Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony, Államtitkár Urak! Hölgyeim és Uraim! Történelmi pillanatot élünk, hiszen a jelenlegi Országgyűlés ebben a ciklusban immáron utolsó, negyedik alkalommal dönt költségvetési hatáskörben. Önmagában véve ez a politikai tény is politikai oldaltól és ízléstől függően sarkall felszólalásra és vitára képviselőket a patkó mindkét oldalán, és a száraz adatokon túl ilyenkor annak van igazán jelentősége, hogy milyen szemlélet dominál a számok és a paragrafusok dzsungelében, mert a büdzsé tervezete  ahogy Deutsch Tamás képviselőtársam említette  igenis egyfajta értékválasztást tükröz, s nem egy tabula rasa. Számomra pedig, tisztelt képviselőtársaim, ez a huszonnyolcadik büdzsétervezet, amelyet lehetőségem nyílik a tisztelt Házban képviselőtársaimmal együtt megvitatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltoztatás óta Magyarország sok nehézségen és sok problémán ment át, és sok sikert is megélt, ezeket pedig mindenkor a parlamenti képviselők által elfogadott költségvetés keretezte. Mint azonban tudjuk, ember tervez, Isten végez  homo proponit, Deus disponit, ahogy a latin mondja , de egyik év sem volt hasonló a mostanihoz egy igen fontos okból, amit már sok képviselőtársam elmondott: a humánjárvány miatt egyszerre volt veszélyben Magyarországon minden ember élete és a polgárok együttélésének gazdasági alapjai is  kettős szorításban éltünk és élünk. Hál’ istennek, a kormány döntéseinek, válságkezelésének következtében Magyarországon lassan mindenki védetté válhat a koronavírussal szemben, így tehát a jelenlegi tudomásunk szerint belátható időn belül vissza tudunk kerülni a normálisnak nevezhető életviszonyok közé.

(15.00)

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ennek a pénzügyi keretrendszere lesz a kilábalás, illetve ahogy a miniszter úr is fogalmazott az expozéjában, az újraindítás költségvetése. Az előttünk fekvő 2022. évi büdzsével tehát a kormánynak, mint többször hallottuk, legfőbb célja a koronavírus-járvány gazdasági kihívásainak célzott és hatékony kezelése.

Tisztelt Ház! A tisztelt Ház asztalán fekvő költségvetési tervezet európai uniós összefüggései vonatkozásában szeretnék hozzászólni. Elsőként arra szeretnék rávilágítani, hogy a 2021-es év nemcsak új hétéves uniós költségvetési időszak kezdetét jelenti, tehát valaminek, egy hétéves ciklusnak az első évét jelöli, hanem a járványkezelés uniós fő eszközének, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznek a beléptetését vagy az aktivitását. Az új hétéves uniós keretköltségvetés főösszege, ahogy hallottuk, 1100 milliárd euró, a Next Generation EU-keretösszeg pedig 750 milliárd euró, tehát együttesen azt látjuk, hogy egy korábban nem látott óriási léptékű forrás felhasználása válik lehetővé az uniós tagországok számára, mind a 27 tagország számára.

Magyarország a 2021-27-es időszakban egyfelől tehát  vegyük sorra  22,5 milliárd eurós kohéziós, valamint 11,9 milliárd eurós agrárpolitikai forrásokra számíthat, másfelől a Next Generation EU-keretösszegből, jól tudjuk, 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő forrásra is jogosultak leszünk. Ez a több mint, ha jól számolom, 40 milliárd eurós összeg az elkövetkezendő években évente átlagosan a GDP mintegy 3,4 százalékát éri el. Hatalmas összeg!

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A nemzeti fejlesztési prioritások finanszírozása többféle forrásból is áll a kormány rendelkezésére. Tehát mind a nemrég benyújtott konvergenciaprogram, mind a benyújtott helyreállítási és ellenálló-képességi terv alapján egyértelmű, hogy a kormány önerőből a központi költségvetésből, aztán a hétéves uniós költségvetésekből, valamint a Helyreállítási Eszközből is jogosult a fejlesztési forrásokra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sorra véve az előbb elmondottakat, elsőként a hétéves költségvetést érdemes röviden megvizsgálni, amelyben a kohéziós és agrárpolitikai támogatások jelentik, jól tudjuk, a legnagyobb tételt. A 2022. év sajátossága, hogy a most záruló 2014-20-as ciklusból és az előttünk lévő 2021-27-es ciklusból is jogosult lesz hazánk a támogatásokra, és ez összesen mintegy 2363 milliárd forintot jelent. Az ezekben a költségvetésekben megjelenő forrásokhoz kapcsolhatók az úgynevezett költségvetésen kívüli agrártámogatások, a közvetlen termelői támogatások mintegy 489 milliárd forint értékben. A 2020 utáni operatív programok tervezése, jól tudjuk, még folyamatban van, de szeretném már most kiemelni, hogy a kormány szándékai szerint és a 2014-20-as ciklussal összevetve a terület- és településfejlesztési operatív program részaránya jelentősen megnövekszik, ami szerintem az önkormányzati szempontok erősítését is jelenti. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy ez egy fontos eszköze a közeljövőben a magyar költségvetésnek is.

