Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/8005. számú törvényjavaslat több jogszabály módosítását irányozza elő, amelyek közül elsősorban arról kell beszélni, amely az oktatással kapcsolatos szabályozást érinti. Ezek között, ahogy államtitkár úr expozéjában is elhangzott, nagyon fontos szerep jut annak, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megalakul egy új tanárképzést szolgáló kar, egy olyan új lehetőség, amelyben a tanárképzés további fejlesztése valósulhat meg új módszerekkel, új megközelítésekkel, új lehetőségekkel, amire igazán szükség van, tekintettel arra is, hogy az oktatáspolitika legnagyobb kihívása szerintem az, hogy milyen pedagógusképzés valósul meg az egyetemeken, illetve főiskolákon, és az, hogy a megszerzett tudást milyen módon tudják átadni a jövő felnőttjeinek, azaz a gyermekeknek a pedagóguspályát választó hallgatók.

Azt gondolom, hogy az a cél, ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen történő változást jelenti, nagyon dicséretes, mert egy olyan műhely jöhet létre, amely lehetőséget kap arra, hogy megfelelő tudományos háttérrel, megfelelő oktatási bázissal, megfelelő tárgyi feltételekkel elinduljunk azon az úton, amikor a XXI. század további részére készítjük fel a pedagógustársadalmat, a pedagógusok legfiatalabb tagjait, akik vállalták azt, hogy ezt a nehéz közszolgálatot viszik végig az életükben, akik vállalták azt, hogy pedagógusként kezdik el egyetemi, főiskolai, felsőfokú életüket.

Azt gondolom, hogy a kitűzött cél azért is fontos, mert nem mindegy, hogy milyen módszertannal milyen tudást és milyen változó képességű, változó társadalmi beágyazottságú gyerekeknek képes átadni a pedagógustársadalom, illetve a tanár  akire remélhetőleg újra csak úgy fognak gondolni a gyerekek, mint ahogy mi is gondoltunk vagy gondolunk a mai napig is a tanárainkra  a tudást.

Én remélem és biztos vagyok benne, hogy ez a döntés megfontolt és célszerű, és arra törekszik, hogy az innovációs képességet, ami a magyar társadalomban mindig megvolt, a kultúra iránti szomjat, a tudás iránti vágyat fel tudja ébreszteni a jövő nemzedékében is, és ezáltal biztosan tudja szolgálni Magyarország jövőjét és a magyarság megmaradását magasabb szinten és a versenyképességi feltételek teljesítésével együtt.

Remélem azt is, hogy amikor ez a szabályozás életbe fog lépni, hatályosul, illetve maga az oktatás elkezdődik és a módszertanok alkalmazásra kerülnek, és azok az elképzelések, amiket a törvényben elvárásként és célként megfogalmazunk, igazolni fogják annak a helyességét, hogy kell egy önálló, egy új pedagógusképzési terület az országban, amely remélhetőleg mintaként fog szolgálni nemcsak a magyarországi, hanem a Kárpát-medencei magyar pedagógusképzés számára is.

A másik fontos kérdés, a másik fontos szabályozási pontja ennek a törvényjavaslatnak a Magyar Nemzeti Közgyűjteményi Központnak a létrehozatala több múzeum integrációjával. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a pályafutásom során számos integrációban vettem részt tanácsadóként és végrehajtóként is, és mindig azt hallottam, mindig az volt az első reakció az érintettek részéről, hogy ez lehetetlen, ez az integráció nem fogja szolgálni az adott tevékenységek hatékonyabb, pontosabb és jobb ellátását. A tapasztalatom az volt, hogy ezek az álláspontok nem váltak valósággá, ha jól csináljuk az integrációt, akkor hatékonyabban, jobban, irányíthatóbb módon tudjuk azt a tevékenységet elvégezni. Ez elsősorban erőforrás-koncentrálást jelent az olyan feladatok teljesítésére, amelyek szükségesek az alaptevékenységek támogatására, gondolok itt az informatikai fejlesztésre, a személyi ügyek kezelésére és arra, hogy a meglevő szakképzett kapacitást mindig a helyszínhez kötötten, a szakmai feladathoz igazodva hatékonyabban tudja alkalmazni majd ennek a Nemzeti Közgyűjteményi Központnak a vezetése.

