Készült: 2024.05.14.20:24:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

48. ülésnap (2018.12.10.), 22. felszólalás
Felszólaló Bodó Sándor (Fidesz)
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 3:55


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A munka törvénykönyvével összefüggő javaslat a munkaidő beosztásának jelenlegi szabályait kívánja módosítani, értelemszerűen, olyan szabályokat, amelyek egyébként már évtizedek óta léteznek. A rendkívüli munkavégzés vagy a munkaidőkeretben végzett munka nem a magyar kormány találmánya, ezeket az eszközöket a munka megszervezésére nemcsak Magyarországon, hanem a világon nagyon sok helyen alkalmazzák, ahol szervezett munkavégzés folyik.

A munkaidő kiemelt helyen szerepel a munkakörülmények között, ez teljesen egyértelmű. A jelenleg hatályos törvény szerint a munkaadó és a munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor megállapodnak egymással abban, hogy a munkaviszony teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, vagy attól eltérő tartamban folyik majd a munkavégzés. A munkáltatónak ezt követően 15 napon belül írásban kell tájékoztatni a munkavállalót többek között a munkaidejéről, és a későbbiekben is, ha a munkaidőre vonatkozóan rendelkezni akar, arról is írásbeli tájékoztatást kell adnia. Rendkívüli munkavégzés pedig, ahogy ezt a neve is mutatja, csak rendkívüli helyzetekben rendelhető el.

Tisztelt Képviselő Úr! Sokszor hangzott már el a javaslat vitája során, hogy parttalan munkabeosztásra nyílik lehetőség a törvény módosításával. Nos, a túlórák a javaslat elfogadását követően sem építhetők majd bele a munkaidő-beosztásba, pontosan annak a rendkívülisége miatt. Nem lesz tehát arra továbbra sem lehetőség, hogy a munkáltató jogszerűen, akár rendszeresen előre, a munkaidőbe beépítve, minden napra túlórát rendeljen el.

Azt is sokat ismételtük már, hogy a magyar munkajogi szabályok szerint a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeit mindig köteles biztosítani. A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára nem jár hátrányos következményekkel. A munkáltató köteles továbbá a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel a munkabeosztást is megfelelően módosítani.

Magyarországon a munkáltató a munkába lépést megelőzően épp a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát is. A törvénytervezet mindezeket a szabályokat nem érinti, továbbra is fennáll valamennyi kötelezettség és garancia, ami a munkaidő-beosztásra vonatkozik. A javaslat elfogadása esetén azonban megváltozik majd a munkaadó és a munkavállaló közti megállapodás tekintetében az a lehetőség, hogy több túlóra elvégzésében állapodjanak meg. Ezt sem korlátlanul tehetik, az eddigi lehetőségek felett éves szinten további 150 óráról, illetve kollektív szerződés esetén további 100 óráról beszélhetünk.

A magyar gazdaság fejlődése a világgazdaság működésével nyilvánvalóan szorosan össze van fonódva. A globális termelési trendek, ha akarjuk, ha nem, hatással vannak a hazai vállalkozásokra is. Ezekre tekintettel előfordul, hogy a korábbitól eltérő módon kell megszervezni a munkát, ezt azonban az adott munkahelyen az adott munkavállalóval egyetértésben teheti csak meg a munkáltató.

A munkaidőkeret hosszának kialakítására is ugyanez vonatkozik. A világgazdaság működéséből eredő termelési ciklusokat a hazai vállalkozásoknak is követniük kell. A munkavállalók oldalán ez pozitívumot is hoz, hiszen kimondatlanul is hosszabb időtartamú, garantált munkahelyeket eredményezhet egy ilyen termelési folyamat. A kollektív szerződés is csak a felek egybehangzó akarata alapján rögzíthet ilyen hosszabb munkaidőkeretet, így itt is elmondható, hogy a munkavállalók döntése és egyetértése nélkül a korábbi szabályokhoz képest itt sem történhet változás. Hadd ismételjem meg, hogy a javaslat szerint a korábbi szabályokhoz képest nem kerül újabb kötelezettség a munka törvénykönyvébe. A magasabb óraszámú túlmunka és a hosszabb munkaidőkeret lehetőségként  hangsúlyozom: lehetőségként  kerül a jogszabályba, ennek alkalmazásához mindig a dolgozó beleegyezése szükséges.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai