Készült: 2024.05.14.23:08:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

199. ülésnap (2021.05.19.), 22. felszólalás
Felszólaló Dr. Hargitai János (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 29:24


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Urak! Államtitkár Úr! Kormánypárti vezérszónokként megvan az a lehetőségem, hogy végighallgathattam már jó néhány megszólalást. Varga Mihály miniszter úrtól azt kaptam, amit hosszú évek óta megszoktam tőle: közgazdász politikusként higgadtan értékelt, mondta a számokat  költségvetésről nehéz beszélni számok nélkül , de világosan kifejtette a kormány számok mögött lévő társadalompolitikai vízióit, aminek alárendeli a ’22-es költségvetést.

Utána volt alkalmam meghallgatni az Állami Számvevőszék elnökét és a Költségvetési Tanács elnökét. Ilyenkor vagyunk leginkább helyzetbe hozva: nincs másik olyan törvény a parlament előtt soha, ahol a mi belső vitáinkon túl…  belső vitáink alatt értjük, hogy a kormány, a kormányoldal, ellenzéki képviselők vitája szüli meg az adott törvényt. Egy kivétel van: a költségvetéshez kapcsolódó törvény, amikor nem kormányzati emberek, két intézmény képviselői elmondják a maguk álláspontját a költségvetés kapcsán, és ezzel helyzetbe hoznak minket.

Szeretnék is reagálni két állításra. Kovács Árpád elnök úr kellően kritikus is volt, de én mégis hálás vagyok azokért a mondatokért, amiket mondott: az egyensúly esetleges gyorsabb visszaállítása érdekében a gazdaság túlfűtéséről beszélt, hogy ilyen helyzet egyszer előállhatott Magyarországon. Egy költségvetés tárgyalása kapcsán arról hallunk, hogy ha egyszerre túl sok pénz van a gazdaságban, az is rejt veszélyeket  és én ezt osztom, és erre szeretnék majd kitérni , de akkor is zene füleimnek, hogy megélhetek ilyen pillanatokat, tudván azt, hogy a szocialista időszakban, mondjuk, milyen költségvetéseket tudtunk tárgyalni.

És persze megvan az a lehetőségem is, hogy reagáljak ellenzéki képviselőkre. A Jobbik vezérszónokai elmondták az álláspontjukat. Nem fogok érdemben reagálni arra, mert jól láthatólag két költségvetési szlogennek állították be a mondanivalójuk lényegét. Először azt hallottuk, hogy ez a bosszú költségvetése, utána, hogy ez Európa legkegyetlenebb költségvetése, mondta a második szónok. Ezek olyan állítások, melyeknek semmiféle valóságalapja nincs. Ezekkel vitatkozni nem is érdemes, hagyjuk nyugodtan a levegőben ezeket az állításokat.

Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak viszont azokra a mondataira most már másodszor kívánok pozitívan reagálni, amikor a végrehajtási eljárásokat kritizálja. Ezt tette a ’21-es költségvetés módosítása kapcsán. Ott is alapvetően egyetértettem az álláspontjával, és most is részben osztom ezeket a kritikákat, amiket megfogalmaz. A végrehajtási eljárások tényleg produkálnak olyan élethelyzeteket, melyeknek egy átmartabb szabályozással elejét vehetnénk. Én sokat remélek attól a hivataltól, amit fel fogunk állítani, aminek hatásköre lesz végrehajtási eljárásokra is.

Azért, hogy el ne felejtsem a reagálás lehetőségét, Domokos elnök úrnak abba a mondatába szeretnék kapaszkodni, hogy egy erős és aktív kormányzásra van szükség válsághelyzetben; monitoringozni kell folyamatosan a költségvetés 2022-es folyamatait, és ha erős a kormányzás, akkor nyilvánvalóan erre képes is reagálni. Válsághelyzetben ez különösen így van. Ha erre nem képes válsághelyzetben egy kormány, akkor nagyon nagy baj van.

