Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány november 12-én nyújtotta be az Országgyűléshez az előttünk fekvő törvényjavaslatot, mely a „Versenyképesebb Magyarországért” program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgálja. A tervezet szervesen illeszkedik a kormány adópolitikájába, melynek fókuszában az adócsökkentések és az adóegyszerűsítések állnak. Emellett a javaslat fokozza a vállalkozói szektor versenyképességét, hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar gazdasági növekedés az uniós átlagot legalább 2 százalékponttal meghaladja a jövőben is.Tisztelt Országgyűlés! Jövőre a cégek továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb  9 százalékos mértékű  társasági adójával számolhatnak, a gyermeket nevelő, legálisan dolgozó szülőknél pedig 380 milliárd forintot hagy a családi kedvezmény révén a kormány. Ez az eddigi legmagasabb összeg, amelyből 25 milliárd forint a négy- vagy többgyermekes anyákat illeti meg. Ezt a legalább négygyermekes anyák adómentességét biztosító javaslatot az Országgyűlés már tavasszal elfogadta, éppúgy, mint a szálláshely-szolgáltatás áfacsökkentésére vonatkozó javaslatot is. Tehát az adócsökkentések folytatódnak 2020-ban is.

Sokakat, főleg idősebb honfitársainkat érintheti az a most javasolt új szabály, amely a 2020. január 1-jét követő időszakra is meghosszabbítaná azon kedvezmény adómentes biztosításának a lehetőségét, amelyet a villamosenergia-iparban, az erdőgazdálkodásban, illetve a bányászatban dolgozó vagy onnan nyugdíjba vonult magánszemélyek kaphatnak áramdíjkedvezmény, tűzifajuttatás, illetve szénjárandóság formájában. Fontos megjegyezni, hogy ilyen kedvezményben jelenleg már csak azok részesülhetnek, akik a jogosultságot 2009. december 31-éig megszerezték, ezen időpontot követően már nem volt lehetőség új jogszerzésre, az említett juttatások adómentes biztosítására. A jogszabályi környezet változása a most javasolt intézkedés nélkül azt eredményezte volna, hogy az érintetteknek a jövőben adókötelezettsége keletkezne a kedvezmény miatt. Ezt orvosolja az előttünk fekvő javaslat.

Az egyre alacsonyabb adókon túl a versenyképességet a stabil és kiszámítható adórendszer tudja hatékonyan támogatni. A stabilitás és kiszámíthatóság jegyében a társasági adó rendszerét  melynek jelentős szerepe van abban, hogy Magyarország idén is benne van a tíz legjobb befektetési célországban  a most tárgyalt törvényjavaslat érdemben nem érinti. A tervezetben szereplő módosítások az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítését és a jogszabály belső koherenciáját szolgálják.

A személyi jövedelemadó rendszere az EU-ban is példaértékű családtámogatási kedvezményekkel, alacsony és könnyen alkalmazható egykulcsos adómértékével ugyancsak stabil és kiszámítható, így a jelenlegi tervezet csak jogharmonizációs változtatásokat tartalmaz, lényegi módosítások az szja keretében nem történnek.

Tisztelt Képviselők! Folytatódnak a gazdaságösztönző, adóegyszerűsítő intézkedések is. Talán nem túlzás azt állítani, hogy korszakos jelentőségű változások szerepelnek a most tárgyalt törvényjavaslatban. A törvényjavaslat három olyan módosítást is tartalmaz, amelyek a gazdaság fehérítésén túl jelentősen tehermentesítik a vállalkozásokat. A magánszemélyek helyett immár három éve az adóhivatal dolgozik, minden polgárt mentesítettünk a legbonyolultabb adóadminisztrációs kötelezettségtől, az szja-bevallástól.

A most tárgyalt törvényjavaslat megteremti a feltételeket ahhoz, hogy 2021 tavaszától már a vállalkozások áfabevallási tervezetét is az adóhivatal készítse el.

