Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ez a műfaj ugyan nem az egymás felszólalásaira válaszadások műfaja, de Oláh képviselőtársam azért sajnos késztet arra, hogy a felszólalása után megszólaljak.

Egyrészt engedje meg, képviselő úr, tudom, hogy naivitás, de azért a tények talaján maradva arra megkérném, hogy a futballisták bérét ne állami támogatásnak állítsa be! (Dr. Oláh Lajos: Hát micsoda?!  Az elnök csenget.) Végighallgattam képviselő úr önt, nem volt könnyű, de megtiszteltem, hogy végighallgatom. Mint Budapest egyik sportklubjának a tiszteletbeli vezetője jelzem azt, hogy a futballisták béréhez az állam semmiféle támogatást nem ad. A taoforrások kizárólag utánpótlásra fordíthatók; még egyszer, csak a tisztánlátás kedvéért.

Egyébként, ha a képviselő úr ennyire aggódik az erzsébetvárosiak jólétéért és azért, hogy ők mit érdemelnek, és mit kapnak, azért figyelmébe ajánlom, hogy lehet, hogy nem kriptovaluta-bányászattal kéne az önkormányzatban foglalkozni, és Czeglédy Csaba kifizetőhelyeként használni. Az ön politikai korrektségének jegyében mondtam csak el ezt a két tényezőt; vagy lehet, hogy az ottani vendéglátóipari vállalkozásokat sem kellene elüldöznie a polgármester úrnak. De mindenki a saját háza táján próbáljon rendet tenni, azt gondolom, és akkor, tisztelt elnök úr, visszakanyarodnék egyébként a napirendi ponthoz kapcsolódó fölszólalásomhoz, ami a költségvetésről szól.

Érdemes lenne összehasonlítanunk azt, hogy valójában ez a mostani helyzet Európa több országában hogyan is zajlik, tehát milyen körülmények között tárgyalják a jövő évi költségvetést, és azt gyanítom, hogy nem mindenhol olyan egyszerű a költségvetés elfogadása, mint Magyarországon, és ennek vannak természetesen előzményei.

Az elmúlt tíz év egy nagyon fontos, egyébként talán mindenki által ismert tapasztalatot erősített meg Magyarországon, vagyis azt, hogy mikor is lesz a legfontosabb, mikor érik be az, ha egy kormány tudatosan, hosszú távon fegyelmezett, az egyensúlyokra odafigyelő költségvetést fogad el. És mi történik akkor, ha egy válság jön?

(13.20)

Jól látható Magyarországon, az elmúlt tíz-tizenöt év tapasztalatai ezt megmutatták, hogy egy békeidőben elfogadott költségvetés lehet sokféle, talán a következő évben, ha rossz a tervezés, felelőtlen a költségvetési politika, még nem is mutatja meg magát a hiba, nem okoz óriási problémát az országnak. Lehetne ezt bibliai példával is illusztrálni a sziklára vagy a homokra épített várral, de nekem leginkább az ellenzék hozzáállása kapcsán a három kismalac és a farkas története jut eszembe, ahol valóban, egészen addig teljesen mindegy, hogy valaki milyen házat épít, amíg nem jön a farkas, amíg nem üt be egy válság. Gyakorlatilag az, aki ágakból összetákol valamit, az első látásra ugyanúgy véd az esőtől, mint az, aki kemény munkával erős sziklára, erős falakra építi a várat, és egy ország költségvetése ebből a szempontból tető az emberek feje fölött, tető a vállalkozások és a családok feje fölött, hiszen ha fúj a szél, ha a külső erők olyanok, akkor érzik meg igazából azt, hogy ez a hajlék mennyire is véd.

Valóban most, 2021-ben, amikor talán azt mondhatjuk, hogy reményeink szerint túl vagyunk a válság nehezén, akkor lehet igazából jól megítélni azt, hogy hogyan is kell egy válságot kezelni, és jól össze lehet hasonlítani a korábbi baloldali kormányok gazdaságpolitikáját költségvetési szempontból a polgári kormány tudatos és az elmúlt tíz-tizenkét évben tendenciának nevezhető fegyelmezett gazdaságpolitikájával. Mert valóban, amikor jön a baj  és ez a baj a koronavírus-járvány képében a tavalyi évet és az idei év elejét is, lehet mondani, hogy letarolta , akkor látszik az, hogy összedőle az a tákolmány, amit emeltek az akkori kormányok az ország feje fölé, vagy erős, szilárd alapokon áll, mint a mostani költségvetés.

Azt kell mondani, hogy megérte az elmúlt tíz-tizenegy év fegyelmezett költségvetési politikája, hiszen a legfontosabb eredménye az elmúlt időszak, az elmúlt egy év gazdaságpolitikájának nem abban van, amit egyébként itt Oláh képviselőtársam említett, hogy az államadósság hol van, mert valóban, ha korrektek akarunk lenni, az idei évi államadósság visszaszaladt körülbelül arra a szintre, mint ahol 2010 környékén voltunk, csak éppen a különbség az, hogy míg a baloldali kormányok válságkezelésében nemcsak az államadósság szaladt el, hanem ezzel párhuzamosan az akkori megszorító politika eredménye az lett, hogy a magyar családoktól, a magyar vállalkozásoktól nyugdíjat, bért, támogatást és sok-sok száz milliárd forintot vettek el az államadósság megszaladása mellett. Míg a mostani válságkezelésnek az az óriási eredménye, hogy bár az államadósság egy kezelhető szintre visszament, de ez lehetőséget adott arra, amire lehetőséget kellett volna adjon egy megfontolt gazdaságpolitika tizenkét-tizenhárom évvel ezelőtt, hogy nemhogy elveszünk az emberektől, hanem támogatást adunk nekik. Visszaépítjük a 13. havi nyugdíjat, visszaépítjük a családtámogatásokat, visszaadunk olyan vállalkozóknak szóló támogatásokat, amivel a munkahelyeket meg lehet őrizni, pluszpénzt tudunk adni az egészségügyben dolgozóknak, és egyáltalán az embereket, a hazai vállalkozásokat tudjuk hozzásegíteni ahhoz, hogy ezen a válságon túljussanak.

Itt be is lehetne fejezni és pontot tenni a mondat végére, hiszen azt gondolnánk, hogy mindenki látja, mindenki érti a különbséget a két gazdaságpolitika között, de azért engedjék meg néhány olyan konkrét dolog kiemelését, amely azt gondolom, hogy egy ilyen válságos gazdasági helyzetben különösen fontos és örvendetes, ha egy költségvetésben szerepel.

Az egyik ilyen  ugyancsak a gazdaság újraindításának fontos támogatásaként értelmezhető  a szociális hozzájárulási adó csökkentése. Ugye, 2 százalékponttal csökkent már 2020. július 1-jétől. Ez azt jelenti, hogy 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken. Ebben egyébként megegyezés volt a különböző vállalkozói szervezetek között. Ezzel összhangban egyébként a kisvállalati adókulcs ’21. január 1-jétől újabb egy százalékkal csökken, 11 százalék lesz.

A béreket terhelő munkáltatói adóterhek is örvendetesen csökkennek. 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal tovább csökkennek, melynek keretében az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében a szakképzési hozzájárulás kivezetésre kerül, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig fél százalékponttal csökken.

A munkaerőpiacra visszatérők kedvezménye automatikus segítséget nyújt majd a koronavírus-járvány következtében állásukat elvesztő munkavállalóknak. A munkáltató a minimálbér erejéig ugyanis mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben pedig a szociális hozzájárulási adó 50 százalékos kedvezményét lehet majd igénybe venni a minimálbérig.

A beruházások ösztönzése érdekében az elmúlt időszakban egy többlépcsős folyamatnak lehettünk tanúi, ennek során került eltörlésre a társasági adóban a fejlesztési tartalék összegére vonatkozó korlátozás. 2020-ban megszüntetésre került a fejlesztési tartalék nyereségarányos 50 százalékos korlátja. Ezáltal lehetővé vált a fejlesztési tartaléknak az adózás előtti nyereség teljes összegéig történő igénybevétele is, figyelemmel a 10 milliárd forintos határra. ’21-től pedig a 10 milliárd forintos értékhatár is eltörlésre kerül, mely által a fejlesztési tartalék már korlátlanul alkalmazhatóvá válik a nyereségben.

A kisebb vállalkozások beruházásainak ösztönzése érdekében 2020-tól kezdődően a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 500 millió forintról három lépésben fokozatosan csökken, 2022. január 1-jével valósul meg a harmadik lépcső, ezen időpontot követően a kisvállalkozások esetében még a jelenértéken legalább 50 millió forintos beruházás, középvállalkozásoknál pedig a jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházás esetén is igénybe lehet venni az adókedvezményt.

A kisvállalati adó, kiva szabályozása ’17-től már egyébként is jelentősen egyszerűsödött, az adóalanyiság belépési és megszűnési korlátai egyaránt emelkedtek. ’21-ben a kivabelépés árbevételi és mérlegfőösszeg-korlátja 3 milliárd forintra emelkedett, ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára pedig 6 milliárd forintra csökkent. Az adónem kulcsa a szociális hozzájárulási adóteher mértékével párhuzamosan fokozatosan csökkent az elmúlt években, ’21. január 1-jétől egy százalékpontos csökkenéssel 12-ről 11-re mérséklődött.

És hadd említsem még meg az iparűzési adót érintő lényeges intézkedéseket is. Egyesek ezt úgy értelmezték, mint itt ellenzéki képviselőtársaim mondták, hogy mintha itt valamit elvett volna a kormány az önkormányzatoktól. Még egyszer szeretném tisztázni, hogy semmiféle iparűzési adót nem vett el az állam magának az önkormányzatoktól, egyszerűen a gazdaság újraindítása érdekében ezt az adót ott hagyta, ott hagyhatta a vállalkozásoknál. Nagyon sok vállalkozás élt is ezzel, és köszönik is szépen, tolmácsolhatom a kormány nevében, nagyon sok vállalkozás részéről, mert valóban nagyon sok szektorban a kormányzati támogatások mellett vagy ellenére is, beszéljünk erről őszintén, nagyon nehéz volt túlélni ezt az időszakot, de akár az iparűzési adó egy százaléka cégenként azért több tízezer forintot jelenthetett. Ez is bizonyos munkavállalók megtartását eredményezhette. A mostani költségvetésből az is kiderül, hogy a 2022 májusában történő elszámolásig ez a kedvezmény igénybe vehető.

(13.30)

Összességében azt tudnám mondani, hogy továbbra is fontos számunkra, hogy időben, minden válság ellenére most, májusban tárgyaljuk a jövő évi költségvetést. Én emlékszem arra a vitára, amikor ezt először tette meg a magyar Országgyűlés, hogy a tavasz folyamán tárgyalta a költségvetést, akkor is mindenféle felelőtlenség emlegetését hallottuk az ellenzéktől. Az, hogy ezt egy világjárvány alatt is meg tudtuk tartani, vagy olyan szinten kontroll alatt, olyan szinten tervezhető maradt az ország költségvetése, hogy ilyen válságos helyzetben is gyakorlatilag 6-7 hónappal az adott időszak előtt már pontosan lehet tudni minden magyar vállalkozás, minden magyar család számára, hogy mire számíthat a következő évben, én hiszem, és meggyőződésem, hogy ez az alap a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, a fejlődés lehetőségét hordozza magában. És még egyszer, külön öröm az, hogy ezt az egyébként speciális magyar szabályozást ilyen nehéz helyzetben is sikerült megtartani.

Én annyit hadd emeljek ki a végén, talán szakterületemből adódóan a vállalkozásokról egy kicsit többet beszéltem, de hadd említsem meg, hogy van 6-7 olyan pont, amit, azt gondolom, hogy minden nehézség ellenére pozitív összefüggésben el lehet mondani a 2022. évi költségvetésről, és pontosan amiatt, mert bár itt a felszólalásomban inkább a gazdasági környezet és a vállalkozások helyzetének pozitív módosulásait emeltem ki, gyakorlatilag a 2022-es költségvetés majdnem minden, de lehet azt mondani, hogy az összes társadalmi réteg számára tartogat pozitív elemeket, amelyek a válságból való kilábalást, a válság túlélését segíti.

Hadd emeljem ki  már csak a XVI. kerület és Zugló egy részének képviselőjeként is , hogy nagyon sok megkeresés és pozitív visszajelzés érkezett, és nagyon pozitív döntésnek tartják a 13. havi nyugdíj visszaépítésének megtartását és 2022-ben való fokozatos visszaemelését a nyugdíjasok támogatásának jegyében. Ugyanilyen fontos, és sok támadás érte  de inkább csak a „savanyú a szőlő” elve alapján  az ellenzéktől, de nagyon sok fiatal részére a 25 év alattiak szja-mentessége egy kiváló kezdeményezés, és nagyon sok fiatalt fog hozzásegíteni a munka világához és az önálló egzisztencia megteremtéséhez.

Én nem mennék el amellett, már csak azért is, mert a saját választókerületemet is érinti, ez az egészségügyi fejlesztések folytatásához biztosított költségvetési forrás. Az „Egészséges Budapest” programot itt már hallhattuk, lényegében óriási beruházások folynak jelenleg is Budapesten és környékén ennek jegyé-ben. Bízunk benne, hogy ezek időben befejeződnek és egészségünk szolgálatába állíthatók.

A családok támogatásának bővítése ugyancsak lényeges eleme a 2022-es költségvetésnek, erről itt már többször szó esett, én csak ennek a támogatását tudom megerősíteni. És valóban nagyon sok olyan program, elképzelés, fejlesztés folyik, ami a környezetvédelem és a szabadidős tevékenységek támogatását jelenti. A jó hír az, hogy ezek is folytatódni tudnak a következő időszakban.

Tehát én összességében a Fidesz-frakció részéről azt tudnám mondani, hogy minden válság ellenére egy olyan költségvetést tudunk ma tárgyalni, amely pluszt hoz az emberek számára, pluszt hoz a vállalkozások számára, és reményt ad Magyarország minél előbbi teljes újraindítására, és arra is, hogy akár a 2022. év már arról szólhat, hogy ott folytatjuk, vagy azt meghaladtuk, ahol minket ez a válság ’19 végén, ’20-ban elért. Ez a felzárkózás és az újraindítás költségvetése, ezért támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)