De én azt is mondom, hogy erős és aktív kormányzásra mindig szükség van. 2010 óta ilyen kormányzást élünk, és ezért ez a válság, ez a soha nem látott válság, ez az egészségügyi válság, amely a gazdaságot is bedönti világszerte, mivel előtte erős kormányzással volt dolgunk, egészen más helyzetben érinti a magyar gazdaságot, egészen más reakciókat vált ki a kormányzatból és a magyar gazdaságból, mint a 2008-as pénzügyi válság. Ma már tudjuk, hogy az egy egyszerűbben kezelhető válság volt, mint a jelenlegi, és ott mégis egy erős és aktív kormányzás hiányában  mert csak egy sodródó szocialista kormányzás volt előtte  csak a kényszerek működtek a válságkezelés kapcsán is.

Akkor olyan időszakot éltünk, amire az volt jellemző, hogy úgy ért minket a világgazdasági válság, hogy a magyar költségvetés és a magyar gazdaság a lehető legrosszabb állapotban volt, ezért ez a válság elsodort minket. Görögországot jól látható módon elsodorta, minket meg a teljes elsodrástól az mentett meg, hogy kaptunk 20 milliárdot az IMF-től, Világbanktól, európai uniós segítséggel. Az utolsó pillanatban az államcsődtől megmentették az országot, de ennek feltételei is voltak, mert attól kezdve a magyar költségvetést valójában nemzetközi intézmények diktálták, és az ő álláspontjuk akkor az volt, hogy megszorításokkal kell kezelni ezt a válságot.

Mennyire más ez a helyzet most, amikor egy erős és aktív költségvetés után ér minket egy egészségügyi válság, egy járványhelyzet, ami bedönti a gazdaságot is, és mégsem kényszerülünk olyan mozgásokra, mint amit a gyenge szocialista kormányzás megélni volt kénytelen abban a válságszituációban.

Itt a dolog lényege abban van, és itt Varga Mihály egy mondatára utalok: tett egy összevetést. Azt mondta, hogy 2014-19 között a magyar gazdaság 4,1 százalékkal növekedett átlagban, addig, ameddig az Európai Unió csak 2,1 százalékkal növekedett. Ez azt mondja nekünk, hogy ez egy felzárkózási időszak.

Ha ezt tudjuk tartóssá tenni, akkor Magyarország Európa fejlettebb világához képest felzárkózni lesz képes. Valljuk be önkritikusan, hogy a rendszerváltás óta kevés ilyen időszakot tudott produkálni az ország, sőt egyáltalán nem tudott produkálni, de a 2010 óta megélt költségvetési és gazdasági időszak ilyen, és nyilvánvalóan mi, aki ezt megéltük, egyszer végre elértük, hogy dinamikusan növekszik Magyarország, mint az Európai Unió átlaga. (Sic!) Ezt őrizni is szeretnénk.

Az igazi kérdés számunkra az, amikor a gazdaság számait összeállítjuk, és a költségvetést egyben megtervezzük, hogy ezt a boldog állapotot, amit kínkeservesen elértünk, hogy tudjuk minél előbb újraélni. Erről szól 2020 óta minden. 2020-ra azért kell visszanyúlnom, mert 2020 tavaszán ért minket el a járvány, hihetetlen visszaesést jelentett, fogalmunk sem volt róla addig, hogy ez mennyire lesz tartós. Gondoljunk a 2020-as gondolatainkra! Abban gondolkodtunk még, hogy ez egy egyszeri sokk, ami ér minket, és gyorsan túl leszünk az egészen. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van.

Ma sem hordjuk a bölcsek kövét járvány kapcsán a zsebünkben. Félünk már egy negyedik hullámtól. Mindennek megvan a lehetősége, minden beoltottság ellenére is, ezért igaza van a Számvevőszék elnökének, amikor azt mondja, hogy monitorozni kell a folyamatokat is és gyorsan reagálni a történésekre.

(10.40)

Ezt 2020-ban meg tudtuk tenni, mert 2020-ban az első negyedévi, nagyon nagy visszaesés után a harmadik negyedévben már gyakorlatilag visszakorrigált a költségvetés. Ez mérhető volt akkor a munkanélküliek számában, év végére már körülbelül ugyanannyi embert tudtunk foglalkoztatni, mint amennyit év elején foglalkoztattunk. Az egész válságkezelésnek akkor is a központi kérdése az volt: munkahelyeket megőrizni és újakat teremteni minden válságszituáció ellenére is.