A törvényjavaslat két ütemben bővíti a számlákról teljesítendő online adatszolgáltatási kötelezettséget. 2020. július 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség értékhatár nélkül minden olyan számlára vonatkozna, amelyet belföldi adóalanynak belföldön teljesített ügyletről állítanak ki, 2021. január 1-jétől pedig a nem adóalanyoknak kibocsátott számlákról is adatot kellene szolgáltatni. Mindezekkel összhangban 2020. július 1-jétől 15 napról 8 napra csökkenne a számlák kiállítására nyitva álló határidő.

A törvényjavaslat szerint egyes, eddig csak számviteli bizonylattal kísért áfamentes ügyletekről ezentúl az áfatörvény szerinti nyugtát, számlát kell majd kibocsátani. Ebbe a körbe tartozik például a nem közszolgáltató által végzett humánegészségügyi ellátás, a fogorvosi ellátás, a felnőttképzés és a továbbképzések is.

(12.50)

Amellett, hogy az intézkedések az egyik legsúlyosabb adminisztrációs terhüktől szabadítják meg a vállalkozókat, korszakváltást jelentenek a feketegazdaság elleni küzdelemben is. Az adóelkerülés lehetősége ezzel minden ügylet esetén a minimálisra csökken, amely a tisztességes vállalkozások védelme mellett komoly bevételeket is hozhat a költségvetés számára. Szakmai becslések szerint az online számlázás egy év alatt 200-250 milliárd forintos pluszbevételt hozott a költségvetés számára. A Pénzügyminisztérium számításai szerint tízmilliárdokban mérhető eredményt hozhat a rendszer kiterjesztése. A most tárgyalt törvényjavaslat egyik sajátossága pedig az, hogy minden egyes gazdaságfehérítő intézkedés legalább három célt szolgál: a költségvetési bevételek növelése, a tisztességes vállalkozások védelme és az áfabevallás adóhivatal általi elkészíthetősége. Az a javaslat, amely szerint az adóhatóság tájékoztathatja a munkavállalókat, ha a foglalkoztatásukkal kapcsolatban a munkáltatónál adóelkerülést állapít meg, egyszerre egy eszköz a feketefoglalkoztatással szembeni fellépéshez és az érintett munkavállaló érdekeinek védelméhez is. A munkavállaló ugyanis sok esetben nem rendelkezik arra vonatkozó információval, hogy a munkáltatója nem vagy esetleg alacsonyabb munkaidővel, adott esetben alacsonyabb munkabérrel jelentette be, mint amiben a munkavállalóval valójában megállapodott. A módosítás egyebek mellett ezt az információhiányt szünteti meg.

Tisztelt Ház! Visszatérve a törvényjavaslat számos egyszerűsítő, a vállalkozások bürokratikus terheit csökkentő javaslataihoz, jelentős adminisztrációcsökkentéssel számolhatnak az alkoholos étrend-kiegészítők gyártói, forgalmazói is, jövőre ugyanis ezek a termékek adózott alkohol felhasználásával jövedéki típusú engedély nélkül előállíthatóvá és forgalmazhatóvá válnak.

Az adóegyszerűsítésekkel a csoportos társaságiadó-alanyok is jobban járnak jövőre. A könnyebb jogalkalmazást segítve a módosítás lehetővé teszi, hogy a tevékenységét év közben kezdő adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg csoportos társaságiadó-alanyhoz is csatlakozhasson.

Magyarország uniós kötelezettségének eleget téve lehetővé tette a behajthatatlan követelésekre jutó áfa kontrollált módon történő érvényesítését. A javaslat következtében a lekérdező felület egyszerűbbé válik, és egyszerűbbé válik az adózók számára a nagy összegű követeléseik beazonosítása és kategorizálása.

A gazdaságvédelmi akcióterv adóegyszerűsítést biztosító, sarkalatos pontjának a végrehajtását is segíti a jelen törvényjavaslat. Az adók száma jövőre tovább csökken; amellett, hogy a négy egyéni járulék egy járulékba, a társadalombiztosítási járulékba olvad össze, megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, más néven az eva is. A javaslat ezért az evatörvény hatályon kívül helyezése miatt ír elő az áfaalanyok számára 2020. január 15-i határidővel az adóhatóság felé az áfával kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettséget. Ennek keretében választhatnak például az érintett adóalanyok akár áfa alanyi mentességet is.

