gondolni, hogy ennek, mondjuk, az az oka, hogy adott városnak milyen vezetése van, tehát hogy kormánypártinak mondott, gondolt vagy akár nyíltan felvállalt, vagy pedig ellenzéki városvezetés van. Én azt gondolom, ha ez azért van, mert a kampány nemsokára kezdődik, és szeretnék bebizonyítani azt esetleg, hogy az ellenzéki jelöltek nem alkalmasak a városvezetésekre, és így majd azt szeretnék sugallni, hogy nem lesznek alkalmasak akár az ország vezetésére, akkor nagyon rossz úton tetszenek járni, merthogy ez egyáltalán nem így van. Az önkormányzatok képesek a nadrágszíjat egyre jobban összehúzni, csak az a baj, hogy míg 3,5 százalékos inflációról beszélünk, addig az önkormányzatoknál ez sokkal nagyobb mértékben csapódik le, hiszen ez akár 10 százalékos is lehetne, mondhatnánk azt, hiszen az építőipari árak olyan mértékben emelkedtek, hogy lassan nem lesz pénz kifesteni majd az óvodát vagy a bölcsődét, és ezt az önkormányzatok és az ott lakók jelentős mértékben meg fogják érezni.

Nagyon fontos még azt megemlíteni e tekintetben, hogy körülbelül 1 százalékkal emelkedtek a dologi kiadások, amelyek messze nem pótolják a kieséseket, hiszen a koronavírus-védekezésre kiadott pénzek sem térültek meg ezeknek az önkormányzatoknak.

Itt muszáj, hogy szóljak arról, hogy az önkormányzatibérlakás-állomány is áldozata ennek, hiszen ha ez valóban ki lesz árusítva, akkor az önkormányzati vagyon, a települések vagyona jelentős mértékben csökkenni fog, ami megint csak óriási hiba lenne.

Az oktatással kapcsolatban el kell mondanom, hogy emelkedést látunk a pedagógusok nevelő-oktató munkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú-támogatásában. Viszont reméljük, hogy ez nem csak azért van, mert a minimálbér emelkedik, és emiatt van ez betervezve.

Szerintem jó az a költségvetésben, hogy mondjak valami pozitív dolgot is, hogy a hivatalok dolgozóinak emelkedik a bére. Például az Oktatási Hivatal személyi juttatásai megemelkednek jelentős mértékben.

Viszont vannak dolgok, amelyek nem jók vagy nem tartjuk jónak a költségvetésben, és ezért ezekre szeretném felhívni e területen is a figyelmet. Például, azt gondoljuk, hogy pénzt kell fordítani a béremelésekre, mert így nem lesz vége soha a pedagógushiánynak. Ugye, megint egy olyan területre tévedtünk, ahol jelentős munkaerőhiánnyal kell hogy megküzdjünk. Ez pedig az, hogy nehezen találnak az oktatási intézmények pedagógusokat, hiszen a bértábla nem nagyon tükrözi a megbecsülésüket, és ezért nem tartják jónak ezt a foglalkozást. És a fiatalok is hiába végzik el az adott iskolákat, nem feltétlenül pedagógusként fognak elhelyezkedni.

Az átlag tanári fizetés a teljes időben foglalkoztatott felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének csupán a 68 százaléka. Ez nagyon-nagyon fontos, hiszen mindannyiunk érdeke az, hogy olyan pedagógusok oktassanak és neveljenek, akik olyan bért kapnak, ami lehetővé teszi számukra a normális életet és a megfelelő szakmai képzések elvégzését, és hogy érezzék azt, ők igenis fontos tagjai a társadalomnak.

A kormány példátlan mértékű béremelést emleget. 2013 és 2017 között valóban 40-50 százalékos béremelés történt, viszont ez a vásárlóerejét már jelentős mértékben elvesztette, ha belegondolunk abba, hogy milyen mértékű áremelések vannak, hogy egyszerűen elszaladt az ára az élelmiszereknek, hogy csak egy példát említsek.

Szerintünk komoly pénzeket kellene fordítani a nevelést segítő és egyéb oktatási dolgozók bérrendezésére. Ugye, a Covid rámutatott arra, hogy hiányoznak a különböző szakemberek ezekről az oktatási szintekről.

Nagyon fontos, hogy biztonságos háló alakuljon ki, amely védi a gyermekeket. Ennek a jelzőrendszernek a fenntartása rendkívül fontos dolog.

Azt is láthattuk, hogy az iskolabezárások ideje alatt sajnos megnövekedett a családon belüli erőszakok száma. Ezért is mondjuk azt, hogy ide is több pénzre van szükség.

