Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ahogy azt elnök úr is felvezette, az önök előtt fekvő törvényjavaslat a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény kiemelt térségi fejlesztési tanácsokról szóló egyes rendelkezéseinek módosítására tesz javaslatot. A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a magyar vidék fejlesztésére és fejlődésére. Ennek érdekében az elmúlt tíz évben számos jelentős, a területi különbségek csökkentésére irányuló intézkedést tett. A jelenlegi törvényjavaslat is ezen célok még hatékonyabb elérését kívánja szolgálni, amelyek megismeréséhez néhány gondolatot szeretnék elmondani.

A területfejlesztés alappillérét a területfejlesztési koncepció adja, amely az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket. Információkat biztosít továbbá az ágazati és kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára.

Az Országgyűlés 2014-ben fogadta el a jelenleg hatályos területfejlesztési koncepciót, „Nemzeti fejlesztés 2030  országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció” megnevezéssel, amely kiemelten kezeli a területfejlesztési és felzárkóztatási célokat. A koncepció integrálja a hazai fejlesztési célokat és igényeket, meghatározza azok területi dimenzióit, amelyek a 2014-2020-as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készített tervdokumentumok  úgymint partnerségi megállapodás és operatív programok  megalapozását is szolgálják. Mindemellett a koncepció az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségletei alapján, illetve az EU 2020 stratégiához és nemzeti reformprogram vállalásaihoz illeszkedve hosszú távú jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg Magyarország számára.

A koncepcióban kijelölt célok és feladatok megvalósítására a területfejlesztés és területrendezés szabályainak megállapítására, intézményrendszerének kialakítására szolgál a területfejlesztésről, a területrendezésről szóló törvény. Az intézményrendszert tekintve e törvény sorolja fel a területfejlesztést ellátó területi szerveket, köztük a térségi fejlesztési tanácsokat is, valamint azok törvényből következő, kötelezően ellátandó feladatait.

A térségi fejlesztési tanácsok a területfejlesztés és -rendezés fontos szereplői, saját feladatkörrel, jogállással, működési szabállyal rendelkező jogi személyek. Létrehozásukat a megyei önkormányzatok önállóan vagy a szomszédos megye megyei önkormányzatával közösen kezdeményezhetik. Feladatuk, hogy vizsgálják az adott térség társadalmi, gazdasági feladatait, a környezet állapotát, azonosítsák a fejlesztési szükségleteket, térségi területfejlesztési koncepciót és programot dolgozzanak ki.

Utóbbi finanszírozására megállapodást köthetnek az érintett miniszterekkel, kiemelt szerepük van a térségeknek juttatott költségvetési források felhasználásában. Emellett figyelemmel kísérik az operatív programok térségüket érintő feladatainak megvalósulását, és közreműködnek ezek végrehajtásában. Fontos megjegyezni, hogy a térségi fejlesztési tanácsok nem minősülnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján létrehozott helyi önkormányzati társulásnak.

Tisztelt Országgyűlés! A térségi fejlesztési tanácsok működési területét figyelembe véve a koncepció, illetve a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény nevesít néhány olyan térséget, amelyek országos területfejlesztési jelentőségük miatt úgynevezett kiemelt térségi státusszal rendelkeznek.

A kiemelt fejlesztési térségeket azzal a céllal jelölték ki, hogy az ország számára sérülékenységük, egyediségük, gazdasági jelentőségük miatt fontos térségek hosszú távú fenntartható fejlesztését a rájuk jellemző speciális fejlesztési fókusz mentén megvalósítsák, és a mindenkori kormányzat és a helyi szereplők együttműködésével történjen meg mindez.

A három kiemelt térség fokozottabb figyelmet és ezzel együtt kiemelt fejlesztési státuszt is jelent. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet esetében a turizmus és a természeti értékek védelme, a Tokaji Borvidék esetében a világ első zárt borvidékeként a világörökségi helyszín, a Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidék kultúrtáj megőrzésének igénye, továbbá a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség tekintetében az energiatermelésen alapuló térségi gazdaságfejlesztés indokolja.