2021-ben ma azt látjuk, hogy 4,3 százalék bővülés várható. Nyilvánvalóan sok függ attól, hogy Magyarország talán Európában először az oltottsági jó számok miatt viszonylag időben tudja újraindítani a gazdaságot, több héttel előbb, mint azt esetleg megteszik más európai országokban. Ennek a sikeressége nyilvánvalóan a növekedés realizálásában kulcskérdés. Ezekre a növekedési számokra építve a 2022-es költségvetés pedig 5,2 százalék növekedéssel kalkulál.

Idehozok még 2021 kapcsán egy másik számot, ez a beruházási ráta. Soha ilyen számokat magyar költségvetés kapcsán elmondani nem lehetett, ami már 2021-ben előkerült: 27,9 százalékos beruházási ráta. Ha ezeket a magas számokat tartani tudjuk  márpedig tartani akarjuk, ezért ösztönözzük minden módon a beruházásokat , ez azt vetíti előre, hogy a jövőben ezek a beruházások, amikor működni fognak, tartósan stabilizálják a magyar gazdaságot egy viszonylag nagy gazdasági növekedés állapotában.

Azért, hogy felsoroljam a fő keretszámokat, amire ez a költségvetés épít, ugye, azt már említettem, hogy 5,2 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálunk ebben a ’22-es költségvetésben. Az inflációt 3 százalékra várjuk; a hiány 5,9 százalékra van tervezve, ’21-ben ez még, ugye, 7,5 százalék. Itt nyúlhatok vissza Kovács Árpád Költségvetési Tanács-elnök úr mondataira, a Költségvetési Tanács azt mondja, hogy talán a megtervezett hiányt jobban lehetne csökkenteni. Nyilvánvalóan majd az ellenzéki képviselők elmondják, hogy ezt azért nem tesszük, mert választási év van, és ha ezt mondják, akkor részben igazat adok nekik. Tehát egyrészt azt gondolom, hogy racionális most több pénzt nyomni a gazdaságba, ezt teszi egész Európa. Ezért függesztették fel azt a soha meg nem kérdőjelezhető állapotot, korábbi állapotokra gondolok, hogy 3 százalékkal nagyobb hiánnyal tervezni egy költségvetést, ugye, ez szentségtörés  most az Európai Unió adott erre biztatást. Az persze mérlegelés kérdése, hogy milyen gyorsan térünk vissza a 3 százalékhoz, mert nyilvánvalóan vissza akarunk térni. Nem akarunk sokáig sem 7,5 százalékkal, sem 5,9 százalék hiánnyal kalkulálni, mert ez nyilvánvalóan hosszú távú eladósodást jelentene.

De azt gondolom, hogy most szükség van ezekre a többletpénzekre, ezekre az állami megnyilvánulásokra a költségvetés kapcsán, és én kormánypárti képviselőként azt mondom, ha ebben önök fellelni vélnek egy olyan szempontot, hogy választások előtt állunk, akkor én azt mondom, hogy igen, választások előtt állunk. Ez az én gondolkodásomat motiválja; majd a megszólalásaim végén a saját választókörzetem kapcsán mondok néhány örvendetes számot. Ha a kormány nem így gondolkodna, akkor talán nem tudnám elmondani a csak a választókörzetemet érintő számokat.

A gazdaság újraindítása költségvetésének mondjuk mi a 2022-es költségvetést, ellentétben a „bosszú költségvetésével” és „Európa legkegyetlenebb költségvetésével”. Számokkal alátámasztva, hihetetlen szépen hangzó nagy szám: 7300,962 milliárd, tehát több mint 7000 milliárd, 7300 milliárd forint csak a gazdaság újraindítására. És ha ezen belül is nézem a számokat, akkor azt tudom megállapítani, hogy ebből 423 milliárd úgy realizálódik a magyar gazdaságban, hogy ezt a kormány nem szedi be, mert terheket csökkent. Otthonteremtés kapcsán, itt az áfa- és illetékmentességre utalhatok, ami 170 milliárd megtakarítást jelent a gazdasági szereplőknek; a 25 év alattiak szja-mentessége 140 milliárdot hagy a családoknál és az érintetteknél; és a munkát terhelő adók csökkentésére is lehetőség van a válság ellenére is: 2022-ben ez 113 milliárd megtakarítását jelenti, amit a költségvetés nem vesz el a gazdasági szereplőktől.

