Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Általában is egy jelentős, de a most megélt, háborúval teli jelenkorban különösen is egy lényeges kérdésről kell ma szót ejtenünk, történetesen azon állami tisztviselőkről, akik a küldő állam megbízásából a fogadó állam területén közigazgatási és gazdasági jellegű feladatokat vegyesen látnak el, illetve valamely külképviseleti hatóság állományában teljesítenek szolgálatot: ők a konzulok. A konzulok, akiknek a tevékenységét elsősorban a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény szabályozza, amelyet hazánkban az 1987. évi 13. törvényerejű rendelet hirdetett ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bécsi egyezmény 5. cikke szerint a konzul feladata többek között: „a küldő állam, valamint a küldő állam honosai, természetes és jogi személyei érdekeinek védelme a fogadó államban; a küldő állam és a fogadó állam közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása; útlevelek és egyéb úti okmányok kiállítása a küldő állam honosai részére; segítség és támogatás nyújtása a küldő állam honosai, természetes és jogi személyei részére; valamint eljárás közjegyzői és anyakönyvvezetői minőségben”.

Hosszabb-rövidebb ideig külföldön élő polgárok anyakönyvi ügyeinek intézése éppúgy lényeges szempont tehát, mint például a külföldön elvesztett okmányok pótlása vagy a hatósági eljárásokban külön szabályozott módon az alapvető jogi garanciák biztosítása.

(12.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! De nemcsak a nemzetközi jog szól a konzulok feladatairól, hanem bizony az Európai Unió sajátos joga is, ebből fakadóan az uniós polgárság alapján bármely uniós állam polgára jogosult egy másik tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságai védelmét igénybe venni olyan harmadik országok, tehát nem EU-tagállamok területén, ahol az állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik önálló képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott állam állampolgárai. Az uniós joganyag folyamatos bővülése  ahogy az államtitkár úr említette  eddig is adott már okot arra, hogy a konzulokra vonatkozó magyar szabályozás módosuljon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem biztos, hogy minden polgár kellő részletességgel ismeri a konzulok feladatait, de mégis legtöbbünk számára olyan személyként tűnnek fel, akik a magyar államot megtestesítve a segítségünkre siethetnek, ha baj van. Ez pedig nem pusztán egy elméleti lehetőség, hanem valóság egyre többek számára, különösen azóta, hogy a külföldön tartott, magyar érdekeltségű tömegrendezvények esetében a külgazdasági és külügyminiszter által széles körben és világosan kommunikált módon a konzuli tevékenység a rendezvények helyszínén érhető el, ami, úgy érzem, különösen egy külföldi futballmeccs esetében igenis komoly biztonságot, garanciát ad arra, hogy a magyar polgárok Magyarország területi joghatóságán kívül is élvezhetik az őket megillető jogokat.

Tisztelt Ház! Immár tizedik éve a konzuli hálózatunk folyamatosan bővül, ahol csak lehetett, vagyis ahol a fogadó ország engedte, létszámbővítésre, új konzulátusok kialakítására került sor. Csak egy nem távoli példát hadd hozzak ide! A választókerületemmel szomszédos Szlovákia területén immáron három helyen, Pozsony és Kassa mellett Besztercebányán is biztosított a konzuli segítség, ami, ugye, a domborzati viszonyok ismeretében, valamint az e régióban élő, illetve ideutazó magyar állampolgárok miatt is, úgy vélem, egy kiemelten fontos lépés volt.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy nem szorul különösebb bizonyításra, hogy békeidőben milyen fontos tevékenység a konzuli tevékenység, de nem feledkezhetünk el arról sem, hogy milyen komoly lehetőségek birtokában léphetnek fel a magyar konzulok külföldön akkor is, ha különleges helyzetek, ahogy az államtitkár úr is említette, akár háborús veszélyeztetettség, terrortámadást követő bizonytalanság alakul ki.