A kiemelt fejlesztési térségekben törvényi előírás alapján, vagyis ex lege kötelező fejlesztési tanácsot létrehozni. Ezért a jelenleg Magyarországon működő tíz térségi fejlesztési tanács közül a kiemelt térségek számához igazodva, három minősül tehát kiemeltnek. Ezeket nevesítve, ahogy ezt az előbb elmondtam: a Balaton Fejlesztési Tanács, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács. A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok feladatköre bővebb is az alulról, a megyei önkormányzatok kezdeményezésére létrejött térségi fejlesztési tanácsok hatáskörénél.

A többletfeladatok között találjuk, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok előzetesen véleményezik a kohéziós célú európai uniós források felhasználását megalapozó, legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentumokat, továbbá a kiemelt térséget illető ágazati terveket, elkészítik és a kormány elé terjesztik a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját és programját, irányítják a térség területfejlesztési programjának végrehajtását, döntenek a hatáskörükbe utalt fejlesztési források felhasználásáról.

Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat két kiemelt térségi fejlesztési tanács, a Balaton Fejlesztési Tanács és a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács esetében tartalmaz módosítási szándékot. Mindkét testület működésének területi lehatárolása rendkívül nagy, a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséghez 99 település, míg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez 180 település tartozik.

A Balaton Fejlesztési Tanács elkötelezett abban, hogy hidat képezzen a régió fejlesztésében részt vevő szervezetek között, segítse a párbeszédüket és együttműködésüket. A tanács nélkülözhetetlen ösztönző szerepet lát el a térségi fejlesztések, beruházások megvalósításában, projektek kidolgozásában.

(13.50)

Ezeket hatáskörében lévő források felosztásával teszi, pályázatok támogatások biztosításával valósítja meg őket. A támogatási lehetőségek meghatározásában a tanács az elfogadott fejlesztési programokban kitűzött célokat és az aktuális térségi feladatok megoldását tartja szem előtt. A Balaton Fejlesztési Tanács munkájának jelentőségét növeli továbbá, hogy Veszprém a Balaton-régióval összefogva nyerte el az „Európa kulturális fővárosa 2023” címet, így a jövőbeni programsorozat sikeréhez nagyban hozzájárulhat a Balaton térségének fejlesztése is.

A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben látja el törvényben meghatározott feladatait, ami a régió elsődleges nagyberuházása, amely Pakson valósul meg, az ingatlan- és szervezetfejlesztések ugyanakkor nemcsak Paks városára koncentrálódnak. Az ipari kapacitások bővítése, az infrastruktúra szinte minden ágának fejlesztése, a rekreációs fejlesztések pedig még szélesebb térségi összefüggésben szerveződnek.

Mint látható, ezen intézmények meghatározó jelentőséggel bírnak az adott térség, de nyugodtan mondhatjuk, az egész ország területfejlesztési stratégiájában és fejlesztéspolitikájában. Éppen ezért a törvényjavaslat biztosítani kívánja, hogy a kormányzati stratégiák és a társadalompolitikai célok összhangja az érintett két nagykiterjedésű, sok ezer ember életét jelentő, az ország jelentős fejlesztéseinek helyszínéül szolgáló térségben fokozottabban érvényesüljön.

A hatályos szabályozás szerint a térségi fejlesztési tanácsok esetében tagsággal az illetékes megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője, valamint az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok olyan területek fejlesztésének koncepciójáért és végrehajtásáért felelnek, amelyek egész Magyarország fejlődéséhez hozzájárulnak, eljárásuk hatékonyságának, továbbá a hatáskörükben születendő döntések átláthatóságának növelése mindannyiunk közös érdeke.

Ennek okán a jelen törvényjavaslatban foglalt módosítás szerint a Balaton Fejlesztési Tanácsba egy, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsba összesen két tagot delegál majd, továbbá a Balaton Fejlesztési Tanácsba társelnököt jelöl ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter mint a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter, ezzel biztosítva a legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentumok, az országos, továbbá a kiemelt térségeket érintő ágazati és területi tervekben rögzített fejlesztések összehangolását, sikeres végrehajtását és a hozzárendelt költségvetési pénzeszközök megfelelő felhasználását.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiekben ismertetett törvényjavaslat elősegíti tehát a kiemelt térségekben szükséges fejlesztések megvalósulását és a fejlesztéshez biztosított pénzeszközök legmegfelelőbb felhasználását. Kérem, hogy támogassák az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)