Szólni kell még a magyar helyreállítási és ellenálló-képességi tervről is, amelyet egyébként az Európai ügyek bizottságának elmúlt hétfői ülésén egy rendkívül élénk vita kísért. Itt is szeretném megköszönni Ágostházy Szabolcs államtitkár úrnak a kiváló előadását. Nos, ennek az uniós eszköznek a forrásait tehát 2026. augusztus 31-éig kell felhasználni, reményeink szerint kilenc programterületen, és ez 2512 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást jelent. Magyarország tehát mint kedvezményezett a terv költségvetésének harmadát, ahogy hallottuk az expozéból is, az egészségügy és közel egyharmadát a fenntartható zöldközlekedés fejlesztésére célozva használja majd úgy, hogy a többi tagállam többségéhez hasonlóan egyelőre nem igényli a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz hitelrészét. Tudniillik látnunk kell, hogy az eddig benyújtott tagállami tervek sem éltek minden esetben a hitelkeret teljes vagy részleges felhasználásával, akik viszont ezt tették, azok jellemzően országuk nehéz finanszírozási helyzete miatt teszik és tették ezt, mint például Olaszország, Spanyolország, Portugália vagy Görögország.

Megjegyzem, hogy a hitelrész felvételéről a jövőben is születhet döntés, tehát ez még nem lezárt dolog. A hitelrész felvételéről tehát a szerződést akár 2023-ig is megköthetik a tagállamok. Hazánk gazdasági erejéből következően azonban nem szabad hallgatnunk azon szirénhangokra, amelyek hitelfelvételt követelnek, hiszen a magyar emberek tudják, hogy milyen terhet jelent az, ha a gazdaságot egy jelentős mértékű külső adósság nyomja  megtanultuk ezt. A baloldal így vitte csődbe az országot 2009-10-ben. Higgyünk a magyar emberek munkájában, és tegyük érdekeltté őket a fenntartható fejlődésben, ugyanis a legfontosabb a szemléletváltás ebben az esetben is. Ahogy Thomas Jefferson mondta: soha ne költsd el azt a pénzt, ami még nem a tiéd.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek az előttünk lévő tervnek a célja elsősorban tehát a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak az ellensúlyozása, illetve a gazdaság ellenálló képességének vagy fenntarthatóságának és a zöld- és a digitális átmenettel kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre való felkészülésének a növelése. S mindezzel a kormány egyértelműen azt célozza meg, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam egyike legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy erre a magyar terv minden esélyt megad, hiszen nemcsak az Európai Bizottsággal tárgyalt, jól tudjuk, a kormány hónapokon át, de a társadalmi egyeztetési folyamat során mintegy ötszáz szervezettel, köztük önkormányzati szövetségekkel, településekkel, gazdasági, szociális és társadalmi érdekképviseletekkel is.

Tisztelt Ház! Az uniós költségvetésnek van egy sajátossága, tudniillik hogy hiányt nem tartalmazhat. Ebből kifolyólag a tagállamoknak évente kell teljesíteni a befizetéseiket, ezért a törvényjavaslat mintegy 565 milliárd forintnyi magyar befizetéssel számol az uniós büdzsében. De fontos rögzíteni, hogy ennek az összegnek részben az uniós helyreállítási csomag finanszírozása is az oka.

Szerencsére, tisztelt képviselőtársaim, az uniós járványkezelésnek vannak úgynevezett rugalmas elemei is. A hatályos szabályok átmeneti lazítása az állami támogatások és a fiskális fegyelem vonatkozásában is kiemelt jelentőséggel bír. Ezzel együtt a kormány a 2020. évihez képest csökkenő államháztartási hiánnyal és államadóssággal számol, hogy néhány év alatt visszatérhessünk a 3 százalék alatti államháztartási hiányhoz, amit a maastrichti kritériumoknak nevezünk. Ennek elérésében szükségünk is lesz arra, hogy a törvényjavaslat 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A nemzetközi előrejelzések szerint ez megalapozott szám, és így tényleg, tisztelt képviselőtársaim, az újraindítás költségvetése fekszik előttünk.

Tisztelt Ház! Egyes politológusok szerint mit sem ér a szakpolitikákról folytatott vita a tisztelt Ház falai között, ha azt mi, képviselők nem tudjuk a választópolgárok számára könnyen érthetővé tenni. Hát, a választókerületi munka a nap 24 órájában pontosan erről szól.

(15.10)

És bizony otthon gyakran felteszik a kérdést számomra is: könnyebb lesze, jobbá válike Zemplén és Abaúj polgárainak élete az újraindítás költségvetése által, vagy miként jelenhet meg az uniós költségvetésből származó támogatás, vagy a helyreállítási alap forrásai Hegyaljától Bodrogközön és Hegyközön át a Hernád mentéig? Meggyőződésem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezek a kérdések könnyen megválaszolhatók. A fenntarthatóság érdekében végzett zöldközlekedés-fejlesztés előfutára volt a sátoraljaújhelyi vasútvonal villamosítása IKOP-os forrásból, és a vidék lakosságának megerősítése zajlott infrastrukturális fejlesztések mellett turisztikai és örökségvédelmi célú beruházásokkal. Ezt kell, úgy hiszem, folytatni az ország több pontján is, ahogy Abaújban és Zemplénben történt és történik, ahogy a kormány szándékai is ebbe az irányba mutatnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő tervezet tehát számos kihívásra keres választ, de egyvalamiben biztosak lehetünk: világos értékválasztást mutat azáltal, hogy megteremti az előrelépés lehetőségét, miközben figyelemmel van a kockázatokra, amelyeket a hétköznapjainkban is jelenleg átélünk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)