Ha azt nézem, hogy a gazdaság-újraindítási akcióterven belül mennyi hazai forrást és mennyi uniós forrást mozgósítunk, akkor azt az örömteli számot látom, hogy nemzeti forrást többet használunk fel, mint uniós forrást. Én még emlékszem azokra a költségvetésekre, amikor fejlesztésre csak az uniós források jutottak az önök időszakában, mert a hazai gazdaság olyan állapotban volt, hogy szinte semmit nem tudott kitermelni fejlesztésekre, mindig csak az uniós forrásokra voltunk utalva. Most a hazai forrás, a nemzeti forrás nagyobb, mint az uniós forrás; ez 3833 milliárd, hogy csak a nagyságrendeket érzékeltessem. Néhány tétel ezen belül: beruházási alap 550 milliárd, foglalkoztatási támogatások, képzések 434 milliárd, 13. havi nyugdíj második üteme és nyugdíjprémium 228 milliárd.

A nyugdíjprémiumnál álljunk meg egy pillanatra, bár mind a kettőről érdemes beszélni. A szocialista válságkezelés kapcsán, akkor, amikor a nemzetközi intézmények diktáltak a magyar kormánynak  mert nem volt soha addig erős és kiszámítható kormányzás , többek között a korábban megítélt 13. havi nyugdíjat is a szocialista kormány kénytelen volt elvenni a magyaroktól. Most ezt a kormány visszaépíti: 2022-ben már kétheti pluszforrással kalkulálhatnak a nyugdíjasok. És a nyugdíjprémium sem magától értetődő, a magyar jogszabályok ismerték a nyugdíjprémium intézményét, korábban is meg volt fogalmazva az, hogy ha 3,5 százaléknál nagyobb a növekedés, akkor a nyugdíjasoknak nyugdíjprémium jár. Csak azok, akikre ők bízták az országot akkor, előttünk  a szocialista kormányok  soha nem teljesítettek olyan számokat, hogy ezt a nyugdíjprémiumot fizetniük kellett volna. A mi kormányunk most pedig évek óta már nyugdíjprémiumot fizet azért, mert ez a jogszabályi eljárás, mert ez így helyes, de alapvetően azért, mert a magyar gazdaság évek óta 3,5 százaléknál nagyobb számokat produkált növekedés tekintetében. Ezzel kalkulálunk 2022-ben újra, és ezért nyugdíjprémiumot is fogunk fizetni a nyugdíjasoknak.

A „Modern városok” program, a magyar falvakat érintő program természetesen tovább folytatódik. Infrastrukturális fejlesztésekre  nagy a lemaradás az országban minden tekintetben ilyen szempontból, az utóbbi évek látványos fejlesztései ellenére is  462 milliárdot fogunk fordítani, és még sorolhatnám: sportra, kultúrára, agráriumra, és így tovább, és így tovább.

És persze van 3000 milliárd európai uniós forrásokra. Az eddigi rendnek megfelelően különböző minisztériumok által indított programokon keresztül, pályázati rendszerben kerülnek nyilvánvalóan ezek a források majd felhasználásra. Látványosan több pénz fog jutni vidékfejlesztésre.

Z. Kárpát képviselő úr azt mondja, hogy Szabolcs-Szatmárban talán ki sem lehetne mondani, hogy a magyar átlagkereset 400 millió. (Sic!) Ki lehet mondani, Szabolcs-Szatmárban ebben kételkednek, Baranyában is kételkednek, ha egy ilyen számot kimondok, de ez nekem képviselőnek azt mondatja, hogy úgy jön ki ez a 400 millió, hogy ebből Szabolcs-Szatmárban meg Baranyában nagyon keveset vagy sokkal kevesebbet érzékelnek a pénztárcában, viszont vannak az országnak dinamikusabb részei, mondjuk, Budapest, ahol ennél azért jóval nagyobb számok vannak, mert így jön ki az átlag. Ezért lesz nekünk törekvésünk az elkövetkezendő időszakban, hogy még több forrást biztosítsunk az agráriumra és úgy általában a vidékre, hogy Szabolcs-Szatmárban meg Baranyában is inkább… (Hende Csaba: 400 ezer!)  400 ezer, igen, képviselőtársam súgta, 400 ezerről beszélek az átlagfizetések kapcsán , tehát hogy a magyar vidéken is megérezzék ezeket a viszonylag szépen hangzó átlagfizetéseket, és a pénztárcájukban ezeket realizálni is tudják.

