Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A törvényjavaslat megalkotásának, létrejötte okának, céljának két szempontot kívánok megemlíteni.

Egyrészt az elektronikus anyakönyv 2014. július 1-jén történt bevezetése óta gyakran derülnek ki olyan esetek, amikor a papíralapú anyakönyvbe bejegyzett adatokban eltérés mutatkozik, vagy az anyakönyvbe és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett adatok között áll fenn eltérés. A törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült esetek vizsgálatát követően tesz javaslatot az említett esetek gyorsabb és méltányosabb kezeléséhez szükséges jogszabály-módosítások elfogadására.

A törvényjavaslat másik kifejezett célja a közlevéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányok kutatásának elősegítése a védelmi idők felülvizsgálatával, természetesen a személyes adatok védelméhez fűződő jogok figyelembevételével. Az érintett személytől való függetlenítés révén számos év felszabadul a kutatók számára, valamint teljes anyakönyvek adatvédelmi aggály nélkül szolgáltathatóvá, elérhetővé válnak a kutatók részére.

A törvényjavaslat általános célja a családtörténeti kutatások végzésének megkönnyítése, a családtörténet-kutatók számára leginkább releváns adatokat tartalmazó állami anyakönyvek kutatásának minél szélesebb körben történő biztosítása  itt is fontos azt elmondani, hogy természetesen a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások betartásával. Ahogyan államtitkár úr említette, 129 éves az állami alapnyilvántartás rendszere, és a papíralapú anyakönyvezést közel egy évtizede váltotta fel az elektronikus anyakönyv, amelynek bevezetése hatalmas lépést, hatalmas változást jelentett az állami anyakönyvvezetés történetében.

Tisztelt Ház! Az országos elektronikus anyakönyvi nyilvántartás létrejöttével csökkentek az emberek ügyintézéssel járó terhei, többek között egyszerűbbé váltak az anyakönyvi, az anyakönyvezésen alapuló, a személyes adatok nyilvántartását és azok változását érintő hatósági eljárások, valamint  és ez is fontos tapasztalat  az ügyfelektől történő anyakönyvi kivonatok indokolatlan igénylésének nemritkán előforduló gyakorlata is tulajdonképpen megszűnt.

Az állampolgárok az országos illetékességi rendszerből következően bármikor, bármelyik anyakönyvvezetőnél igényelhetnek anyakönyvi kivonatot, vagy az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból kérhetik a teljes anyakönyvi életutat követő adatszolgáltatást. Azt hiszem, hogy ahogyan az előző napirendi pontnál említettük, itt is mondhatjuk, hogy gyorsabban, kényelmesebben, szakszerűbben, olcsóbban tudják a polgárok az adatbázisokat, a nyilvántartásokat használni.

Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat célja a családtörténeti kutatások végzésének a megkönnyítése is, és a családtörténet-kutatók számára az állami anyakönyvek kutatási lehetőségének minél szélesebb körben történő biztosítása is, mindez úgy, hogy a személyes adatok ne sérüljenek, az ilyen információk védelmére vonatkozó előírások garantálva legyenek. A rohamosan változó világban, amikor korántsem magától értetődő, hogy a családok generációról generációra ugyanazon a településen éljenek, és a szájhagyomány biztos alapot nyújtson a családi múlt megismerésének, egyre nagyobb az igény az emberekben arra, hogy a gyökereket, a múltba visszamenő családi kötődéseket a családfakutatás módszertanával keressék és találják meg.

A családfakutatás legkézenfekvőbb forrásai az anyakönyvek, amelyek lehetőséget biztosítanak a nemzedékek egymás utáni sorsának rekonstruálásához. Ezen kutatások elsődleges adathordozói a születési, házassági és halotti anyakönyvek másodpéldányai. A jogszabály-módosítás a családfa- és családtörténeti kutatásokat azáltal kívánja elősegíteni, hogy a védelmi időkre vonatkozó szabályok felülvizsgálatával teljes anyakönyvi másodpéldányokat egyszerűbben kutathatóvá tesz. Az érintett személyétől való függetlenítés révén pedig számos év felszabadul a kutatók számára, a jelenhez képest közelebbi időszak is kutathatóvá válik, valamint teljes anyakönyvek adatvédelmi sérelem, incidens és aggály nélkül elemezhetővé, tallózhatóvá válhatnak.

Fontos szempont, hogy a javaslat egyensúlyt teremt a kutatásokhoz fűződő érdek és az adatvédelmi érdek között. Az új normaszövegnek köszönhetően kiszámíthatóbbá és egyszerűbbé válnak a családfakutatásra vonatkozó szabályok.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezései a gyakorlatban felmerült olyan esetekre, adateltérésekre is megoldást kívánnak nyújtani, amikor eltérés mutatkozik a papíralapú anyakönyvbe bejegyzett adatokban, vagy az anyakönyvbe és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett adatok között áll fenn adateltérés, és ahogy a felszólalásom elején említettem, ez nem rendkívüli eset.

(9.50)

A jogszabály-módosítás az érintett esetek gyorsabb és méltányosabb kezelését is lehetővé teszi.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek okán az előttünk fekvő törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, és mindenkit arra szeretnék kérni, hogy tegyen így ő is. Köszönöm szépen a jelenlévők megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokból.)