Mennyi gyermeket veszítettünk el vajon a digitális munkarend során? Persze ezt csak képletesen értem, tehát hányan voltak olyanok, akik nem tudtak becsatlakozni ebbe a digitális formátumba. Én tudok ilyet, személyesen is ismerek ilyeneket, akiknek semmilyen olyan eszközük nem volt; lehet, hogy van az adott oktatási intézménynek, de ezt valami miatt a gyermekek nem kapták meg, és ezért bizony nehéz volt az ő oktatásuk. Mondjuk, inkább nevezném papíralapú távoktatásnak, mint digitális oktatásnak.

(15.50)

Vajon jute több pénz a digitálisan leszakadó gyerekekre? Az nagyon fontos, hogy a KLIK vezetője is elmondta, hogy körülbelül 10 százaléka kiesett a rendszerből a gyerekeknek, ami azért elég riasztóan nagy szám.

Ezenkívül néhány szót mondanék a szociális szféráról, amely mindig, azt gondolom, kevés figyelmet kap, bár mi, ellenzékiek szerintem sokat beszélünk róla, de ez, mondjuk, nem nyilvánul meg sem a költségvetésben, sem egyéb más jogszabályi rendelkezésekben, melyeket a kormány benyújt.

A szociális szférának is nagyon nagy szüksége van a bérrendezésre. Gondoljunk bele, hogy aki a szociális szektorban dolgozik, például, ágy mellett, tehát mondjuk, idősek otthonában, az adott esetben ugyanolyan ápolási tevékenységet végez, mint az, aki az egészségügyben végzi ugyanezt, a bérük mégis elmarad az egészségügyben dolgozókétól, és még a mai napig nem érdemelték azt meg sajnos, hogy megkaphassák az egyszeri 500 ezer forintos juttatást, amelyet az egészségügyi dolgozók szerencsére megkaptak.

Mi fontosnak tartanánk azt, hogy emeljék meg a családi pótlékot. Nagyon régóta nem történt emelés családipótlék-ügyben. A kormány narratívája az, hogy ez azért van, mert munkához kötik az ellátásokat. Mi azt gondoljuk, hogy minimum 50 százalékkal meg kellene emelni a családi pótlékot, méghozzá ha lehet, akkor minél előbb.

A közmunkaprogramról is kell szót szóljak. Már sokszor elmondtam, hogy polgármester voltam, ezért nagyon fontosnak tartanám azt, hogy végre normális mértékű közmunkásbér-emelés történjen, mert 1-2 ezer forintokkal, vagy 3-4 ezerrel nem segítünk jelentős mértékben a közfoglalkoztatottakon. Tudom, az a cél, azért van alacsonyan tartva a bér, hogy visszasegítsük vagy ösztönözzük őket a munkaerőpiacra. Ez azonban a koronavírus-járvány miatt jelenleg akadályokba ütközik. Illetve be kell látnunk, hogy vannak olyanok, akik hosszú évek óta a közfoglalkoztatásban ragadtak, és nem is biztos, hogy ebből ki tudnak szállni önállóan és egymaguk. A közmunkásbér álláspontunk szerint konzerválja a szegénységet, erről meg vagyok győződve, hiszen láttam közmunkásokat és a körülményeiket ebből a bérből. Még az éhenhaláshoz is kevés, amit ők kapnak.

Nagyon fontos még továbbá az, hogy úgy tűnik, hogy még kevesebb lesz majd a közfoglalkoztatottak száma; remélem, azért, mert el tudnak majd helyezkedni a munkaerőpiacon. Ha belegondolunk, a legérintettebb megyék Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 18 ezer, Borsod megyében szintén körülbelül 18 ezer közfoglalkoztatott van, illetve Hajdú-Bihar megyében 8 ezer. Remélem, hogy ezekben a megyékben elindulnak majd olyan programok, amelyek segítik az ottani közmunkásokat, hogy vissza tudjanak találni a munkaerőpiacra, és legyen erejük, lehetőségük és képzettségük ahhoz, hogy ott találjanak munkát.

A rokkantnyugdíjakkal kapcsolatos, ezt is elmondtuk már, hogy minden károsult kapja meg azt a bizonyos 500 ezer forintos végkielégítést, és a felülvizsgálathoz tartozó pontrendszert dolgozzák ki úgy, hogy ezekbe a szakmai szervezeteket is bevonják.

A háziorvosi praxisok támogatásáról is mondanék még néhány gondolatot. Azt javasoljuk, hogy a védekezésre való tekintettel a háziorvosok kaphassanak több támogatást. Tudjuk, hogy megemelték a támogatást, látjuk, értjük, de mi úgy gondoljuk, hogy ez még mindig nem megfelelő.

Ezenkívül szintén csak gondolatébresztőnek mondom, hogy esetleg megfontolhatná a kormány egy önálló járványügy felállítását, illetve fontos lenne, hogy a poszt-Covid-tünetek feltárására és ezeknek a betegségeknek a kezelésére is sokkal nagyobb gondot fordítsanak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)