Mindennek vonatkozásában elsőként is azt kell kiemelnem, hogy a magyar diplomácia már korábban is kitűnt azzal, hogy más országokhoz képest is sokáig, sokszor elképesztően nehéz körülmények között is fenntartotta a képviseletét azokon a területeken is, ahonnan a veszélyekre hivatkozva számos más ország kivonta diplomatáit, konzuljait. Hadd említsem elsőként is Líbiát, ahol a közel egy évtizede történt eseményeket követően egyetlenegy biztos pont maradt: Márton Béla magyar nagykövet, aki négy külföldi újságíró kiszabadítását érte el tárgyalások útján  innen is köszönet illeti. Most pedig, amikor Izrael Államot alávaló, kegyetlen támadás érte, a magyar konzulok mindent megtettek az ott tartózkodó polgárok kimentéséért, még ha számos kimenekítendő polgár kezdetben alábecsülte is a veszélyeket. A konzulok tehát éjt nappallá téve szervezték a kimentést, ahogy olvastuk a sajtóból is, ha kellett, repülőjárattal, ha úgy alakult, hajójegyek vásárlása útján, még ha olykor előfordult az is, hogy bizonyos érdekkörök megkísérelték a nyilvánvaló eredmények megkérdőjelezését.

Emlékeztetnem kell arra képviselőtársaimat, hogy a hazánknál sokkal nagyobb, gazdaságilag sokkalta erősebb Németország például hosszú ideig nem tett kísérletet központi szervezésű mentőakcióra, majd a megkésett mentőakció is kudarcossá vált. Megállapítható tehát, hogy a konzulok a magyar polgárok biztonságának egyik garanciáját jelentik, és ezt nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, különösen ezekben a háborús időkben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvényt a Tanácsnak az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló irányelvére tekintettel módosítja a korábban is megszokottak szerint, tehát a konzuli törvény módosítása, azt is mondhatnánk, hogy egy technikai jellegű aktus. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy legutóbb a konzuli feladatot ellátó tisztviselők és ügyintézők képzési és vizsgakötelezettségének szabályain változtattunk, illetve az országok biztonsági besorolását finomítottuk.

A mostani módosítás, úgy vélem, első és leglényegesebb pontja az, hogy a Konzuli Szolgálat a jövőben az adott országban képviselettel nem rendelkező nem magyar állampolgárok konzuli védelmét is ellátja, feltéve természetesen, ha ezt a fogadó állam nem ellenzi. A második változás az, hogy a tiszteletbeli konzulok esetében a miniszter a kinevezés előtti időtartam alatt mindvégig ellenőrizheti a büntetlen előélet és a nemzetbiztonsági kockázat hiányát.

Az első témakör tekintetében szeretném kiemelni, hogy az uniós tagországok vonatkozásában ez a képviseleti lehetőség egyébként eddig is fennállt, eddig is adott volt, és a különleges helyzetekben cselekvő konzuljaink eddig sem tagadták meg az evakuációs légi járaton fenntartott szabad helyeket más államok polgáraitól, ahogy az államtitkár úr említette, így történt ez legutóbb is az Izraelből felszállt repülőgép esetében is. Ugyanakkor fontos, hogy a segítségnyújtás még rendezettebb módon, ahogy az államtitkár úr is említette, megfelelő jogi keretek között történjen, és ennek garanciája, úgy vélem, a tisztelt Ház előtt lévő törvénymódosítás.

Végül a második témakör vonatkozásában pedig kérem, engedjék meg azt a megjegyzést, hogy a konzul különösen kivételes helyzete, az állami képviseletből fakadó felelőssége okán nem ok nélküli a szorosabb ellenőrzés. Ilyen értelemben tehát ez a változás nem tekinthető olyannak, amely jelentősen megváltoztatná az érintettek helyzetét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A konzuli védelemről szóló törvény tárgyalásakor végül köszönetet kell mondanunk mindazoknak a tisztviselőknek, akik ezt a nehéz és áldozatos feladatot ellátják. Én úgy vélem, nekünk, magyar képviselőknek büszkéknek kell lennünk azokra, akik hazájuktól távol segítenek a magyar állampolgároknak akkor, amikor baj van, amikor a legnagyobb szükség van rá, e munka jellege olyan, hogy akkor kell a leginkább helytállni. A megfelelően szabályozott jogi környezet most, úgy vélem, erősíti a képességet arra, hogy a konzuljaink a jövőben még tökéletesebben ellássák munkájukat.

A fentiekre tekintettel tisztelettel kérem a Házat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)