Azt gondolom, hogy ez az összevonás, ez a fajta integráció nem jelenti a szakmai specifikumok megszüntetését, értelemszerűen nem jelenti ezt számomra. Úgy látszik, az ellenzéki képviselők számára ez nem annyira értelemszerű, hanem az ő elmondásuk szerint a Nemzeti Múzeum épületében a Vendéglátóipari Múzeum dolgait állítják ki, vagy ott kezelik azokat a kiállított tárgyakat. Nem, nem erről van szó, feltételezésem és elképzelésem szerint az integráció nem azt fogja szolgálni, hogy szűküljenek a szakmai tartalmak, hanem azt fogja szolgálni, hogy még innovatívabb módon, még nagyobb nyilvánosság elé lesznek képesek tárni az ott felhalmozott értékeket, és a magyar, valamint a külföldi látogatók elé egy olyan múzeumi bemutatóvilág tárul, amely jól, hatékonyan, korszerűen és a jövőbe mutatóan tud majd működni.

(18.40)

Nagyon fontosnak tartom a törvényjavaslatnak azt a részét, amely a könyvkiadáshoz, illetve a könyvek megjelenéséhez kapcsolódik. Ez egy nagyon fontos, látszólag pénzügyi, piaci szabályozó kérdés, de azt kell mondanom, hogy ismerve a magyar könyvkiadás mai állapotát mint befogadó, elsősorban pontosan azt a célt szolgálja  szemben az előttem szóló képviselő úrnak az állításával , hogy védje azokat a könyvkiadókat, azoknak a könyveknek a megjelenését, amelyek úgymond piaci alapon nem képesek felvenni a versenyt, nem azért, mert minőségében rosszak, hanem mert egyáltalán olyan értékeket hordoznak vagy olyan tematikát tartalmaznak, amelyek az átlagpiacon nagy felvételt, nagy közönségigényt nem nagyon gerjesztenek, ellenben rendkívül fontos a magyar kulturális életben, a magyar kulturális hagyomány és a magyar jövő szempontjából, hogy ezek a könyvek megjelenjenek, és az azokban rögzített tudás közkinccsé váljon. Ha és amennyiben ez a cél  márpedig biztos vagyok benne, hogy ez a cél , mint ahogy a többi európai uniós államban is van hasonló vagy ugyanilyen szabályozás, amit a törvényjavaslat tartalmaz, akkor ezt támogatni tudjuk.

Nem hiszem és nem gondolom, hogy Németországban vagy más országokban, vagy Ausztriában, ahol hasonló vagy ugyanilyen tartalmú szabályozás megszületett, ott az azért készült el, hogy a német irodalmat, a német tudást, a német tudomány eredményeit ne tudják a könyvekben megjelentetni, ne tudják a kiadók azt megfelelő módon, szabályozott módon a köz javára bocsátani. Ezért gondolom, hogy ez a fajta kulturális hagyományunkba illeszkedő és több lehetőséget biztosító megjelentetési, illetve könyvforgalmazási beállítás a későbbiekben is eredményes lesz.

Én azt gondolom, hogy az egyéb szabályokkal kapcsolatos észrevételekkel, amelyek az előbb elhangzottak, különösebben nem érdemes foglalkozni, mert olyanfajta indulat generálja, amely nem következik a benyújtott törvényjavaslatból, hanem egyfajta politikai hangsúlyozása keletkezik ezeknek a kérdéseknek. Amit nagyon fontosnak tartok aláhúzni  egyetértve az államtitkár úrnak az előterjesztésben mondott mondataival , hogy az előttem szóló a dollárbaloldalnak a szavát közvetítette (Dr. Mellár Tamás közbeszól.), amelynek az az érdeke, hogy a magyar kulturális élet, a magyar oktatás belesimuljon egy olyan multikulturális masszába, amelyben elveszítjük az identitásunkat, a kulturális identitásunkat, elveszítjük a jövőképünket, elveszítjük azt a képességet, hogy a tudásunkkal, erőnkkel, hitünkkel képesek legyünk itt, a Kárpát-medencében továbbra is magyarként, kulturált nemzetként és innovatív nemzetként tovább élni.

Én azt gondolom, hogy a kormány szándéka ebben világos, ennek a képességnek a megteremtését és további szolgálatát kívánják elérni ezzel a benyújtott jogszabály-változtatási csomaggal, és ezért a Kereszténydemokrata Néppárt részéről a törvényjavaslat elfogadását tudom javasolni, azaz a KDNP támogatja a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)