Ha egyes területekre kitérek, hogy ennek a költségvetésnek mik a fő és hangsúlyos területei, akkor nyilvánvalóan, ahogy eddig is képviseltük a munkahelyteremtést, itt egy pillanatra megint megállok.

(10.50)

Jól érzékelhető most a válságkezelés kapcsán, tehát azt mondhatnám, hogy 2020 óta, mióta a világjárvány ránk köszöntött, hogy mennyire másképp gondolkodik a kormányoldal válságkezelés kapcsán, és mennyire másként a baloldaliak. A baloldaliaknál, ami nekem megmaradt  lehet, hogy az én hibám, hogy más nem maradt meg  alapvetően az a gondolkodás, hogy a válságot úgy kell kezelni, hogy ilyenkor szétterítünk sokaknak forrásokat. A szétterítésnek a klasszikus példája az lett volna, amit valamelyik ellenzéki párt erőteljesen tolt az utóbbi időkig  most egy kicsit már változtak benne  , ez a minimumjövedelem, tehát ha kell, munka nélkül, de valamilyen jövedelmet mindenkinek biztosítsunk.

Aztán ilyen megszólalások azok, hogy úgy adjunk jövedelmet kvázi mindenkinek, hogy 100 ezer forintot adunk nekik azért, mert beoltatják magukat. Azt gondolom, hogy ezek eredményt nem hoznának. Ezzel szemben a mi válságkezelésünk lényege az, hogy a válságot úgy akarjuk kezelni, hogy sokaknak, célzott csoportoknak adunk, de mindennek a fókuszában, még ezek mögött is ott van, hogy munkahelyeket létrehozni, mert csak ez ígér tartós növekedést.

Amikor a családtámogatásról beszélhetünk, mint a költségvetésnek egy nagyon priorizált területéről, akkor nyilvánvalóan meg lehet említeni, és meg is kell említeni  ezt évek óta visszük Európában, talán a legkedvezőbbek egyikeként  a személyijövedelemadó-számot, a 15 százalékot, és hozzátesszük azt, hogy emellett még a gyermekeket nevelő családokat az adórendszeren keresztül külön ösztönözzük.

Kevés helyen tudják elmondani azt, hogy a négy gyermeket nevelő édesanya személyijövedelemadó-mentes. Amit most hozunk, a legújabb intézkedésünk pedig az, hogy a 25 év alatti fiatalok is személyijövedelemadó-mentesek a 25 éves életkorukig.

Árvaellátás, betegellátás, beteg gyermekeket ellátók támogatásának növekedése  ezek mind szép számok. Itt megemlítek egy olyan tételt, én képviselőként érzem magamon a nyomást számtalan helyről, hogy az elkövetkezendő időszakban valószínűleg emelni kell azoknak az ellátását is, akik nem beteg gyermeket nevelnek, hanem egy beteg hozzátartozót ápolnak. Tudom, hogy nehezebb fogni ezt a kérdést, de a nyomás hihetetlen nagy rajtunk egyéni képviselőként. Én ezért azt gondolom, hogy ez is újragondolandó az elkövetkező időszakban.

De a családtámogatások rendszerébe soroljuk mi természetesen az otthonteremtés körüli ügyeket, amivel helyzetbe hozzuk a családot, és amikor azt mondom, hogy családtámogatás és otthonteremtés, akkor már tetten érhető az, hogy mi úgy akarunk támogatást adni számunkra fontos, privilegizált csoportoknak  ilyenek a magyar családok  , hogy egyben munkahelyeket is akarunk létrehozni, mert amikor azt mondjuk a magyar családoknak, hogy 3 millió forint hitelt kaphatsz ahhoz, hogy felújítsd a lakóházadat, akkor valójában arról is beszélhetünk, hogy ezzel, hogy te belevágsz egy ilyen kalandba, munkahelyeket hozol létre, vagy munkahelyeket tartasz életben, és ez van a gondolkodásunk fókuszában. Államtitkár úr, ez egyébként az egyik legsikeresebb intézkedés. Az én választókörzetem minden településén azonnal tetten érhető, hogy tetőt javítanak, hogy energetikai beruházásokat valósítanak meg családok a falvakban, egy utcában egyszerre több építés is zajlik, és ez mindennek az intézkedésnek az eredménye. És még sorolhatnám azokat az intézkedéseket, amik az otthonteremtési körbe beletartoznak, de ezt úgyis minden képviselő tökéletesen érti.

Kiemelt ágazatok támogatása a 2022-es költségvetésben; nem fogom megismételni azokat a számokat, amiket Varga miniszter úr elmondott az egészségügy kapcsán, és külön az oktatás kapcsán is. Mindenféle összevetésben a korábbiakhoz képest látványosan növekednek ezek az összegek, és persze mindig tehetünk egy olyan összevetést is, hogy három évvel ezelőtt, vagy ne adj’ isten, 2010-ben mennyit fordított az akkori kormány ezekre a tételekre. Lehet, hogy azt mondják az ellenzéki képviselők, hogy az ilyen összevetéseknek nincs is realitása vagy létjogosultsága. (Dr. Tóth Bertalan: Van…) Én azt mondom, hogy van, nem fogom megismételni, csak arra utalok, hogy látványosan több forrást biztosítunk ezekre a területekre.

És akkor, amikor egy költségvetést az ember ér-tékel, az egyéni képviselő is nyilvánvalóan dolgozik benne, és itt jönnek elő azok a kérdések megint, amit a Költségvetési Tanács elnöke mondott: ha egyszerre túl sok pénz jelenik meg a magyar gazdaságban, ezzel túlfűtjük a gazdaságot, akkor ennek is vannak kockázatai, és mondja ő, hogy lehetne a hiányt gyorsabban mérsékelni.

Én meg azt mondom, hogy most olyan éveket élünk, amikor helye van ennek a pénznek a gazdaságban, de hogy mennyire nem gondolkodik azért a kormány sem nagyon másként, mint amit Kovács Árpád elnök úr megfogalmazott, azt leginkább az mutatja nekem, hogy hogyan nyúlunk, vagy nem nyúlunk az európai uniós hitelfelvételi lehetőséghez. Mi is érezzük, hogy most vannak források a magyar gazdaságra. Az ellenzék elvárná tőlünk azonnal, hogy azokat a hiteleket is azonnal, nyakló nélkül vegyük fel. (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Mi pedig hosszú távon gondolkodunk, és nem akarunk mindenáron eladósodni, ráadásul, ha most nem nyúlunk azokhoz a hitelekhez, akkor nem mondtunk le egy életre róla, mert egyes tételek kapcsán erre a későbbiekben is lehetőségünk lesz.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

És Varga Mihálynak volt még egy gondolata, amire én szeretnék ráerősíteni. Akkor, amikor a ’21-es költségvetés korrekciója kapcsán   időzavarban lévén nem tudván, hogy mennyit beszélhetek   ide akartam kilyukadni, amit most Varga Mihály pénzügyminiszter úr előhozott, csak már nem tudtam elmondani, nem tartom szentségtörésnek azt, hogy amikor a hitelfelvétel kérdését mérlegeljük, akkor az egyik alternatíva az, hogy az Európai Unió által mindannyiunknak közösen biztosított hitelfelvételi lehetőséggel éljünk, vagy ne éljünk.

De van egy másik alternatíva is, és ez megint összefügg azzal, hogy eddig normálisan kormányoztunk, és ezért a pénzpiacok elismerik a magyar teljesítményt. Hát, mi ma az Európai Unió nélkül is kedvezőbb feltételekkel hitelekhez tudunk jutni, és én ilyen esetben, a kormány esetében azt is mérlegelem, ha felveszem az európai uniós hitelt, hogy mennyire diktál ebben az Európai Unió. Engem meglepett, hogy mennyire diktál.

