Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország vízkincsének megőrzése, a vele való bölcs gazdálkodás nemzetstratégiai kérdés, a vízzel való bölcs gazdálkodás jövőnk alapvető kérdése; nem néhány földmutyival meggazdagodott oligarcha rövid távú meggazdagodását elősegítő eszköz, hogy a vízkészletek lerablását követően a szárazodás és az elsivatagosodás várjon hazánkra. Nem kell sok matek ahhoz, hogy a környezeti adatokból világosan értsük: Magyarország területének nagy részén, különösen az agrárművelés alatt álló alföldi területeken a természetes éves párolgás és a növényzet vízfelvétele meghaladja a lehullott és hasznosuló csapadék mértékét. Az a tény, hogy egyelőre mégis ilyen agráriummal büszkélkedhetünk, elsősorban a peremterületeken beszivárgó és egy egymással összefüggő, felszín alatti vízkészletnek köszönhető. De erre úgy kell tekintenünk, képviselőtársaim, mint a családi ezüstre, amit nem szabad elherdálni, különösen nem arra, hogy például 400 ezer hektáron biodízelhez termeljünk kukoricát. Az ez irányú korábbi javaslataikat még a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is visszadobta, éppen az Alaptörvény és a józan ész okán. A most benyújtott tervezetük csak kozmetikázta a kérdést, lényegében nem sok változtatással. Nem véletlen, hogy a jövő nemzedékek szószólója ismét jelezte, hogy rossz úton járnak. Talán ennek is köszönhető, hogy igyekeztek finomítani a tervezeten, de ami alapvetően és alapjaiban rossz, azon nem segít egy kis finomhangolás.

Valójában három lényegesebb módosításról beszélünk. Az egyik, hogy a bejelentés alapján létesíthető kutak esetében a feltételek módosultak. A bejelentést követően a létesítés nem kezdhető meg azonnal. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időtartamon belül az öntözési igazgatási szerv az előzetes bejelentésben foglaltak alapján a létesítést jóváhagyja vagy megtiltja, vagy megállapítja, hogy a létesítés csak véglegessé vált vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg. De ezt a kormányrendeletet még nem ismerjük, ki tudja, mikor és mit fogadnak el. Nyilván jó lett volna ezt együtt látni.

A másik gyöngyszem, hogy az üzemeltető felelős azért, hogy a felszín alatti vizet az e törvényben foglaltak figyelembevételével csak olyan mértékben vegye igénybe, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. A vízügyi hatóság, valamint a felszín alatti vizek vagyonkezelője e kötelezettség betartását ellenőrizheti. Önök komolyan gondolják azt, hogy a vízhasználatban érdekelt fogja korlátozni a vízkivételi érdekek érvényesítését?

A harmadik javaslat, hogy ha a vízi létesítmény megépítése vagy bejelentés nélkül, vagy annak jóváhagyásától eltérően történt, a létesítő részére vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot. Önök szerint ez visszatartó erőt fog képviselni? Az egyébként is forráshiányos családi gazdaságok esetében talán, de a nagybirtokok esetében biztos, hogy nem.

Véleményünk szerint ezek a javaslatok, bár segítő szándékúak, de az alapvető problémát nem oldják meg. Nem tudjuk, mennyi a kivehető vízkészlet, az utánpótlódás, a klímaváltozás miatt kevés és bizonytalan, a felszín alatti vízkivételek hatásai a felszín alatti vízkészlet sajátossága miatt nem lokalizálhatók.

Az öntözési szerv kezébe adni a hatósági feladatokat ismét az átfogó környezeti szempontokat képviselő szervezetrendszer lefegyverzése, miközben az öntözési kultúra, a talajmegújító és a talajokban tárolt vízkészletet maximalizáló, megfelelő klímatűrő fajtákat alkalmazó gazdálkodás  természetesen tisztelet a kivételnek  Magyarországon még elmaradott minden szempontból.

Mindezekért továbbra sem tudjuk megszavazni ezt a tervezetet, és nagyon reméljük, hogy a köztársasági elnök sem írja alá, és ismét Alkotmánybírósághoz fordul. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)