Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Hát, elérkeztünk ahhoz a pillanathoz is, amikor az adótörvények módosításáról lehet és kell beszélni, mert szükséges az, hogy egy ilyen romokban heverő gazdaság valamilyen módon való megsegítésén kezdjünk el gondolkodni. De az irány, az láthatóan nagyon rossz, többek között azért, amire ilyen esetekben mindig szívesen felhívom a figyelmet, hogy még önök voltak azok, akik 2016-ban elfogadtak egy jogszabályt arról, hogy önmagában minden ilyen jelentősnek mondott, mondható területen igenis készül olyan hatástanulmány, vizsgálat, amely arról szól, hogy mi várható és mi lesz ennek a következménye, és így egy előzetes hatásvizsgálat összefoglalójával sokat segíthettek volna abban, hogy a megítélésünk, mondjuk úgy, akár csak közelítsen ahhoz, amiről a miniszter urat hallgatva ő beszélt, és annak jótékony hatásairól, amiről itt említést tett.

Én azt látom, hogy ezzel szemben vagy emellett akár  legyek ennyire megengedő  vannak olyan elemek, amelyek kifejezetten nem abba az irányba hatnak vagy éppen, mondjuk úgy, hogy a miniszter úr nem beszélt róluk. Én megértő vagyok a tekintetben legalábbis, hogy, ugye, itt 28 törvényt módosítanak, és így aztán igazából nem lehet mindent megemlíteni, de éppen ezt a célt szolgálta volna vagy éppen ezért lett volna szükség arra, hogy megfelelő előzetes és egyébként a korábbi folyamatokat is figyelembe vevő, akár utólagos hatásvizsgálattal vizsgáljuk mindazt, ami éppen történik.

Szóval, 28 törvény módosítására kerül sor. A módosítások nagyobb része egyébként szövegpontosítást, technikai változásokat jelent, vagy jogharmonizációs célú változásokat irányoz elő, van néhány érdemibb beavatkozás is, amelyekről akár a miniszter úr is beszélt. De alapvetően a rendszerben, a követett rendszerben nem értünk egyet, és ez az, amit a miniszter úr említett is, hogy nem hajlandók változtatni a legmagasabb, Európa legmagasabb fogyasztási adóján, és ezen keresztül begyűjteni azokat, beszedni azokat az adókat, amelyekre önök gondolnak vagy amilyen mértéket gondolnak.

Ugye, az elmúlt évben, illetve az idén  így kell mondjam: az idén  láthattuk azt, hogy még a legnagyobb törekvésükkel, amikor az adóbehajtással nagyon magas szinten próbálnak foglalkozni, még az adóbehajtás és konfiskálás nyomán sem érték el az általánosforgalmiadó-bevételek azt, amit önök terveztek. Ennek elsődleges oka az, hogy az elmúlt években az a gazdaságpolitika, amelyet önök végeztek, az eljutott oda, hogy az emberek szegénységéből fakadóan nem tudnak többet fogyasztani, és ezeknek a döntéseknek a hatása a minap megjelent, KSH által is közzétett eredmények  tegyük idézőjelbe az „eredmény” szót  minden adatában megjelenik.

(9.40)

A gazdaság visszaesőben, szinte biztosan mondhatjuk, hogy ez az év recesszióban telik el. A gazdaság jelentősen visszaesik, és ennek egyik fontos látlelete a kiskereskedelmi fogyasztás jelentős, most már sokadik negyedéves csökkenése; és ebből származik az, amit látunk, hogy az általánosforgalmiadó-bevételeket sem érték el. Ennél sokkal szofisztikáltabban lehetne, kellene és szükséges is ezt megoldani, hiszen ráadásul az általános forgalmi adón keresztül való adóbegyűjtés sok millió embert érintően pont azokat a milliárdosokat nem érinti, akik nem Magyarországon költik el a félretett pénzüket, és ez a pénz akár a tengerparti luxusszállodákban vagy akár a jachtokban tűnik el. De mindenesetre a lényeg az, hogy a magyar költségvetés ilyen értelemben  az önök logikája szerint, mi nem így adóztatnánk őket, mert őket nem adóztatni kell egyébként, hanem a törvénytelen visszaéléseket megszüntetni, de ilyen szempontból a miniszter úr által hangoztatott célok nem tudnak érvényesülni.

Ráadásul ebben a konstrukcióban vagy ebben a rendszerben kifejezetten sújtják a munkavállalókat. Értem, hogy személyijövedelemadó-csökkentésről beszél miniszter úr, de ehhez képest a valóság pedig az  ezt egyébként ilyen értelemben leleplező füzetünkben be is mutatjuk , hogy ennek a gazdaságpolitikának a következménye, hogy a rendkívül alacsony munkabéreket, és tegyük hozzá, a rendkívül alacsony nyugdíjakat ilyen értelemben meg is adóztatják. Az idei évet még az is jellemzi, hogy én úgy tekintek a kiskereskedelmi különadóra, hogy az általános forgalmi adón túl további 4 százalékkal még azt meg is növelték. Tehát ilyen értelemben a 138 ezer forintot kapó nyugdíjastól 30 százalékot még abban a hónapban önök vissza is szednek. Na most, ezt adócsökkentésnek én biztosan nem nevezném.

Ha lenne ilyen értékelésük, és a kiindulópontban valamilyen szinten akár egyet is érthetnénk, akkor abból származó következtetésekként biztosan nem mondanám azt, hogy önök az elmúlt évtized alatt hány alkalommal  vagy nem csak ezt hangsúlyoznám  csökkentettek adót, miközben a rezsicsökkentést eltörölték, benzináremelést végeztek, eltörölték a CSOK-ot, eltörölték a babaváróhitelt, a katát. Ez számos esemény és lépés, amellyel tulajdonképpen korábbi állításaikkal szembemennek. Ilyen volt az ön állítása, hogy míg a legtöbb tagországban növelték az adóterhelést, Magyarország a legnagyobb mértékben csökkentette azt. Hát, itt van előttünk, és a családokat tessék megkérdezni, hogy őket személyesen milyen csökkentés érte el akkor, amikor a cégautóadót emelték, amikor a megtakarításaikat megadóztatták. A reklámadó, ugye, most is van előttünk. Az extraprofitadó a nagyvállalatokat érinti, de hál’ istennek  megint csak idézőjelbe teszem , az extraprofitadóból atlétikai világbajnokságot tudtak szervezni, mindenkinek a legnagyobb boldogságára.

Szóval, összességében véve ezek a módosítások, mint ahogyan mondtam, jelentős részben szövegpontosítást tartalmaznak, és éppen ezért a magunk részéről ezt az irányt ilyen értelemben elfogadni nem tudjuk.

A javaslattal kapcsolatban, mint ahogyan mondtam, nem állnak rendelkezésre hatástanulmányok, így igazából mi nem kaptunk ilyen segítséget a döntéshez, ezért nem is tudom támogatni. Ha önöknek rendelkezésre áll, akkor legyenek szívesek ezt nekünk is megadni. Gazdasági válsághelyzetben, recesszió alatt, kapkodva, tűzoltási céllal meghozott módosítások nem helyettesíthetnek egy átfogó adóreformot. Érdemi könnyítések helyett a javaslat  néhány kivételtől eltekintve  alapvetően technikai egyszerűsítéseket tartalmaz. Harmadsorban: a munkabéreket terhelő adó, az szja, a járulékok, tb-járulék, szociális hozzájárulás összege lényegében nem változik, hiszen az adóék továbbra is az egyik legmagasabb Európában, 46,5 százalék. Ha pedig ez így van, akkor a Dobrev Klára által vezetett árnyékkormány szociáldemokrata gondolkodásában mi szociáldemokraták ezt így elfogadni nem tudjuk.

A legelesettebbeket külön sújtó, legtöbb élelmiszert terhelő 27 százalékos áfakulcs csökkentésére nincs átfogó javaslat. Egy terméket ebben nem említünk, miközben annak sokan nagy kedvelői. Ha miniszter úr kitérne arra, hogy miért pont ezt a terméket választották ki, akkor ennek örülnék.

Az állam kötelessége, hogy a lehető legegyszerűbb adórendszer működtetését teremtse meg, az adózás átláthatóságát, korszerű adózási szolgáltatásokat nyújtson. Bonyolult és ellenséges jogszabályok áradatával szemben egyszerűsíteni kellene az adófizetést, elő kell segíteni az adózás egyre szélesebb nyilvánosságát. A felesleges adminisztrációt meg kell szüntetni. Ezeknek a követelményeknek ez a jelenlegi javaslat nem felel meg.

Salátatörvényként több fejezetben foglalkoznak a jövedelemadókra, a forgalmi adókra, az ágazati adókra, helyi adókra, illetékekre, adóigazgatásra, adóvégrehajtásra, számvitelre, könyvvizsgálatra vonatkozó szabályok módosításával, de ezek összességében, mint ahogyan említettem, nem alkalmasak arra, hogy mi támogassuk. Átfogó adóreformra van szükség, ehhez pedig szociáldemokrata megközelítésre, éppen ezért ezt nem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.