Tisztelt Ház! Az állami érdekkörbe tartozó felsőoktatási intézmények egységes adójogi megítélése érdekében a helyi adók hatálya alá nem tartozó adóalanyok köre kiegészül az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló, közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménnyel. Mindemellett az illetéktörvény kiegészül a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésével összefüggő illetékszabályokkal. Miután a vagyonkezelő alapítvány struktúráját és funkcióját tekintve rendkívül hasonlít a bizalmi vagyonkezeléshez, ezért illetékjogi megítélése is azonos lesz ennek a két jogintézménynek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény tekintetében a módosítások az elektronikus ügyintézés teljes meghonosításának következő lépcsőjét célozzák. Ezen túl a módosítás megszünteti a területi szerveknél a vezetői-ügyintézői illetményekben tapasztalt jelenleg fennálló aránytalanságokat.

A számviteli törvény módosítását elsősorban a tavaszi ülésszakon elfogadott társasági jogi, cégjogi és adójogi szabályok indokolják. 2019. október 1-jével módosult az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény, amely módosítás szerint a vagyonmérleg-tervezeteket csak akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló jogi személy az éves beszámolója tekintetében is kötelezett könyvvizsgálatra.

További, számvitellel összefüggő módosítása az átalakulási törvénynek az az előírás, amely az átalakulás időpontjáról rendelkezik. Az átalakulási törvény szerint a jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének a hatálya nem eshet azonos napra. Ennek megfelelően az átalakulás időpontja a jogelőd cég törlésének a napja, a jogutód pedig a jogelőd törlésének napját követő nappal jön majd létre. A számviteli törvény javasolt módosításai ezeket a változásokat vezetik át a számviteli törvényen.

Módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény is. A módosítás szerint a cég a változásbejegyzési kérelemben  a jegyzett tőke leszállítását kivéve  meghatározhatja a cégadatai változásának az időpontját. E változást szintén szükséges átvezetni a számviteli törvény kapcsolódó előírásain, melyre javaslatot tesz a törvényjavaslat. Szintén a cégjogi szabályokkal függ össze az a javaslat is, amely a veszteség pótlásához már nem szükséges pótbefizetés közvetlen eredménytartalék javára történő számviteli elszámolását teszi lehetővé, amennyiben annak visszafizetéséről a tulajdonos lemond. A versenyképességi célkitűzésekkel összhangban az adminisztrációs terhek csökkentését eredményezi az a javaslat, amely a kis értékű eszközök egy összegű terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozó értékhatárt 100 ezer forintról 200 ezer forintra emeli. A jelenlegi értékhatár közel 15 éve változatlan, így az emelést a szükséges valorizáció is indokolja.

A könyvvizsgálattal kapcsolatos javaslatok az uniós kötelezettségeknek való megfelelést szolgálják. A törvényjavaslat az Európai Unió könyvvizsgálatra vonatkozó irányelvével összhangban kibővíti a minőség-ellenőrzéssel összefüggésben alkalmazható szankciók körét. Az új szankció alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a honlapján, a közfelügyeleti hatóság pedig az egységes kormányzati portálon közzéteheti a minőség-ellenőrzési eljárással összefüggésben a felelős személy nevét, valamint a jogsértés tényét, annak tartalmát, súlyosságát és időtartamát. A javaslat azt is kimondja, hogy e közzétételi kötelezettség időtartama öt év. Emellett a törvényjavaslat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárások tekintetében alkalmazandó adatkezelési és nyilvántartási szabályokra vonatkozóan is. A törvényjavaslat a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági eljárásokban a jövőre nézve kötelezővé teszi az elektronikus ügyintézést, összhangban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseivel.

Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő törvényjavaslat  a kormány által elfogadott családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv céljával összhangban  segíti megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, valamint biztosítja a további, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést, és illeszkedik a kormány adócsökkentő és adóegyszerűsítő politikájába is, ezért kérem, hogy szíveskedjenek azt támogatni és elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)