Egy olyan jogintézményt vezetett be az Európai Unió, amely példátlan, eddig semmi ilyen gyakorlat nem volt. Most meg már azt látom, hogy a brüsszeli központból szabják meg az országok gazdaságpolitikáját. Itt nemcsak egy közös hitelfelvételről van szó, hanem Brüsszel dönti el, hogy mit csinálhatunk ezekkel az összegekkel. És én ezért azt mondom, hogy egy normális alternatíva annak mérlegelése, hogy a pénzpiacokról hasonlóan jó feltételekkel felvenni hiteleket, és a magyar kormány mérlegelésében tartani azt a kérdést, hogy minek van értelme, és minek nincs értelme.

Bár a brüsszeli, nem létező gazdasági központ eddigi teljesítménye azt mondatná velem, hogy Brüsszelt ilyen szempontból mindig követni érdemes, mert mindig a jó utat mutatja, Brüsszel válságkezelési teljesítménye nem ezt igazolja nekem. Ezért azt mondom, hogy egy nemzeti kormány kompetenciájában eldönteni ezeket a kérdéseket, az egy teljesen lehetséges alternatíva, nem feladva azt a lehetőséget, hogy a későbbiek során ezzel a hitelfelvételi lehetőséggel éljünk.

Hát, mit mondana Kovács Árpád elnök úr, hogyha ezeket a hiteleket is, csak úgy, nyakló nélkül most realizálnánk, és ráöntenénk a magyar költségvetésre és a magyar gazdaságra? Annyi pénzről van itt már szó, amit rövid távon nem is lehet racionálisan jól felhasználni  elkölteni lehetne  , tehát ezért azt az óvatosságot, amit a kormány képvisel, én helyeslem.

És akkor utolsó gondolatkörben: a választókörzetemet hogyan érinti az, ha van egy pénzbőség, és történhetnek dolgok egy olyan választókörzetben is, hogy jelesül Baranyában, Kelet-Baranyában, a mo-hácsi választókörzetben zajlik egy autópálya-építés, 90 milliárd forintból. Ez az utóbbi évtized legnagyobb, Baranyát érintő fejlesztése. Elindul a mohácsi kikötő fejlesztése, 8 milliárd forintból.

Napokkal ezelőtt járt nálam a választókörzetemben az agrárminiszter úr, és csak Kelet-Baranyában 30 milliárdnyi támogatást osztott ki gazdák között egy pályázati rendszerben, ami állattenyésztő telepek felújítását jelenti. 30 milliárd forint egy körzetben  nagyon látható összegről van szó. „Magyar falu”: 103 településen működik a „Magyar falu” program az én körzetemben.

(11.00)

Nincs olyan település, amelyik ne tudott volna megvalósítani legalább egy programot, a legtöbb jóval többet valósított meg.

A bosszú költségvetésére utalva: a mi hazánkos polgármester úr Homorúdon…  (Közbeszólásra:) nagyon közel van a megszólalók gondolkodásához (Potocskáné Kőrösi Anitára mutatva, aki távozik az ülésről.); Kőrösi Anita éppen most hagyja el az üléstermet , tehát mi hazánkos a polgármester Homorúdon, öt projektet tudott megvalósítani. Na, ennyire vannak büntetve az ellenzéki vezetésű önkormányzatok.

TOP-források felhasználásáról is beszélhetnék a saját választókörzetemet illetően, de már előkészítés alatt van a bólyi sportcsarnok és uszoda megvalósítása, Villány rákötése az autópályára, előkészítés alatt van a mohácsi Duna-híd-beruházás, az még az autópálya-beruházásnál is egy nagyságrendekkel nagyobb beruházás lesz, és előkészítés alatt van mindaz, amit „Mohács 500”-nak hívunk. Na, ez a forrásbőség, ami most és az elkövetkezendő időszakban rendelkezésünkre áll, minden településen érezteti a hatását, és a nagy infrastruktúrák megteremtése terén pedig soha nem látott lehetőséget jelent Kelet-Baranyának, és egy nagyszerű emlékezetpolitikai eseményre, ami milliárdok elköltésére, racionális turisztikai célú elköltésére ad lehetőséget, amit „Mohács 500”-nak hívunk, annak tervezése is folyamatban van.

Köszönöm, elnök úr, hogy volt türelme önnek is és másoknak is végighallgatni. Köszönöm a figyelmüket. A KDNP természetesen támogatja a költségvetés elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai